
Sok turista saját szemével szeretné látni a megrongálódott erődtemplomot
Fotó: Kulturális minisztérium
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma. A helyiek szerint sok turista kíváncsi arra, hogyan történt a falomlás, és saját szemével szeretné látni a megrongálódott erődtemplomot.
2026. július 15., 16:242026. július 15., 16:24
2026. július 15., 16:292026. július 15., 16:29
Gabriel Dumitru Nuțu polgármester ugyanakkor úgy fogalmazott, szívesebben látnák a látogatókat a település értékei miatt, nem pedig egy szerencsétlen esemény következményeként. „Sajnos az emberek kíváncsiságát az ilyen szomorú események is felkeltik.
Hosszú ideje azon dolgoztak, hogy biztonságossá tegyék a tornyot, végül azonban a várfal egy olyan része omlott le, ahol erre senki sem számított” – idézte a településvezetőt a G4Media.
Mint arról korábban beszámoltunk, június 13-án hajnalban leomlott a középkori erődtemplomot övező várfal egyik szakasza. A balesetben senki sem sérült meg, a hatóságok azonnal lezárták a területet, és felfüggesztették a látogatásokat. A Romániai Evangélikus Egyház később közölte: a rendelkezésre álló szakértői adatok alapján a falomlás nem volt előre jelezhető, a történtekhez több tényező – a szélsőséges időjárás, a falazatot benövő növényzet, valamint a közelben közlekedő nehézgépjárművek okozta rezgések – együttesen járulhatott hozzá.
A polgármester szerint jelenleg továbbra is érvényben vannak a biztonsági intézkedések, amelyek a látogatók védelmét és a műemlék további állagromlásának megakadályozását szolgálják. Közben az evangélikus egyház azon dolgozik, hogy előteremtse a helyreállításhoz szükséges anyagi forrásokat.
A 14–15. században épült muzsnai erődtemplom Erdély egyik jelentős szász műemléke. A gótikus templomot magas védőfal és több védelmi elem övezi, amelyek évszázadokon át szolgálták a település lakóinak védelmét.
A muzsnai eset ismét ráirányította a figyelmet Erdély erődtemplomainak állapotára. Szakemberek szerint a több száz éves műemlékeket egyre nagyobb kihívások elé állítják az időjárási szélsőségek, a természetes állagromlás és a modern közlekedés okozta terhelések, ezért sürgetővé vált a veszélyeztetett épületek állapotának felmérése és a szükséges beavatkozások elvégzése.

Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!