Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Nemesi rezidenciából hadikórház, majd iskola lett, most pedig ismét a közösséget szolgálja az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen kúria. A műemlék felújítása nemcsak egy építészeti értéket mentett meg, hanem a helyi magyarság identitását is őrzi.
Noha megvan a forrás a kolozsvári Teleki-palota felújítására, a restaurálás késik: hiányoznak a tulajdonosi hozzájárulások, bírósági úton oldanák meg a helyzetet. A műemlék építészeti jelentőségéről Kovács Zsolt művészettörténész beszélt a Krónikának.
Múzeummá és kulturális központtá alakítják az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) egykori székhelyét.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, miután a Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit.
A kulturális minisztérium átszervezné az épített örökség védelmét az elmúlt években főként erdélyi műemléktemplomoknál történt falomlásokra tekintettel, az erre vonatkozó tervet kedden bocsátották közvitára – tudatta a szaktárca Facebook-oldalán.
A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Felújították az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számító székelykeresztúri Gyárfás-kúriát.
Megkezdődtek a brassói Fellegvár javítási és állagbiztosítási munkálatai. Az elengedhetetlen gyors beavatkozások azonban még nem a várva várt átfogó restaurálásnak kezdetét jelentik: arra továbbra is forrásokat keresnek.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Évekig tartó jogi viták, félbemaradt munkálatok és elhúzódó közbeszerzések után végre kézzelfogható közelségbe került a barcarozsnyói vár újranyitása.
Civil összefogással próbálják megmenteni a Pákey Lajos építész tervezte egykori mócsi kórházépületet: a helyiek egyesületet hoznának létre, és már petícióban kérik az önkormányzat támogatását a sürgős beavatkozáshoz.
Több mint egymillió turista kereste fel 2025-ben a szász evangélikus egyház 160 erdélyi erődtemplomát, és a látványosságok működtetői a látogatók számának növekedésére készülnek.