
Az első magyar autógyár még megmaradt romos épülete Aradon. Archív felvétel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Múzeummá és kulturális központtá alakítják az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) egykori székhelyét. A Maros-parti város képviselő-testülete szerdán jóváhagyta a határozattervezetet, amely az egykori autógyár még álló irodaépületének felújításáról szól.
2026. július 22., 17:002026. július 22., 17:00
A képviselő-testület döntése a múlt század elején szecessziós stílusban épült autógyári irodaház felújítását és kulturális központtá alakítását célozza, a műemlék épületet európai uniós alapokból és helyi költségvetési forrásokból újítják fel. A projekt összköltségvetése 42 millió lej, ebből 34 millió lej vissza nem térítendő uniós támogatás, a hiányzó részt a helyi költségvetésből fedezik. A finanszírozási szerződést várhatóan a következő hetekben írják alá – számolt be a tanácsülésről az Agerpres hírügynökség.
A projektet három és fél év alatt kell megvalósítani. Ez idő alatt felújítják az irodaházat, hogy alkalmassá váljon kulturális és közösségi események tartására.
Az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat és egy Marta nevű személyautót is gyártott 1914-ig. 1912-ben az osztrák Austro Daimler cég vásárolta meg,
„A gyár egyik fejlesztő mérnöke később Londonban nyitott meg képviseletet, és bizony az 1920-as években a gépkocsigyártásban élen járó Angliában aradi taxik közlekedtek az utcákon. Ez egy ipartörténeti érdekesség, talán úgy is mondhatnák, hogy »aradicum«, hiszen nem mindennapos az, hogy egy múlt század eleji vidéki kisvárosból egy metropolisz utcáira kerüljenek autók” – mesélte egy korábbi riportban Puskel Péter újságíró, aradi helytörténész, aki a 2010-ben megjelent, Aradi sikertörténetek című könyvében a MARTA autógyár történetével is foglalkozott.
Az első világháború után a gyár Romániához került, amelynek területén szintén a legelső gépkocsigyártó cégnek számított, és a Weitzer János féle vagongyárba beolvasztva ASTRA néven működött tovább. Ekkor már repülőgépmotorokat is készítettek Aradon, de 1926-ban az üzemet áttelepítették Brassóba.

Európai uniós beruházással kel új életre a történelmi Magyarország első autógyárának, az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) még megmaradt épülete.
Az egykori aradi gyártelep műemlékké nyilvánított irodaházát a terület tulajdonosaként az Astra Rail Industries vagongyár 2021-ben a városnak adományozta, hogy a szecessziós épületben kulturális központot hozzon létre.
– mondta korábban a Krónikának Bognár Levente, aki korábban húsz éven volt alpolgármester az RMDSZ színeiben, s egy mandátumot önkormányzati képviselőként is eltöltött a városvezetésben, és évekig fáradozott azon, hogy az ipartörténeti műemléket megmentsék.
Biztonsági okokból építkezési védőhálóval vonták be évekkel ezelőtt az egykori irodaépületet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kívül és belül leromlott ipartörténeti műemléket eddig a mARTA (szójáték a gyár nevéből és a román művészet [„arta”] szóból) kulturális központ felügyelte, mely több tervet is kidolgozott a felújítására. A szerdán jóváhagyott elképzelés szerint az épületben
Az elfogadott határozattervezet értelmében az ingatlan felújítása mellett a mARTA három kulturális projektjét is finanszírozzák. Az évtizedekig kihasználatlanul álló épület felújításának legfőbb célja, hogy fenntartsa a helyi és országos jelentőségű ipartörténeti műemlék iránti érdeklődést.
Aradon az egykori autógyárra emlékeztetve a MARTA első, a múlt század elején gyártott emeletes autóbuszának hasonmását is elkészítik, amely a tervek szerint turisztikai céllal közlekedne majd a városban. A készülő járműről – amely az eredetitől eltérően elektromos hajtású lesz – építői legutóbb márciusban tettek közzé felvételeket, azzal az ígérettel, hogy az idei augusztus városnapokon már üzembe állítják.

Kézzelfogható közelségbe került a több mint száz évvel ezelőtt Aradon gyártott MARTA autóbusz első hiteles másolata. A MARTA a történelmi Magyarország első autógyára volt.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
szóljon hozzá!