A Farkas utcai Teleki-palota ma is letakart homlokzattal fogadja a járókelőket Kolozsváron; a régóta tervezett restaurálás még nem kezdődhetett el
Fotó: Orbán Orsolya
Noha a Kolozs Megyei Tanács már biztosította a kolozsvári Teleki-palota helyreállításához szükséges forrást, a felújítás továbbra is várat magára: a restaurálás megkezdését a hiányzó tulajdonosi hozzájárulások és a várható peres eljárások késleltetik. A Farkas utcai műemlék palota építészeti és történeti jelentőségére, valamint a helyreállítás tétjére Kovács Zsolt művészettörténész mutatott rá a Krónikának.
2026. július 22., 19:312026. július 22., 19:31
Hiába biztosított több mint 67 millió lejt a Kolozs Megyei Tanács a kolozsvári Teleki-palota helyreállítására, egyelőre továbbra sem tudni, mikor kezdődhetnek el a restaurálási munkálatok. A Farkas utcai műemlék épület felújítását ugyanis az hátráltatja, hogy az építkezési engedély kiadásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ezt azonban az önkormányzat a magánkézben lévő lakrészek egy részének tulajdonosaitól mindeddig nem tudta megszerezni.
Az érintettek nem vállalják a rájuk eső felújítási költségek finanszírozását, ezért az önkormányzatnak bírósági úton kell megszereznie a munkálatok megkezdéséhez szükséges hozzájárulásukat. A peres eljárások pedig akár évekkel is elodázhatják a munkálatok megkezdését. Az ingatlan összesen 19 lakrészből áll, amelyek közül kettő a Kolozs Megyei Tanács, tizenegy a kolozsvári polgármesteri hivatal tulajdonában, hat pedig magántulajdonban van.
Fotó: Orbán Orsolya
Oláh Emese alpolgármester a Krónikának elmondta, a patthelyzet feloldása érdekében a polgármesteri hivatal két pert indít. Az egyik célja, hogy a bíróság pótolja a felújítást ellenző résztulajdonosok hozzájárulását, így kiadható legyen az építkezési engedély. A másik eljárásban a magántulajdonosokra eső helyreállítási költségeket kívánják behajtani.
Az alpolgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a hozzájárulások pótlását célzó keresetet gyorsított eljárásban nyújtják be, annak időtartamát nem lehet előre megbecsülni. Rámutatott:
A Teleki-palotát a Bánffy-palota után Kolozsvár egyik legjelentősebb késő barokk világi épületeként tartják számon. Kovács Zsolt kolozsvári művészettörténész, egyetemi tanár szerint jelentősége messze túlmutat önmagán: a 18. század végi főúri építészet egyik kiemelkedő emléke, amely az Erdélyi Nagyfejedelemség politikai központjának Kolozsvárra kerülésével kibontakozó építkezési hullám egyik legjelentősebb alkotása.
Fotó: Orbán Orsolya
A szakember a Krónikának elmondta, 1790-ben Nagyszebenből Kolozsvárra költözött az Erdélyi Nagyfejedelemség kormányzati központja, ezt követően pedig a legjelentősebb arisztokrata családok sorra alakították át városi rezidenciáikat reprezentatív palotákká. A korszak meghatározó mintáját a Bánffy György kormányzó által emelt főtéri Bánffy-palota jelentette.
„Az ő példáját követve egész gazdag sora épül fel a főúri palotáknak a 18. század végén. Nem csupán az építkezésekben követik a kormányzó példáját, hanem jól érzékelhetően több, máig meglévő épület esetében látszik, hogy építtetői a Bánffy-palotát tekintették mintának” – fogalmazott a szakember.
Hozzátette, ennek az építkezési hullámnak a legjelentősebb alkotása a Farkas utcai Teleki-palota.
A művészettörténész elmondta, a korszakból több hasonló főúri palota is fennmaradt Kolozsváron – köztük a Toldalagi–Korda-, a Mikes-, a Jósika- és a Rhédey-palota.
„Viszonylag gazdag emléksorozatról beszélhetünk. Ha körbenézünk a belvárosban, húsz-harminc ilyen emlékkel találkozhatunk. Ezek közül a Teleki-palota kiemelkedik: méretével, homlokzatának gazdagságával, az erkély kazettás alátámasztásával, a korinthoszi oszlopokkal és az urnákkal díszített pártafallal” – mondta.
Az épület megrendelője, ifjabb Teleki Ádám (1740–1792) annak a családnak a tagja volt, amely a 17. század végétől meghatározó szerepet játszott Erdély politikai és közéletében. Tagjai között volt Erdély kancellárja, kormányzója, valamint a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója is. Kolozsváron a família különösen kiterjedt ingatlanvagyonnal rendelkezett.
„Nem kevesebb mint tíz háza, palotája volt a Telekieknek Kolozsváron, különböző helyszíneken. A belvárosban, a közvetlen külvárosban, a Monostor utcában. A család különböző ágának tagjai egészen kiterjedt kolozsvári ingatlanokkal rendelkeztek” – magyarázta.
Fotó: Orbán Orsolya
A Teleki-palota mai formája több építési korszak eredménye. A Farkas utcai telek helyén a 18. század elején még három-négy polgári szalagtelek állt, amelyeket a Teleki család vásárolt meg, majd az 1780-as és 1790-es években reprezentatív főúri rezidenciává alakított. Az építkezést Leder József pallér és Überlacher Antal ácsmester irányította, a munkálatok az 1787-ben kötött szerződés után az évtized végére fejeződtek be.
A művészettörténész szerint az épület arculatát ma is alapvetően a késő barokk átépítés határozza meg, ugyanakkor a későbbi korszakok beavatkozásai is értékes részét képezik történetének.
A pincében ma is felfedezhetők a korábbi, középkori beépítés nyomai, míg a reprezentatív helyiségekben megmaradtak az eredeti késő barokk asztalosmunkák. A 20. század eleji felújítás emlékét cserépkályhák és más belsőépítészeti elemek őrzik, amelyek ugyancsak értékes részét alkotják az épület örökségének.
A kommunista időszak átalakításai ugyancsak jól leolvashatók az épületen. Az államosítást követően az egykori reprezentatív tereket lakásokra osztották, a földszinti boltozatos helyiségeket átalakították, a hetvenes–nyolcvanas években végzett statikai megerősítések nyomai pedig ma is láthatók, elsősorban a padlástérben.
Az épület különleges emlékei közé tartozik a padláson fennmaradt barokk supraporta – ajtó fölötti díszítmény –, amely a restaurálás során visszakerülhet eredeti helyére. Hasonlóan fontos kordokumentum a pincében fennmaradt, 1944-ből származó „Óvóhely” felirat.
Ezért a helyreállítás során nem kizárólag a barokk állapot rekonstruálására kell törekedni. A restaurálás feladata inkább az, hogy a különböző korszakokból fennmaradt, művészeti és történeti szempontból értékes elemeket felismerje és megőrizze” – mutatott rá.
Fotó: Vákár István/Facebook
A restaurálás nemcsak az épület megóvását szolgálja, hanem új ismeretekkel is gazdagíthatja a Teleki-palota történetét. Kovács Zsolt szerint a munkálatok során olyan építészeti részletek és tárgyi emlékek is előkerülhetnek, amelyek eddig rejtve maradtak, ezért elengedhetetlen a folyamatos műemléki és régészeti felügyelet.
„Minden műemlék helyreállításánál különös figyelmet kell fordítani magára a kivitelezésre is. Amikor felállványoznak egy épületet, egészen más nézőpontból válnak láthatóvá olyan részletek, amelyeket korábban nem lehetett megfigyelni” – mutatott rá.
Fotó: Vákár István/Facebook
Kovács Zsolt szerint a Teleki-palota jövője szempontjából nemcsak a restaurálás minősége, hanem az is meghatározó, milyen funkciót kap az épület. A jelenlegi tervek szerint a felújítást követően ismét az Octavian Goga Megyei Könyvtár egyik fiókkönyvtára működne itt, amit a művészettörténész is megfelelő megoldásnak tart.
– hangsúlyozta.
Mint rámutatott, a könyvtári funkció korábban is biztosította, hogy a városlakók használják az épületet: nemcsak olvasókat fogadott, hanem gyermek- és ifjúsági programoknak, valamint közösségi rendezvényeknek is otthont adott.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy ennek a közösségi szerepnek történeti előzményei vannak. A két világháború között, amikor az épület a Római Katolikus Státus tulajdonában állt,
Véleménye szerint a közösségi hasznosítás ezért nem új elképzelés, hanem visszatérés egy korábban már működő gyakorlathoz.
Kovács Zsolt szerint a Farkas utca sétálóövezetté alakítása tovább növelte a történelmi paloták jelentőségét a belvárosban. A Teleki-palota állapota ezért már nem csupán örökségvédelmi kérdés, hanem a belváros arculatát is meghatározza.
„Nagyon fontos és sürgető lenne, hogy ez az épület méltó módon helyreállításra kerüljön. Ne letakart homlokzatot lássunk a Farkas utcában, hanem ismét láthatóvá váljanak a késő barokk palotaépítészet legigényesebb részletei: az erkély oszlopai, a homlokzat urnái és a gazdagon kialakított homlokzati díszítés” – fogalmazott a művészettörténész.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Kolozs Megyei Tanács június végén jóváhagyta a kolozsvári Teleki-palota felújításának műszaki-gazdasági mutatóit, ezzel újabb lépés történt a régóta tervezett restaurálás előkészítésében. A Farkas (Mihail Kogălniceanu) utca 7. szám alatti műemlék épület helyreállítására több mint 67 millió lejt irányoztak elő, a beruházás célja pedig nemcsak az állagmegóvás és a szerkezeti megerősítés, hanem az is, hogy a felújítást követően ismét itt működjön az Octavian Goga Megyei Könyvtár fiókkönyvtára.
Fotó: Orbán Orsolya
Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, miután a Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!