
Kolozsvár barokk ékköve. A megyei tanács megvásárolná a Bánffy-palota visszaszolgáltatott részeit, a műemlék épületben jelenleg a Művészeti Múzeum működik
Fotó: Jakab Mónika
A Kolozs Megyei Tanács átfogó programot indítana a megye kastélyainak, kúriáinak és más történelmi épületeinek felújítására, a műemlékeket pedig a Loire menti kastélyút mintájára kulturális és turisztikai útvonalba kapcsolná. A műemlékmentést azonban számos esetben tulajdonjogi útvesztő nehezíti. Ennek egyik példája a kolozsvári Bánffy-palota, amelynek ügyében most előrelépés körvonalazódik: a megye megvásárolná a visszaszolgáltatott ingatlanrészeket. A kezdeményezésről és Kolozs megye épített örökségének állapotáról Vákár István alelnökkel beszélgettünk.
2026. szeptember 20., 08:132026. szeptember 20., 08:13
Átfogó műemlékvédelmi programot készít elő a Kolozs Megyei Tanács, hogy azoknak a településeknek is segítséget nyújtson kastélyaik, kúriáik és más történelmi épületeik megmentésében, amelyek önerőből nem tudják vállalni a költségeket.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Krónikának elmondta, az elképzelés abból a felismerésből született, hogy a kisebb települések akkor sem tudnak érdemben beavatkozni, ha a tulajdonukban lévő műemlék állapota folyamatosan romlik. Több polgármesteri hivatal már jelezte is a megyei önkormányzatnak, hogy helyi források híján segítségre lenne szüksége egy-egy történelmi épület megóvásához.
Az elképzelés az, hogy a megye ott nyújtson segítséget, ahol helyi forrásból nem lehet megoldani a helyreállítást” – fogalmazott az alelnök.
Követendő példa. A válaszúti Bánffy-kastély sikeres helyreállítása új lendületet adott a megyei műemlékmentő program tervének
Fotó: Kolozs Megyei Tanács/Facebook
A megye műemlékeinek rendszerezett számbavétele nem új keletű elképzelés. Az RMDSZ-es politikus felidézte, évekkel ezelőtt – a franciaországi Loire menti kastélyok példájából kiindulva – már felmerült egy Szamos menti kastélyút kialakítása. Egy korábbi projekt keretében végigjárták és fényképekkel dokumentálták a térség kastélyait, kúriáit, illetve más jelentős történelmi épületeit. Mint fogalmazott, a felmérés nemcsak Kolozs megye épített örökségének kivételes gazdagságát mutatta meg, hanem arra is rávilágított, hogy számos műemlék fennmaradása veszélyben van.
Vákár István elmondta,
A megyei tulajdonban lévő épület helyreállítása hosszú folyamat eredménye volt, a beruházás szakmai elismerése azonban Vákár szerint a megye vezetését is megerősítette abban, hogy érdemes további műemlékek megmentésére vállalkozni. A válaszúti kastély helyreállítását 2026-ban Európai Örökség Díjjal, valamint a közönség különdíjával ismerték el.

Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Kedvező példaként említette a teremről teremre, épületrészről épületrészre újjászülető bonchidai Bánffy-kastélyt, valamint a felújított gyalui Rákóczi–Bánffy-kastélyt is. Úgy vélte azonban, elégedettségre továbbra sincs ok, ugyanis számos történelmi épület jövője változatlanul bizonytalan.
A válaszúti Bánffy-kastély helyreállítását Europa Nostra-díjjal ismerték el
Fotó: Rostás Szabolcs
Vákár István arról is beszélt, hogy a megyei műemlék-felújítási program egyelőre előkészítés alatt álló kezdeményezés, nem pedig végleges épületlistával, költségvetéssel és ütemtervvel rendelkező beruházási terv. A cél az volna, hogy évente több olyan műemlék megóvásában is előrelépést érjenek el, amelynek helyreállításához a tulajdonos önkormányzat nem tud elegendő forrást biztosítani.
Hangsúlyozta,
a pályázatokhoz önrészre van szükség, a kivitelezés során pedig gyakran többletköltségek merülnek fel. A megye saját finanszírozású programjába ezért azokat az épületeket is bevonná, amelyek helyreállítására nem sikerül európai uniós támogatást szerezni.
A Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint a pénzügyi háttér megteremtése azonban önmagában nem elegendő, számos műemlék esetében az anyagiaknál is nehezebben áthidalható akadályt jelenthetnek a tulajdonjogi problémák.
„A történelmi épületek egy része osztatlan vagy megosztott tulajdonban van, más esetekben örökösödési viták, folyamatban lévő perek vagy rendezetlen telekkönyvi viszonyok hátráltatják a beavatkozást. A tulajdonosok egyetértése nélkül sok esetben sem a műszaki tervek elkészítésére, sem pályázat benyújtására, sem a munkálatok megkezdésére nincs lehetőség” – magyarázta a megyei tanács alelnöke.
Hozzátette, ezért minden műemléknél külön kell megvizsgálni, hogy megállapodással, tulajdonrész-vásárlással vagy más jogi eszközzel teremthetők-e meg a beavatkozás feltételei.
Az egyik tulajdonos ellenállása hátráltatja a főtéri műemlék palota megvásárlását
Fotó: Orbán Orsolya
A tulajdonjogi nehézségek egyik legszemléletesebb példája a kolozsvári Főtéren álló Bánffy-palota, amelyben évtizedek óta a Kolozsvári Művészeti Múzeum működik, és amelynek visszaszolgáltatott részeit megvásárolná a megye, az örökösök azonban egyelőre nem jutottak közös álláspontra az értékesítésről. Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke nemrég jelentette be, hogy az önkormányzat saját költségvetéséből megvásárolná az épület magántulajdonba került részeit.
Mint arról korábban beszámoltunk,
A Kolozs Megyei Tanács 2022. január 20-i ülésén döntött az ingatlanrészek elkülönítéséről, hogy az új tulajdonosokat bevezethessék a telekkönyvbe.
A jogerős döntés értelmében a földszinti és emeleti helyiségek háromnegyede, az egykori, részben elbontott 1-es lakás kétharmada, valamint a palotához tartozó telek 2380/3287-ed része került magántulajdonba. A visszaszolgáltatás nem csupán elkülöníthető épületrészeket érintett: több helyiségben is megoszlanak a tulajdoni hányadok a megye és az örökösök között, ami különösen megnehezíti az épület egységes kezelését és átfogó felújítását.
Vákár István szerint a megyei tanács és önkormányzat elővásárlási joggal rendelkezik, céljuk a teljes magántulajdoni hányad megszerzése, ezzel ugyanis hosszú távon rendeződhetne a palota és a benne működő kulturális intézmény helyzete.
„A Bánffy-palota Kolozsvár történelmi városközpontjának meghatározó műemléke, amelynek értékét nemcsak építészeti szépsége, hanem több évszázados története és kulturális szerepe is adja. Éppen ezért indokolt, hogy hosszú távon közösségi tulajdonban maradjon” – mutatott rá az RMDSZ-es alelnök.
Hozzátette,
az egységes tulajdon pedig megteremtené az épület átfogó, műemléki szempontból is egységes helyreállításának feltételeit. A megye korábban helyreállíttatta a külső homlokzatokat, a belső terek átfogó rendezése azonban még várat magára.
Megmentésre váró örökség. Egyeztetések kezdődtek a szentbenedeki Kornis-kastély fennmaradt részeinek megóvásáról
Fotó: Mezőség.élőerdély.ro
A vásárláshoz azonban előbb a magántulajdonosok egységes eladási szándékára lenne szükség. Vákár lapunknak elmondta, a három tulajdonos közül ketten hajlanak az értékesítésre, a harmadik azonban egyelőre nem fogadta el a tulajdonostársai által megfelelőnek tartott megoldást. Formális, valamennyi örökös által támogatott eladási ajánlat ezért még nem érkezett a megyei tanácshoz.
A helyzet rendezését sürgeti, hogy a részleges visszaszolgáltatásról rendelkező, 2016. október 13-án kiadott megyei tanácselnöki határozat tíz évben szabta meg az épület jelenlegi, közérdekű rendeltetésének kötelező fenntartását. Ez az időszak 2026 októberében jár le. A megyei vezetés ugyanakkor egyértelművé tette, hogy
A kolozsvári Teleki-palota lehet a megye következő jelentős műemlékvédelmi beruházása
Fotó: Vákár István/Facebook
A válaszúti kastély után jelenleg Csucsán zajlik jelentős műemlékvédelmi beruházás. Megújul Ady Endre és Csinszka – Boncza Berta – egykori erdélyi otthona, a Boncza-kastély, amely később Octavian Goga román költő tulajdonába került, ma pedig az ő nevét viselő emlékmúzeum része. A csucsai munkálatok után a kolozsvári Teleki-palota lehet a következő történelmi épület, amelynek helyreállítása újabb szakaszba léphet.
A Farkas utcai műemlék felújítását előkészítő tanulmány már elkészült, a következő lépést a műszaki terv és a kivitelezési dokumentáció kidolgozása jelentheti. Mint arról korábban a Krónika is beszámolt,
az épület tulajdonán a megyei és a kolozsvári önkormányzat, valamint magánszemélyek és más jogi személyek osztoznak.
Vákár István elmondta, a megye más műemlékeinál a lehetséges beavatkozások körvonalai egyelőre kevésbé láthatók. A megyei tanács egyeztetéseket kezdett
„Már az is fontos lépés, ha ezek az épületek bekerülnek a megyei figyelem körébe, állapotukat felmérik és dokumentálják. Ha egyszer rájuk irányul a figyelem, már nem lehet őket észrevétlenül tönkretenni vagy széthordani” – fogalmazott Vákár.
Erdély Versailles-a. Épületrészről épületrészre születik újjá a bonchidai Bánffy-kastély
Fotó: Deák Szidónia
Hangsúlyozta, a távlati elképzelés szerint a megújuló kastélyok és kúriák nem elszigetelt látványosságokként működnének, hanem egymáshoz kapcsolódva kulturális és turisztikai útvonalat alkothatnának a Szamos mentén.
„Ezzel új tartalmat kaphatna a korábban felvetett kastélyút terve is. Ehhez azonban nem elegendő a falak helyreállítása: az épületek számára hosszú távon fenntartható rendeltetést kell találni, tereiket pedig kulturális eseményekkel és közösségi programokkal kell megtölteni” – hívta fel a figyelmet.
a megyei tanács alelnökét arról is kérdeztük, hogy a helyreállítást követően ezek magyar múltja megfelelő hangsúllyal jelenik-e majd meg a látogatók előtt. Vákár István szerint ameddig a magyar érdekképviselet részese a megyei döntéshozatalnak, azért is tenni fog, hogy a helyreállított falak között az egykori magyar birtokosok és az épületekhez kötődő személyiségek emlékezete se szoruljon háttérbe.

Noha megvan a forrás a kolozsvári Teleki-palota felújítására, a restaurálás késik: hiányoznak a tulajdonosi hozzájárulások, bírósági úton oldanák meg a helyzetet. A műemlék építészeti jelentőségéről Kovács Zsolt művészettörténész beszélt a Krónikának.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
szóljon hozzá!