Béres: nem a kihűlés okozta az áldozatok halálát

Nem az orvosi ellátás késlekedése okozta az Erdélyi-szigethegységben hétfőn bekövetkezett légi baleset két áldozatának halálát a rohammentő-szolgálat (SMURD) Bihar megyei vezetője szerint.

Dr. Béres Zsolt egyike volt azoknak a mentőorvosoknak, akik az elsők között ellátták a Kolozs és Fehér megye határán lezuhant, orvosokat szállító kisrepülőgép sérültjeit. A nagyváradi szakember a Krónikának elmondta: a SMURD-ot rögtön azután riasztották a légi jármű 16 óra után történt lezuhanásáról, hogy a fedélzeten tartózkodó orvosok egyike értesítette a 112-es segélyhívót.

A becsapódás pontos helyszíne azonban akkor még ismeretlen volt, mivel a nem GPS-koordináták, hanem a mobilszolgáltató cellalokalizálása alapján megrajzolt, hatalmas háromszögnyi terület több tíz négyzetkilométert lefedett. Emiatt a Bihar, Kolozs és Fehér megyéből kivezényelt katasztrófavédelmi, roham- és hegyimentő alakulatoknak elrendelték, hogy több csoportra osztva fésüljék át a hegyes-erdős övezetet.

„Természetesen számított volna, ha hamarabb odaérünk a baleset helyszínére, a pilóta és a rezidens orvos életét azonban szerintem akkor sem tudtuk volna megmenteni, ha két-három órával korábban részesülnek orvosi ellátásban” – jelentette ki a Krónikának dr. Béres Zsolt. Felidézte, maguk a zuhanás során életben maradt orvosok közölték, hogy Adrian Iovan pilóta és Aurelia Ion rezidens légzése fél, illetve egy órával a becsapódás után állt le, márpedig ennyi idő alatt nem áll be a hipotermia.

A SMURD bihari vezetője hozzátette: a 23 éves egyetemista a zuhanás után nem érezte a karjait és a lábát, nyaki gerincsérülést szenvedett, a fehérség és a hasi nagyobbodás pedig súlyos belső vérzésre engedett következtetni.

„Mivel nem én végeztem el a boncolást, száz százalékos bizonyossággal nem állíthatom, de az én logikám szerint kizárható, hogy halálukat kihűlés okozta, ahogy azt sokan állítják. Nem azt mondom, hogy nem volt hideg, ami nem súlyosbította az állapotukat, viszont nem emiatt vesztették életüket” – szögezte le a mentőorvos, arra is felhívva a figyelmet, hogy az áldozatok súlyos poszttraumatikus sérüléseket szenvedtek a repülőszerencsétlenség során.

Dr. Béres Zsolt szerint az öt túlélő közül a fiatal segédpilóta állapota volt a legsúlyosabb, ő combcsonttörést szenvedett, és két liter vért veszített a baleset következtében. „Sokkos állapotban volt, tehát ha a pilóta és az egyetemista halálát kihűlés okozta volna, akkor az ő esetében is beállt volna a hipotermia. Ám túlélte, ami arra utal, hogy a két halott sérülései ennél is súlyosabbak voltak” – szögezte le a mentőorvos.

„Nem vártunk zsebre dugott kézzel”

Béres Zsoltot egyébként Raed Arafat egészségügyi államtitkár a mentőakció során bízta meg a sérültek evakuálásának irányításával, ami nem véletlen, hiszen a váradi szakember speciális képzéssel rendelkezik a hegyi és barlangi mentés terén.

„Akik ismernek, tudják, milyen körülmények között mentettem már embert 200 méteres barlangi mélységből 800 méter magas hegycsúcsig. Emiatt is csodálkozom, hogyan állíthatják egyesek, hogy a rohammentők zsebre dugott kézzel várták, amíg a helybeli lakosok lehozzák a hegyről a sérülteket. Ez nem igaz. Kollégáim egy része eljutott a roncsokig, a többiek pedig lejjebb látták el a bajba jutottakat. Ha valamennyien megmásszuk a hegyet, nem lett volna, aki átvegye a sérülteket a rohamkocsiknál” – állapította meg lapunknak dr. Béres Zsolt.

A mentési akció elhúzódása következményeként – a speciális távközlési szolgálat (STS) és a katasztrófavédelmi hatóság (IGSU) vezetőségét követve – csütörtökön Radu Stroe belügyminiszter is lemondott. Stroe azt követően közölte döntését, hogy Victor Ponta miniszterelnök behívatta magához a kormánypalotába egy másik ügyben ellátogató belügyminisztert. A politikus azzal indokolta döntését, hogy ezáltal megvédte az elmúlt napokban sokat támadott katasztrófavédelmi hatóság munkatársainak becsületét.

Stroe egyúttal bocsánatot kért amiatt, hogy „egyes szerencsétlen, de nem rosszindulatú” nyilatkozataiból azt lehetett kiolvasni: túlságosan „laza”, ugyanakkor mindenáron ragaszkodik a székéhez. Stroe a napokban azzal a nyilatkozatával keltett nagy felháborodást, miszerint csak azt sajnálja, hogy az ő mandátuma idején történt a katasztrófa.

A baleset után a tárcavezető még azt állította, nem fog lemondani, és azt sem hinné, hogy leváltják. Lemondását Victor Ponta elfogadta, a belügyi tárca vezetői tisztségét pedig ideiglenesen Gabriel Oprea kormányfő-helyettes tölti be. Radu Stroe helyére vélhetően február elsején fognak új minisztert javasolni.

Ponta: egyre biztosabb, hogy ki a felelős

Victor Ponta csütörtökön a balesettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: egyre bizonyosabbá válik, hogy a légi irányítást végző hatóság (ROMATSA) és a speciális távközlési szolgálat felelős azért, hogy nem sikerült korábban megtalálni a baleset túlélőit.

„Súlyos hibákat követtek el ezek az intézmények, holott rendelkeztek a szükséges technikai felszereltséggel” – fogalmazott. A kormányfő rámutatott: a tűzoltók, rohammentők, csendőrök és rendőrök – akik nap mint nap életeket mentenek – semmiképp sem érdemelnek bírálatot a mentőakcióban tapasztalt hiányosságokért.

A repülőgép-baleset ügyében a gyulafehérvári ügyészség hivatali kötelességszegés, illetve mulasztás és gondatlanságból okozott testi sértés gyanújával bűnvádi eljárást indított a polgári légi irányítás személyzete ellen. Az ügyészség ugyanakkor folytatja a kivizsgálást a baleset okainak és körülményeinek feltárása érdekében.

Augustin Lazăr főügyész úgy nyilatkozott: már több bizonyítékot is elszállítottak a baleset helyszínéről, így a kisrepülőgép számos darabját szakértői vizsgálatnak vetik alá. A főügyész rámutatott: a repülőgép nem rendelkezett fekete dobozzal, de más vevőkészülékek voltak a fedélzeten. Elmondása szerint a kivizsgálás több hónapig fog tartani.

A vizsgálóbizottság azt már megállapította, hogy a kisrepülő vészjelző berendezései még a baleset utáni napon is működtek. Sorin Cimpoieru, a bizottság vezetője csütörtökön megerősítette azokat a korábbi szakértői véleményeket, miszerint a berendezés olyan jelzések leadására képes, amelyeket egyrészt a közelben elhaladó repülőgépek, emellett pedig egy Románián kívül található vevőállomás is érzékel.