A Farkas utcai Teleki-palota ma is letakart homlokzattal fogadja a járókelőket Kolozsváron; a régóta tervezett restaurálás még nem kezdődhetett el
Fotó: Orbán Orsolya
Noha a Kolozs Megyei Tanács már biztosította a kolozsvári Teleki-palota helyreállításához szükséges forrást, a felújítás továbbra is várat magára: a restaurálás megkezdését a hiányzó tulajdonosi hozzájárulások és a várható peres eljárások késleltetik. A Farkas utcai műemlék palota építészeti és történeti jelentőségére, valamint a helyreállítás tétjére Kovács Zsolt művészettörténész mutatott rá a Krónikának.
2026. július 22., 19:312026. július 22., 19:31
Hiába biztosított több mint 67 millió lejt a Kolozs Megyei Tanács a kolozsvári Teleki-palota helyreállítására, egyelőre továbbra sem tudni, mikor kezdődhetnek el a restaurálási munkálatok. A Farkas utcai műemlék épület felújítását ugyanis az hátráltatja, hogy az építkezési engedély kiadásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ezt azonban az önkormányzat a magánkézben lévő lakrészek egy részének tulajdonosaitól mindeddig nem tudta megszerezni.
Az érintettek nem vállalják a rájuk eső felújítási költségek finanszírozását, ezért az önkormányzatnak bírósági úton kell megszereznie a munkálatok megkezdéséhez szükséges hozzájárulásukat. A peres eljárások pedig akár évekkel is elodázhatják a munkálatok megkezdését. Az ingatlan összesen 19 lakrészből áll, amelyek közül kettő a Kolozs Megyei Tanács, tizenegy a kolozsvári polgármesteri hivatal tulajdonában, hat pedig magántulajdonban van.
Fotó: Orbán Orsolya
Oláh Emese alpolgármester a Krónikának elmondta, a patthelyzet feloldása érdekében a polgármesteri hivatal két pert indít. Az egyik célja, hogy a bíróság pótolja a felújítást ellenző résztulajdonosok hozzájárulását, így kiadható legyen az építkezési engedély. A másik eljárásban a magántulajdonosokra eső helyreállítási költségeket kívánják behajtani.
Az alpolgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a hozzájárulások pótlását célzó keresetet gyorsított eljárásban nyújtják be, annak időtartamát nem lehet előre megbecsülni. Rámutatott:
A Teleki-palotát a Bánffy-palota után Kolozsvár egyik legjelentősebb késő barokk világi épületeként tartják számon. Kovács Zsolt kolozsvári művészettörténész, egyetemi tanár szerint jelentősége messze túlmutat önmagán: a 18. század végi főúri építészet egyik kiemelkedő emléke, amely az Erdélyi Nagyfejedelemség politikai központjának Kolozsvárra kerülésével kibontakozó építkezési hullám egyik legjelentősebb alkotása.
Fotó: Orbán Orsolya
A szakember a Krónikának elmondta, 1790-ben Nagyszebenből Kolozsvárra költözött az Erdélyi Nagyfejedelemség kormányzati központja, ezt követően pedig a legjelentősebb arisztokrata családok sorra alakították át városi rezidenciáikat reprezentatív palotákká. A korszak meghatározó mintáját a Bánffy György kormányzó által emelt főtéri Bánffy-palota jelentette.
„Az ő példáját követve egész gazdag sora épül fel a főúri palotáknak a 18. század végén. Nem csupán az építkezésekben követik a kormányzó példáját, hanem jól érzékelhetően több, máig meglévő épület esetében látszik, hogy építtetői a Bánffy-palotát tekintették mintának” – fogalmazott a szakember.
Hozzátette, ennek az építkezési hullámnak a legjelentősebb alkotása a Farkas utcai Teleki-palota.
A művészettörténész elmondta, a korszakból több hasonló főúri palota is fennmaradt Kolozsváron – köztük a Toldalagi–Korda-, a Mikes-, a Jósika- és a Rhédey-palota.
„Viszonylag gazdag emléksorozatról beszélhetünk. Ha körbenézünk a belvárosban, húsz-harminc ilyen emlékkel találkozhatunk. Ezek közül a Teleki-palota kiemelkedik: méretével, homlokzatának gazdagságával, az erkély kazettás alátámasztásával, a korinthoszi oszlopokkal és az urnákkal díszített pártafallal” – mondta.
Az épület megrendelője, ifjabb Teleki Ádám (1740–1792) annak a családnak a tagja volt, amely a 17. század végétől meghatározó szerepet játszott Erdély politikai és közéletében. Tagjai között volt Erdély kancellárja, kormányzója, valamint a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója is. Kolozsváron a família különösen kiterjedt ingatlanvagyonnal rendelkezett.
„Nem kevesebb mint tíz háza, palotája volt a Telekieknek Kolozsváron, különböző helyszíneken. A belvárosban, a közvetlen külvárosban, a Monostor utcában. A család különböző ágának tagjai egészen kiterjedt kolozsvári ingatlanokkal rendelkeztek” – magyarázta.
Fotó: Orbán Orsolya
A Teleki-palota mai formája több építési korszak eredménye. A Farkas utcai telek helyén a 18. század elején még három-négy polgári szalagtelek állt, amelyeket a Teleki család vásárolt meg, majd az 1780-as és 1790-es években reprezentatív főúri rezidenciává alakított. Az építkezést Leder József pallér és Überlacher Antal ácsmester irányította, a munkálatok az 1787-ben kötött szerződés után az évtized végére fejeződtek be.
A művészettörténész szerint az épület arculatát ma is alapvetően a késő barokk átépítés határozza meg, ugyanakkor a későbbi korszakok beavatkozásai is értékes részét képezik történetének.
A pincében ma is felfedezhetők a korábbi, középkori beépítés nyomai, míg a reprezentatív helyiségekben megmaradtak az eredeti késő barokk asztalosmunkák. A 20. század eleji felújítás emlékét cserépkályhák és más belsőépítészeti elemek őrzik, amelyek ugyancsak értékes részét alkotják az épület örökségének.
A kommunista időszak átalakításai ugyancsak jól leolvashatók az épületen. Az államosítást követően az egykori reprezentatív tereket lakásokra osztották, a földszinti boltozatos helyiségeket átalakították, a hetvenes–nyolcvanas években végzett statikai megerősítések nyomai pedig ma is láthatók, elsősorban a padlástérben.
Az épület különleges emlékei közé tartozik a padláson fennmaradt barokk supraporta – ajtó fölötti díszítmény –, amely a restaurálás során visszakerülhet eredeti helyére. Hasonlóan fontos kordokumentum a pincében fennmaradt, 1944-ből származó „Óvóhely” felirat.
Ezért a helyreállítás során nem kizárólag a barokk állapot rekonstruálására kell törekedni. A restaurálás feladata inkább az, hogy a különböző korszakokból fennmaradt, művészeti és történeti szempontból értékes elemeket felismerje és megőrizze” – mutatott rá.
Fotó: Vákár István/Facebook
A restaurálás nemcsak az épület megóvását szolgálja, hanem új ismeretekkel is gazdagíthatja a Teleki-palota történetét. Kovács Zsolt szerint a munkálatok során olyan építészeti részletek és tárgyi emlékek is előkerülhetnek, amelyek eddig rejtve maradtak, ezért elengedhetetlen a folyamatos műemléki és régészeti felügyelet.
„Minden műemlék helyreállításánál különös figyelmet kell fordítani magára a kivitelezésre is. Amikor felállványoznak egy épületet, egészen más nézőpontból válnak láthatóvá olyan részletek, amelyeket korábban nem lehetett megfigyelni” – mutatott rá.
Fotó: Vákár István/Facebook
Kovács Zsolt szerint a Teleki-palota jövője szempontjából nemcsak a restaurálás minősége, hanem az is meghatározó, milyen funkciót kap az épület. A jelenlegi tervek szerint a felújítást követően ismét az Octavian Goga Megyei Könyvtár egyik fiókkönyvtára működne itt, amit a művészettörténész is megfelelő megoldásnak tart.
– hangsúlyozta.
Mint rámutatott, a könyvtári funkció korábban is biztosította, hogy a városlakók használják az épületet: nemcsak olvasókat fogadott, hanem gyermek- és ifjúsági programoknak, valamint közösségi rendezvényeknek is otthont adott.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy ennek a közösségi szerepnek történeti előzményei vannak. A két világháború között, amikor az épület a Római Katolikus Státus tulajdonában állt,
Véleménye szerint a közösségi hasznosítás ezért nem új elképzelés, hanem visszatérés egy korábban már működő gyakorlathoz.
Kovács Zsolt szerint a Farkas utca sétálóövezetté alakítása tovább növelte a történelmi paloták jelentőségét a belvárosban. A Teleki-palota állapota ezért már nem csupán örökségvédelmi kérdés, hanem a belváros arculatát is meghatározza.
„Nagyon fontos és sürgető lenne, hogy ez az épület méltó módon helyreállításra kerüljön. Ne letakart homlokzatot lássunk a Farkas utcában, hanem ismét láthatóvá váljanak a késő barokk palotaépítészet legigényesebb részletei: az erkély oszlopai, a homlokzat urnái és a gazdagon kialakított homlokzati díszítés” – fogalmazott a művészettörténész.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Kolozs Megyei Tanács június végén jóváhagyta a kolozsvári Teleki-palota felújításának műszaki-gazdasági mutatóit, ezzel újabb lépés történt a régóta tervezett restaurálás előkészítésében. A Farkas (Mihail Kogălniceanu) utca 7. szám alatti műemlék épület helyreállítására több mint 67 millió lejt irányoztak elő, a beruházás célja pedig nemcsak az állagmegóvás és a szerkezeti megerősítés, hanem az is, hogy a felújítást követően ismét itt működjön az Octavian Goga Megyei Könyvtár fiókkönyvtára.
Fotó: Orbán Orsolya
Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, miután a Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!