Darányi János szobra 2023-ban került elő a múzeum raktárából
Fotó: Facebook/Andó András
A kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága egyelőre nem adott engedélyt Darányi János mellszobrának újbóli felállítására Aradon. Hiába restauráltatták a néhai kórházalapító-főorvos szobrát és készíttettek hozzá új talapzatot a helyi magyarok közadakozásból, sőt támogatja a kezdeményezést a helyi román kultúrpolitika is, az illetékes bukaresti szakhatóság csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt, majd 2023-ban előkerült műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják. Péró Tamás, a megyei tanács alelnöke a Krónikának úgy fogalmazott: szándékos akadályoztatást sejt a Darányi-szoborügy mögött.
2026. április 26., 10:042026. április 26., 10:04
2026. április 26., 13:442026. április 26., 13:44
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárából Darányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet a közgyűjtemény vezetősége úgymond a magyar közösségnek adományozott. Az RMDSZ feltett szándéka, hogy ismét köztéren álljon a köztiszteletnek örvendő néhai aradi főorvos és kórházalapító szobra, még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést.
Az ügy pikantériája, hogy az 1930-as években az első világháború után bevezetett új román közigazgatás távolíttatta el a szobrot abbéli igyekezetében, hogy a magyar emlékjeleket eltüntessék és kitöröljék a közemlékezetből, a talapzatát is elbontották, most pedig azt kérik, hogy a szoborállítók teremtsék elő vagy készíttessenek egy pontos replikát.
A Darányi-szobor egyébként Tóth András – az aradi születésű költő, Tóth Árpád édesapja – alkotása, amelyet Kocsis Rudolf aradi szobrászművész restaurált, és jelenleg az aradi református bölcsőde udvarán várja, hogy ismét felállítsák.
Darányi János a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon és Egerben végezte, azután Bécsbe ment. Az 1848-as szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, a Budai vár bevételekor osztályos főorvos, végül a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt.
1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla elnevezett magánkórházat vezette. 1883 áprilisában főorvosi működésének 25 éves jubileuma alkalmával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Mellszobrát 1901-ben állíttatta fel az utókor az egykori Baross Gábor-parkban, ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a volt Gyermekpark), de 1934-ben lebontották, és azóta a múzeumnak és a filharmóniának is otthont adó Kultúrpalota alagsorában tárolták.
Eredetileg így nézett ki
Fotó: szoborlap.hu
Sokáig azt hitték, hogy a Kossuth-szoborhoz hasonlóan elveszett, de 2023 őszén, a Kultúrpalota felújításakor – Csiky Gergely és Fábián Gábor eredeti mellszobraival együtt – ez is előkerült.
„Darányi János amellett, hogy a város főorvosa volt, egy magánklinikát is nyitott – több aradi kollégával együtt –, amelyben hetente egy-két nap a város szegény polgárait ingyen fogadta. Ezért óriási megbecsülés övezte a városba, nem véletlen, hogy halála után néhány évvel szobrot emeltek a tiszteletére” – mondta Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke. Az egykori aradi magyar köztéri alkotások közül Darányi János szobrát „az utolsó még vissza nem került” szobornak nevezte Fekete Károly, leszámítva a Kossuth-szobrot, amelynek a sorsáról semmit nem tudnak. „Reméljük, az is vissza fog kerülni” – tette hozzá bizakodva.
Több, az 1920-as és ’30-as években lebontott magyar vonatkozású köztéri szobrot szolgáltattak vissza az aradi magyar közösségnek a közelmúltban. A műalkotásokat egyházi vagy oktatási intézmények udvarán helyezték el, vagy helyezik el a közeljövőben.
A szoborállítás kezdeményezője Péró Tamás, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, a megyei önkormányzat jelenlegi alelnöke, aki még az előző ciklusban, önkormányzati képviselőként állt az ügy mellé. Tavaly júliusban, amikor a Darányi-szobor új talapzata megérkezett Aradra a csíkszeredai kőfaragó műhelyből, bizakodva mondta, hogy idén februárban talán már állhat az emlékmű a megyei kórház udvarán, amely zárt tér, de mégis közterületnek számít. Csakhogy már április második felében járunk, és a szoborállítás előkészületeinek a nyomai sem látszanak.
Mint mesélte, több helyszín is szóba jött az elmúlt években, és az eredeti elképzelésük is az volt, hogy a megyei kórház udvarára helyezzék el. „Szeretnénk ott kialakítani egy szoborparkot, amelyben Darányi János mellszobra lenne az első, majd kiegészülne olyan román vagy más nemzetiségű orvosok, egészségügyi szakembereknek az emlékműveivel, akik jelentős személyiségek voltak” – magyarázta.
Ezt követően „szakemberek javaslatára” változott a terv, és megfelelőbbnek találták a volt városi kórház udvarát; a műemléképület jelenleg felújítás alatt áll, és úgy képzelték, hogy közvetlenül a kapubejáró után, a zöldövezetben kialakítanak egy pihenőhelyet a szoborral. A restauráláshoz folyamatban volt a területrendezési terv elkészítése, és a megyei önkormányzat illetékeseitől kérték, hogy abba foglalják bele a szobrot is – utóbb kiderült, hogy ezt nem tették meg, ezért tértek vissza az eredeti helyszínhez, a megyei kórház udvarához.
A megyei kórház udvarán egy szoborcsoport első eleme lenne a Darányi-szobor
Fotó: Arad megyei sürgősségi kórház/Facebook
„Közadakozásból, a Kölcsey Egyesületen keresztül kifizettük a terveket, az engedélyek kiváltását, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, és senki ne tudjon belekötni. A megyei tanácsban született is egy megállapodás, hogy a múzeum adja a szobrot, a Kölcsey Egyesület biztosítja az anyagiakat, a megyei önkormányzat és a kórház pedig beleegyezett, hogy ott, közterületen kerüljön felállításra. Viszont első körben a kulturális minisztérium és annak a megyei kirendeltsége a dokumentációt visszautasította. Azzal indokolták, hogy a szobor eredeti talapzatát szeretnék látni, csak akkor engedélyezik, hogyha azt megtaláljuk vagy elkészíttetjük a pontos másolatát” – vázolta Péró Tamás, hogy hol akadt el az ügy.
„Akkoriban más helyen állt a szobor, más igények volt, azóta eltelt szinte száz év, és szerintem Kocsis Rudolf munkája művészeti szempontból megkérdőjelezhetetlen, megállja a helyét. Másodsorban sokkal költséghatékonyabb ez a megoldás, mint egy négy méter magas talapzat újjáépítése” – vélte a megyei tanács alelnöke, aki szerint, „valakik valamiért gátolják és akadályozzák ennek a szobornak az újraállítását”.
Megkezdődtek az első konkrét lépések Darányi János, a 19. századi Arad néhai főorvosa mellszobrának újraállítására. Az évtizedeken át elveszettnek hitt Darányi János-szobor két évvel ezelőtt került elő a múzeum raktárából.
Péró Tamás leszögezte: nem adják fel, és minden követ megmozgatnak azért, hogy Darányi János szobra ismét köztéren álljon.
A korábbiakból tanulva hozzátette, hogy nem fog újabb határidőt mondani a szoborállításra, mert ha azt sem sikerül tartani, „csalódnék önmagamban”, viszont reméli, hogy ez a procedúra hamarosan lezárul, és megkapják az engedélyt. „Ha nem közterületről lenne szó, mondjuk a magyar iskola udvaráról, oda holnap is felállíthatnánk. De mi közterületen szeretnénk elhelyezni. A szobor megvan, a talapzat elkészült, már csak az engedélyek és egy köbméter beton szükséges ahhoz, hogy ezt a szobrot néhány napon belül föl tudjuk állítani” – jelentette ki.
Az új talapzat is elkészült
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mint mondta, tájékoztatták Demeter András István RMDSZ-es kulturális minisztert és Ötvös Koppány Bulcsú államtitkárt is a helyzetről, de annak tudatában vannak, hogy nem a tárcavezető vagy a beosztottja dönt ezekben a kérdésekben. „Nem is szeretnénk beleszólni egy szakmai bizottság munkájába, csak azt kérjük azoktól a személyektől, akik 20-30 éve tagjai ennek a testületnek, hogy próbálják meg más szemüvegen át is nézni a dolgokat, és a mostani kontextusban értelmezni a szoborállítás kérdését” – foglalta össze Péró Tamás.
Az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!