Hirdetés

A román hatóságok tüntették el, most ők követelik vissza: csak eredeti talapzatán állhat a Darányi-szobor köztéren

Darányi

Darányi János szobra 2023-ban került elő a múzeum raktárából

Fotó: Facebook/Andó András

A kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága egyelőre nem adott engedélyt Darányi János mellszobrának újbóli felállítására Aradon. Hiába restauráltatták a néhai kórházalapító-főorvos szobrát és készíttettek hozzá új talapzatot a helyi magyarok közadakozásból, sőt támogatja a kezdeményezést a helyi román kultúrpolitika is, az illetékes bukaresti szakhatóság csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt, majd 2023-ban előkerült műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják. Péró Tamás, a megyei tanács alelnöke a Krónikának úgy fogalmazott: szándékos akadályoztatást sejt a Darányi-szoborügy mögött.

Pataky Lehel Zsolt

2026. április 26., 10:042026. április 26., 10:04

2026. április 26., 10:092026. április 26., 10:09

Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárából Darányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet a közgyűjtemény vezetősége úgymond a magyar közösségnek adományozott. Az RMDSZ feltett szándéka, hogy ismét köztéren álljon a köztiszteletnek örvendő néhai aradi főorvos és kórházalapító szobra, még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést.

  • Az aradi magyarság legnagyobb múltú civil szervezete, a Kölcsey Egyesület vállalta a szükséges pénz és engedélyek beszerzését,
  • már az új talapzat is elkészült közadakozásból, a dokumentációt is összeállították,
  • csakhogy a román kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága elutasította a kérést azzal, hogy ha nyilvános térre kerül a szobor, akkor az eredeti talapzatán vagy annak hű másán kell állnia.

Az ügy pikantériája, hogy az 1930-as években az első világháború után bevezetett új román közigazgatás távolíttatta el szobrot abbéli igyekezetében, hogy a magyar emlékjeleket eltűntessék és kitöröljék a közemlékezetből, a talapzatát is elbontották, most pedig azt kérik, hogy a szoborállítók teremtsék elő vagy készíttessenek egy pontos replikát.

Hirdetés

A Darányi-szobor egyébként Tóth András – az aradi születésű költő, Tóth Árpád édesapja – alkotása, amelyet Kocsis Rudolf aradi szobrászművész restaurált, és jelenleg az aradi református bölcsőde udvarán várja, hogy ismét felállítsák.

Darányi, a szegények orvosa

Darányi János a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon és Egerben végezte, azután Bécsbe ment. Az 1848-as szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, a Budai vár bevételekor osztályos főorvos, végül a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt.

1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla elnevezett magánkórházat vezette. 1883 áprilisában főorvosi működésének 25 éves jubileuma alkalmával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Mellszobrát 1901-ben állíttatta fel az utókor az egykori Baross Gábor-parkban, ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a volt Gyermekpark), de 1934-ben lebontották, és azóta a múzeumnak és a filharmóniának is otthont adó Kultúrpalota alagsorában tárolták.

Darányi Galéria

Eredetileg így nézett ki

Fotó: szoborlap.hu

Sokáig azt hitték, hogy a Kossuth-szoborhoz hasonlóan elveszett, de 2023 őszén, a Kultúrpalota felújításakor – Csiky Gergely és Fábián Gábor eredeti mellszobraival együtt – ez is előkerült.

„Darányi János amellett, hogy a város főorvosa volt, egy magánklinikát is nyitott – több aradi kollégával együtt –, amelyben hetente egy-két nap a város szegény polgárait ingyen fogadta. Ezért óriási megbecsülés övezte a városba, nem véletlen, hogy halála után néhány évvel szobrot emeltek a tiszteletére” – mondta Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke. Az egykori aradi magyar köztéri alkotások közül Darányi János szobrát „az utolsó még vissza nem került” szobornak nevezte Fekete Károly, leszámítva a Kossuth-szobrot, amelynek a sorsáról semmit nem tudnak. „Reméljük, az is vissza fog kerülni” – tette hozzá bizakodva.

korábban írtuk

Aradi magyar személyiségek köztérről száműzött szobrait helyezik ismét talapzatra a partiumi megyeszékhelyen
Aradi magyar személyiségek köztérről száműzött szobrait helyezik ismét talapzatra a partiumi megyeszékhelyen

Több, az 1920-as és ’30-as években lebontott magyar vonatkozású köztéri szobrot szolgáltattak vissza az aradi magyar közösségnek a közelmúltban. A műalkotásokat egyházi vagy oktatási intézmények udvarán helyezték el, vagy helyezik el a közeljövőben.

A bürokrácia útvesztője

A szoborállítás kezdeményezője Péró Tamás, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, a megyei önkormányzat jelenlegi alelnöke, aki még az előző ciklusban, önkormányzati képviselőként állt az ügy mellé. Tavaly júliusban, amikor a Darányi-szobor új talapzata megérkezett Aradra a csíkszeredai kőfaragó műhelyből, bizakodva mondta, hogy idén februárban talán már állhat az emlékmű a megyei kórház udvarán, amely zárt tér, de mégis közterületnek számít. Csakhogy már április második felében járunk, és a szoborállítás előkészületeinek a nyomai sem látszanak.

Idézet
Ez egy olyan terv, amelyet sokszor kellett újragombolni, és sokszor azt érzem, hogy nagyon nehezen fogunk véghez vinni” – kezdte a történet felelevenítését a Krónikának.

Mint mesélte, több helyszín is szóba jött az elmúlt években, és az eredeti elképzelésük is az volt, hogy a megyei kórház udvarára helyezzék el. „Szeretnénk ott kialakítani egy szoborparkot, amelyben Darányi János mellszobra lenne az első, majd kiegészülne olyan román vagy más nemzetiségű orvosok, egészségügyi szakembereknek az emlékműveivel, akik jelentős személyiségek voltak” – magyarázta.

Ezt követően „szakemberek javaslatára” változott a terv, és megfelelőbbnek találták a volt városi kórház udvarát; a műemléképület jelenleg felújítás alatt áll, és úgy képzelték, hogy közvetlenül a kapubejáró után, a zöldövezetben kialakítanak egy pihenőhelyet a szoborral. A restauráláshoz folyamatban volt a területrendezési terv elkészítése, és a megyei önkormányzat illetékeseitől kérték, hogy abba foglalják bele a szobrot is – utóbb kiderült, hogy ezt nem tették meg, ezért tértek vissza az eredeti helyszínhez, a megyei kórház udvarához.

Darányi Galéria

A megyei kórház udvarán egy szoborcsoport első eleme lenne a Darányi-szobor

Fotó: Arad megyei sürgősségi kórház/Facebook

„Közadakozásból, a Kölcsey Egyesületen keresztül kifizettük a terveket, az engedélyek kiváltását, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, és senki ne tudjon belekötni. A megyei tanácsban született is egy megállapodás, hogy a múzeum adja a szobrot, a Kölcsey Egyesület biztosítja az anyagiakat, a megyei önkormányzat és a kórház pedig beleegyezett, hogy ott, közterületen kerüljön felállításra. Viszont első körben a kulturális minisztérium és annak a megyei kirendeltsége a dokumentációt visszautasította. Azzal indokolták, hogy a szobor eredeti talapzatát szeretnék látni, csak akkor engedélyezik, hogyha azt megtaláljuk vagy elkészíttetjük a pontos másolatát” – vázolta Péró Tamás, hogy hol akadt el az ügy.

Az andezitből készült új talapzatot Kocsis Rudolf aradi szobrászművész-restaurátor tervezte, akiknek több köztéri alkotása is látható a városban, más szobrokhoz is tervezett talapzatot, az illetékes szakhatóság mégsem fogadta el.

„Akkoriban más helyen állt a szobor, más igények volt, azóta eltelt szinte száz év, és szerintem Kocsis Rudolf munkája művészeti szempontból megkérdőjelezhetetlen, megállja a helyét. Másodsorban sokkal költséghatékonyabb ez a megoldás, mint egy négy méter magas talapzat újjáépítése” – vélte a megyei tanács alelnöke, aki szerint, „valakik valamiért gátolják és akadályozzák ennek a szobornak az újraállítását”.

korábban írtuk

A megyei kórház udvarán kap helyet a „szegények orvosa”, Darányi János aradi mellszobra
A megyei kórház udvarán kap helyet a „szegények orvosa”, Darányi János aradi mellszobra

Megkezdődtek az első konkrét lépések Darányi János, a 19. századi Arad néhai főorvosa mellszobrának újraállítására. Az évtizedeken át elveszettnek hitt Darányi János-szobor két évvel ezelőtt került elő a múzeum raktárából.

Péró Tamás leszögezte: nem adják fel, és minden követ megmozgatnak azért, hogy Darányi János szobra ismét köztéren álljon.

Idézet
Ez a szobor, egy olyan személynek állít emléket, aki politikai ideológiáktól független volt, nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkin segített, elismert szaktekintély volt és a szegények orvosának számított, ezért köztiszteletben állt. Az lenne a méltó, hogy visszakerüljön a szobor, olyan formában, ahogy most lehetséges, és ahogy beleillik a mostani városképbe” – fogalmazott az RMDSZ-es tisztségviselő.

A korábbiakból tanulva hozzátette, hogy nem fog újabb határidőt mondani a szoborállításra, mert ha azt sem sikerül tartani, „csalódnék önmagamban”, viszont reméli, hogy ez a procedúra hamarosan lezárul, és megkapják az engedélyt. „Ha nem közterületről lenne szó, mondjuk a magyar iskola udvaráról, oda holnap is felállíthatnánk. De mi közterületen szeretnénk elhelyezni. A szobor megvan, a talapzat elkészült, már csak az engedélyek és egy köbméter beton szükséges ahhoz, hogy ezt a szobrot néhány napon belül föl tudjuk állítani” – jelentette ki.

Darányi Galéria

Az új talapzat is elkészült

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Mint mondta, tájékoztatták Demeter András István RMDSZ-es kulturális minisztert és Ötvös Koppány Bulcsú államtitkárt is a helyzetről, de annak tudatában vannak, hogy nem a tárcavezető vagy a beosztottja dönt ezekben a kérdésekben. „Nem is szeretnénk beleszólni egy szakmai bizottság munkájába, csak azt kérjük azoktól a személyektől, akik 20-30 éve tagjai ennek a testületnek, hogy próbálják meg más szemüvegen át is nézni a dolgokat, és a mostani kontextusban értelmezni a szoborállítás kérdését” – foglalta össze Péró Tamás.

korábban írtuk

Újraállítják a „szegények orvosának” szobrát – elkészült a Darányi-büszt talapzata
Újraállítják a „szegények orvosának” szobrát – elkészült a Darányi-büszt talapzata

Az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 25., szombat

Az oktatás a közösség önértelmezése is. Fennállása 35. évfordulóját ünnepelte az RMPSZ

Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

Az oktatás a közösség önértelmezése is. Fennállása 35. évfordulóját ünnepelte az RMPSZ
Hirdetés
2026. április 25., szombat

Még egy ideig megcsodálható Kalotaszeg egyik jelképe, a riszegvirág

A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.

Még egy ideig megcsodálható Kalotaszeg egyik jelképe, a riszegvirág
2026. április 24., péntek

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok

A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok
2026. április 24., péntek

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is

Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót

Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót
2026. április 24., péntek

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon
2026. április 24., péntek

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma

Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése

Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése
2026. április 23., csütörtök

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit

Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit
2026. április 23., csütörtök

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét
Hirdetés
Hirdetés