Disznópestis után újabb kór: a kis kérődzők pestise tizedeli a hazai juh-, és kecskeállományokat

Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, Hargita megyei falugazdász – aki családjával mintegy ezer juhot és bárányt tart Gyergyóban – a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy ezen a héten egy csapásra leállt az állatszállítás és az élőállat-kereskedelem.

Sok gazda nem tudja értékesíteni a bárányait

„Korábban megegyeztünk egy Konstancai megyei kereskedővel, hogy a napokban több száz bárányt szállítanak el a portánkról, így az állatokat a legelőről behajtottuk. De épp ma derült ki, hogy nem jönnek értük, egyelőre kivárnak” – tájékoztatta lapunkat pénteken a Hargita megyei szakember. Bajkó Zoltán magyarországi felvásárolóknál is érdeklődött, akiknek korábban szintén értékesített erdélyi bárányokat, de a Romániában kitört járvány miatt egyelőre ők sem akarnak Erdélyből élő állatot vásárolni. A közel-keleti piacra szánt exportbárányokért az elmúlt hetekben állatlétszámtól függően 14-18 lejes árat kínáltak élősúlykilogrammonként, a székely gazda szerint azonban valószínűleg csökkenni fognak a felvásárlási árak.

Az új vírus megjelenése olyan hirtelen jött, hogy még nem történt egyeztetés a szakmai szervezetek között a hogyan tovább kérdésében.

Horváth Csaba állatorvos, Kolozs megyei falugazdász és juhtartó gazda is megdöbbenve áll a jelenség előtt, ami már idén sok állattartó gazda számításait keresztül húzhatja. ,,Azért nagy veszély, mert Romániában eddig nem fordult elő, így az állatoknak nem alakult ki semmiféle immunitásuk a pestis ellen. Ha egy-egy állományban megjelenik, ott nagyon sok állat el fog pusztulni” – mutatott rá a mérai szakember.

Horváth szerint Kolozs megyében egyelőre nem volt gond az állatok forgalmazásával, a korábban leszerződött bárányokat az elmúlt napokban is elszállították a konstancai kikötőbe. Az állatorvos szerint az állategészségügyi hatóság úgy próbálja elejét venni a kór terjedésének, hogy egyelőre nem engedélyezik a bárányhizlaló farmok részéről az élőállat-felvásárlást, és az állatok több gazdaságból történő vegyítését, hanem közvetlenül a konstancai kikötőbe lehet szállítani az exportra szánt állatokat.

hogy rendelkeznek-e minden szükséges állategészségügyi engedéllyel, az illegális szállítókat drasztikusan megbüntetik.

Nincs vakcina a juhpestis ellen

,,Megyeszerte kemény kampányba fogtunk, minden juhtartó gazdát tájékoztatunk az elővigyázatossági szabályokról. Voltak esetek, amikor az elszállított állatokat a kereskedők visszahozták a gazdához. Ezt az országos hatóság megtiltotta, remélem, több ilyen eset nem fordul elő, mert ez a vírus behurcolásának legkézenfekvőbb módszere” – mutatott rá portálunknak a székely megye főállatorvosa.

súlyos fertőzési gócot okozva. István Róbert szerint csak azok a gazdák kapnak kártérítést, akik rendelkeznek a szükséges állategészségügyi papírokkal – megvan a bejelentett állatlétszám, és az állatokon van fülszám –, a kárt a piaci árak alapján állapítja meg szakemberekből álló bizottság. Várható azonban, hogy a törzskönyvezett, húshasznosítású külföldi juhfajták gazdái nem kapják meg az elaltatott állatok piaci értékét.

István Róbert szerint egyelőre zavartalan a juhexport, ezen a héten is folyamatosan rakodtak az élőállat-szállító hajók a konstancai kikötőben.

A székelyföldi szakember szerint annyi változás történt, hogy korábban az elszállításra váró állomány tíz százalékát kellett pestis ellen tesztelni, most ezt az arányt húsz százalékra növelték, jóval nagyobb tehát az elővigyázatosság.

A megelőzéssel kapcsolatban az állatorvos nyomatékosította, hogy a különféle híresztelések ellenére a juhpestis ellen nincs vakcina. A sertéspestis ellen kidolgozott távol-keleti védőoltást is csak tesztelik egyelőre Romániában, de még nincs szó az engedélyeztetéséről. ,,A kis kérődzök pestis vírusa már több országban felütötte a fejét, és eddig sehol nem sikerült hatékony ellenszert kifejleszteni ellen” – szögezte le a Krónikának István Róbert Hargita megyei főállatorvos.