A juhászat vége? Sok gazda attól tart, hogy az új vírus nagy kockázatot jelent a juhállományok számára
Fotó: Makkay József
Új halálos vírus, a kis kérődzők pestise tartja félelemben hetek óta a romániai juh- és kecsketartó gazdákat. A balkáni országokban korábbról ismert fertőző betegség állatról állatra terjed, a megbetegített állományokat a hatóság elaltatja. Miközben Albánia és Oroszország már leállította a Romániából származó juhimportot, összeállításunkban erdélyi juhtartó gazdákat és szakembereket kérdeztünk az új pandémia kockázatairól, amely derékba törheti az utóbbi években felfelé ívelő romániai juhtenyésztő ágazatot.
2024. augusztus 02., 18:412024. augusztus 02., 18:41
Derült égből villámcsapásként érte a romániai juhtartókat az elmúlt hetekben felbukkant juh- és kecskepestis. Először Tulcea megyében mutatták ki a kis kérődzők számos balkáni országban elterjedt pestisét, az elmúlt napokban azonban már két Konstanca megyei juhállományban is megjelent, ahol a gazdaságok valamennyi állatát elaltatták. Erdélyben egy Temes megyei juhnyájban szintén a napokban mutatták ki a vírust. A hatályos hatósági eljárás szerint tíz kilométeres körzetben a gócpont körüli térséget lezárják, de más elővigyázatossági intézkedést egyelőre nem vezetett be az Országos Állategészségügyi Hatóság.
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, Hargita megyei falugazdász – aki családjával mintegy ezer juhot és bárányt tart Gyergyóban – a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy ezen a héten egy csapásra leállt az állatszállítás és az élőállat-kereskedelem.
„Korábban megegyeztünk egy Konstancai megyei kereskedővel, hogy a napokban több száz bárányt szállítanak el a portánkról, így az állatokat a legelőről behajtottuk. De épp ma derült ki, hogy nem jönnek értük, egyelőre kivárnak” – tájékoztatta lapunkat pénteken a Hargita megyei szakember. Bajkó Zoltán magyarországi felvásárolóknál is érdeklődött, akiknek korábban szintén értékesített erdélyi bárányokat, de a Romániában kitört járvány miatt egyelőre ők sem akarnak Erdélyből élő állatot vásárolni. A közel-keleti piacra szánt exportbárányokért az elmúlt hetekben állatlétszámtól függően 14-18 lejes árat kínáltak élősúlykilogrammonként, a székely gazda szerint azonban valószínűleg csökkenni fognak a felvásárlási árak.
Az új vírus megjelenése olyan hirtelen jött, hogy még nem történt egyeztetés a szakmai szervezetek között a hogyan tovább kérdésében.
Horváth Csaba állatorvos, Kolozs megyei falugazdász és juhtartó gazda is megdöbbenve áll a jelenség előtt, ami már idén sok állattartó gazda számításait keresztül húzhatja. ,,Azért nagy veszély, mert Romániában eddig nem fordult elő, így az állatoknak nem alakult ki semmiféle immunitásuk a pestis ellen. Ha egy-egy állományban megjelenik, ott nagyon sok állat el fog pusztulni” – mutatott rá a mérai szakember.
Horváth szerint Kolozs megyében egyelőre nem volt gond az állatok forgalmazásával, a korábban leszerződött bárányokat az elmúlt napokban is elszállították a konstancai kikötőbe. Az állatorvos szerint az állategészségügyi hatóság úgy próbálja elejét venni a kór terjedésének, hogy egyelőre nem engedélyezik a bárányhizlaló farmok részéről az élőállat-felvásárlást, és az állatok több gazdaságból történő vegyítését, hanem közvetlenül a konstancai kikötőbe lehet szállítani az exportra szánt állatokat.
A szakemberek szerint fertőzött állatokkal lehet a juh- és kecskeállományokba behurcolni a végzetes kórt
Fotó: Makkay József
István Róbert Hargita megyei főállatorvos a Krónikának arról beszélt, hogy a sertéspestistől eltérően a kis kérődzők vírusa sokkal gyengébb életképességű, és csak úgy kerülhet be egy állományba, ha azt idegen juhok vagy kecskék révén behurcolják, tehát a kór megjelenéséért az ember a felelős.
A csíkszeredai szakembertől megtudtuk, hogy a juhok és kecskék pestisével kapcsolatos újabb intézkedésekről jövő hét elején dönt az Országos Állategészségügyi Hatóság, amely előreláthatóan 10 kilométerről húszra növeli a fertőzési gócok körüli biztonsági zónát, ahonnan nem lehet majd élő állatot elszállítani.
hogy rendelkeznek-e minden szükséges állategészségügyi engedéllyel, az illegális szállítókat drasztikusan megbüntetik.
,,Megyeszerte kemény kampányba fogtunk, minden juhtartó gazdát tájékoztatunk az elővigyázatossági szabályokról. Voltak esetek, amikor az elszállított állatokat a kereskedők visszahozták a gazdához. Ezt az országos hatóság megtiltotta, remélem, több ilyen eset nem fordul elő, mert ez a vírus behurcolásának legkézenfekvőbb módszere” – mutatott rá portálunknak a székely megye főállatorvosa.
súlyos fertőzési gócot okozva. István Róbert szerint csak azok a gazdák kapnak kártérítést, akik rendelkeznek a szükséges állategészségügyi papírokkal – megvan a bejelentett állatlétszám, és az állatokon van fülszám –, a kárt a piaci árak alapján állapítja meg szakemberekből álló bizottság. Várható azonban, hogy a törzskönyvezett, húshasznosítású külföldi juhfajták gazdái nem kapják meg az elaltatott állatok piaci értékét.
István Róbert szerint egyelőre zavartalan a juhexport, ezen a héten is folyamatosan rakodtak az élőállat-szállító hajók a konstancai kikötőben.
A székelyföldi szakember szerint annyi változás történt, hogy korábban az elszállításra váró állomány tíz százalékát kellett pestis ellen tesztelni, most ezt az arányt húsz százalékra növelték, jóval nagyobb tehát az elővigyázatosság.
A megelőzéssel kapcsolatban az állatorvos nyomatékosította, hogy a különféle híresztelések ellenére a juhpestis ellen nincs vakcina. A sertéspestis ellen kidolgozott távol-keleti védőoltást is csak tesztelik egyelőre Romániában, de még nincs szó az engedélyeztetéséről. ,,A kis kérődzök pestis vírusa már több országban felütötte a fejét, és eddig sehol nem sikerült hatékony ellenszert kifejleszteni ellen” – szögezte le a Krónikának István Róbert Hargita megyei főállatorvos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!