
Telelő juhállomány. A legtöbb gazda olcsón is túladott az idei bárányokon
Fotó: Haáz Vince
A kis kérődzők pestisének lecsengése után is nyomott maradt az exportra szánt idei bárányok felvásárlási ára Romániában. A mintegy 30-40 százalékos árcsökkenés negatívan érinti a juhtartó gazdákat, akik a mezőgazdasági miniszter közbelépését kérik, miután kiderült, az arab országok a régi árban fizetik a kereskedőknek a behajózott állatállományt. A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági szakember szerint időbe telik a piaci korrekció.
2024. december 11., 18:592024. december 11., 18:59
Szabadesésbe került a romániai juhászat, miután nyár óta folyamatosan csökken a külföldre exportált bárányok és juhok felvásárlási ára. A hazai állományban a nyáron megjelent kis kérődzők pestise miatt az állategészségügyi hatóság több hónapig korlátozta az élő állatok szállítását – állattelepek között tilos volt tenyészállatokat szállítani, az exportra szánt példányokat csak külön állatorvosi engedéllyel lehetett karanténfarmokra értékesíteni.
A zömében arab országok számára exportált állatállományok viszonteladói – akik a juhtartó gazdáktól az állatokat felvásárolják, és leszállítják a konstancai kikötőbe – azzal magyarázzák a felvásárlási árak csökkenését, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően jóval többe került az állatok karanténban tartása és többszöri állatorvosi tesztelése. A felvásárlási árak azonban a járvány lecsengése után sem nőttek, mi több, az elmúlt két hét során tovább csökkentek.
Ionică Ciobanu agrárvállalkozó, a Bihar megyei juhászok képviselője az Agro Tv riporterének elmondta, arra kérik a mezőgazdasági minisztert, hogy sürgősen hozzon össze találkozót az élőállat-exportáló cégek képviselői és a juhtartó gazdák között. „Két héttel ezelőtt 25 erdélyi juhos gazda társaságában kerestem fel a mezőgazdasági minisztert, hogy szóvá tegyük a gondjainkat. Florin Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter akkor azt ígérte, hogy december 8-ig összehozza a kért találkozót az állatexportőrökkel. Többet már nem tudunk várni:
– állapította meg sommásan a Bihar megyei juhos gazda.
Elsősorban a kisebb állattartókat rostálta ki az elmúlt három hónap során a pestisjárvány – sokan abbahagyták a juhászatot
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági termelők azt kifogásolják, hogy miközben a Romániából élő állatot importáló arab országok nem csökkentették a román áruért kínált árat, addig a belföldi felvásárlók – a tulajdonképpeni viszonteladók – a korábbinál jóval nagyobb haszonra tesznek szert az állattartó gazdák hátán. Korábban parázs vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdasági szaktárca avatkozzon-e be a felvásárlási árak szabályozásába. Az egyes gazdaszervezetek kérését végül elvetették, most azonban ismét terítékre kerülhet.
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének a juh- és kecsketartó gazdákért felelős falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy a székelyföldi megyékben is jelentős gondot okozott az élőállat-felvásárlás körüli, több hónapig tartó bizonytalanság.
„A pestisjárvány idején nem tudtunk bárányokat értékesíteni, ezért mindenki megijedt, hogy a gazdák nyakán marad télire a teljes állomány. Szerencsére
– magyarázza a Gyergyóditróban juhászattal foglalkozó mezőgazdasági szakember.
Bajkó szerint elsősorban a kisebb állattartókat rostálta ki az elmúlt három hónap során a pestisjárvány – sokan abbahagyták a juhászatot –, a nagyobb állattelepek azonban talpon maradtak. A falugazdász úgy látja, hogy a juhászatban is egy újrakezdésnek vagyunk tanúi, amikor egyelőre a korábbi felvásárlási árakhoz képest nyomottabb árakon lehet értékesíteni az állatokat. A szakember szerint időbe telik, amíg helyreáll a korábbi piaci rend.
Sok juhász arab országokban értékesíti a bárányokat
Fotó: Haáz Vince
Miközben az ország különböző térségeiben a gazdák arra panaszkodnak, hogy az állatszállító kereskedők csak több hónapos késéssel fizetik ki az átvett bárányokat és juhokat, Bajkó Zoltán arra figyelmeztet, hogy csak olyan kereskedőkkel szabad üzletet kötni, akik az állatok átvételekor igazolják, hogy a vételárat átutalták a gazda bankszámlájára.
– figyelmeztet a székelyföldi falugazdász.
A gyergyóditrói agrárvállalkozó a nyáron 200 bárányt adott el arab exportra, néhány nappal ezelőtt további 127 állatot, míg a tavalyinál kevesebb, hatszáz anyajuhot hagyott meg téli, kora tavaszi elletésre. A bizonytalan helyzet miatt hozzá hasonlóan Erdély-szerte sok gazda karcsúsított az állomány létszámán.

Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!