
Kolozsvár barokk ékköve. A megyei tanács megvásárolná a Bánffy-palota visszaszolgáltatott részeit, a műemlék épületben jelenleg a Művészeti Múzeum működik
Fotó: Jakab Mónika
A Kolozs Megyei Tanács átfogó programot indítana a megye kastélyainak, kúriáinak és más történelmi épületeinek felújítására, a műemlékeket pedig a Loire menti kastélyút mintájára kulturális és turisztikai útvonalba kapcsolná. A műemlékmentést azonban számos esetben tulajdonjogi útvesztő nehezíti. Ennek egyik példája a kolozsvári Bánffy-palota, amelynek ügyében most előrelépés körvonalazódik: a megye megvásárolná a visszaszolgáltatott ingatlanrészeket. A kezdeményezésről és Kolozs megye épített örökségének állapotáról Vákár István alelnökkel beszélgettünk.
2026. szeptember 20., 08:132026. szeptember 20., 08:13
Átfogó műemlékvédelmi programot készít elő a Kolozs Megyei Tanács, hogy azoknak a településeknek is segítséget nyújtson kastélyaik, kúriáik és más történelmi épületeik megmentésében, amelyek önerőből nem tudják vállalni a költségeket.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Krónikának elmondta, az elképzelés abból a felismerésből született, hogy a kisebb települések akkor sem tudnak érdemben beavatkozni, ha a tulajdonukban lévő műemlék állapota folyamatosan romlik. Több polgármesteri hivatal már jelezte is a megyei önkormányzatnak, hogy helyi források híján segítségre lenne szüksége egy-egy történelmi épület megóvásához.
Az elképzelés az, hogy a megye ott nyújtson segítséget, ahol helyi forrásból nem lehet megoldani a helyreállítást” – fogalmazott az alelnök.
Követendő példa. A válaszúti Bánffy-kastély sikeres helyreállítása új lendületet adott a megyei műemlékmentő program tervének
Fotó: Kolozs Megyei Tanács/Facebook
A megye műemlékeinek rendszerezett számbavétele nem új keletű elképzelés. Az RMDSZ-es politikus felidézte, évekkel ezelőtt – a franciaországi Loire menti kastélyok példájából kiindulva – már felmerült egy Szamos menti kastélyút kialakítása. Egy korábbi projekt keretében végigjárták és fényképekkel dokumentálták a térség kastélyait, kúriáit, illetve más jelentős történelmi épületeit. Mint fogalmazott, a felmérés nemcsak Kolozs megye épített örökségének kivételes gazdagságát mutatta meg, hanem arra is rávilágított, hogy számos műemlék fennmaradása veszélyben van.
Vákár István elmondta,
A megyei tulajdonban lévő épület helyreállítása hosszú folyamat eredménye volt, a beruházás szakmai elismerése azonban Vákár szerint a megye vezetését is megerősítette abban, hogy érdemes további műemlékek megmentésére vállalkozni. A válaszúti kastély helyreállítását 2026-ban Európai Örökség Díjjal, valamint a közönség különdíjával ismerték el.

Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Kedvező példaként említette a teremről teremre, épületrészről épületrészre újjászülető bonchidai Bánffy-kastélyt, valamint a felújított gyalui Rákóczi–Bánffy-kastélyt is. Úgy vélte azonban, elégedettségre továbbra sincs ok, ugyanis számos történelmi épület jövője változatlanul bizonytalan.
A válaszúti Bánffy-kastély helyreállítását Europa Nostra-díjjal ismerték el
Fotó: Rostás Szabolcs
Vákár István arról is beszélt, hogy a megyei műemlék-felújítási program egyelőre előkészítés alatt álló kezdeményezés, nem pedig végleges épületlistával, költségvetéssel és ütemtervvel rendelkező beruházási terv. A cél az volna, hogy évente több olyan műemlék megóvásában is előrelépést érjenek el, amelynek helyreállításához a tulajdonos önkormányzat nem tud elegendő forrást biztosítani.
Hangsúlyozta,
a pályázatokhoz önrészre van szükség, a kivitelezés során pedig gyakran többletköltségek merülnek fel. A megye saját finanszírozású programjába ezért azokat az épületeket is bevonná, amelyek helyreállítására nem sikerül európai uniós támogatást szerezni.
A Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint a pénzügyi háttér megteremtése azonban önmagában nem elegendő, számos műemlék esetében az anyagiaknál is nehezebben áthidalható akadályt jelenthetnek a tulajdonjogi problémák.
„A történelmi épületek egy része osztatlan vagy megosztott tulajdonban van, más esetekben örökösödési viták, folyamatban lévő perek vagy rendezetlen telekkönyvi viszonyok hátráltatják a beavatkozást. A tulajdonosok egyetértése nélkül sok esetben sem a műszaki tervek elkészítésére, sem pályázat benyújtására, sem a munkálatok megkezdésére nincs lehetőség” – magyarázta a megyei tanács alelnöke.
Hozzátette, ezért minden műemléknél külön kell megvizsgálni, hogy megállapodással, tulajdonrész-vásárlással vagy más jogi eszközzel teremthetők-e meg a beavatkozás feltételei.
Az egyik tulajdonos ellenállása hátráltatja a főtéri műemlék palota megvásárlását
Fotó: Orbán Orsolya
A tulajdonjogi nehézségek egyik legszemléletesebb példája a kolozsvári Főtéren álló Bánffy-palota, amelyben évtizedek óta a Kolozsvári Művészeti Múzeum működik, és amelynek visszaszolgáltatott részeit megvásárolná a megye, az örökösök azonban egyelőre nem jutottak közös álláspontra az értékesítésről. Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke nemrég jelentette be, hogy az önkormányzat saját költségvetéséből megvásárolná az épület magántulajdonba került részeit.
Mint arról korábban beszámoltunk,
A Kolozs Megyei Tanács 2022. január 20-i ülésén döntött az ingatlanrészek elkülönítéséről, hogy az új tulajdonosokat bevezethessék a telekkönyvbe.
A jogerős döntés értelmében a földszinti és emeleti helyiségek háromnegyede, az egykori, részben elbontott 1-es lakás kétharmada, valamint a palotához tartozó telek 2380/3287-ed része került magántulajdonba. A visszaszolgáltatás nem csupán elkülöníthető épületrészeket érintett: több helyiségben is megoszlanak a tulajdoni hányadok a megye és az örökösök között, ami különösen megnehezíti az épület egységes kezelését és átfogó felújítását.
Vákár István szerint a megyei tanács és önkormányzat elővásárlási joggal rendelkezik, céljuk a teljes magántulajdoni hányad megszerzése, ezzel ugyanis hosszú távon rendeződhetne a palota és a benne működő kulturális intézmény helyzete.
„A Bánffy-palota Kolozsvár történelmi városközpontjának meghatározó műemléke, amelynek értékét nemcsak építészeti szépsége, hanem több évszázados története és kulturális szerepe is adja. Éppen ezért indokolt, hogy hosszú távon közösségi tulajdonban maradjon” – mutatott rá az RMDSZ-es alelnök.
Hozzátette,
az egységes tulajdon pedig megteremtené az épület átfogó, műemléki szempontból is egységes helyreállításának feltételeit. A megye korábban helyreállíttatta a külső homlokzatokat, a belső terek átfogó rendezése azonban még várat magára.
Megmentésre váró örökség. Egyeztetések kezdődtek a szentbenedeki Kornis-kastély fennmaradt részeinek megóvásáról
Fotó: Mezőség.élőerdély.ro
A vásárláshoz azonban előbb a magántulajdonosok egységes eladási szándékára lenne szükség. Vákár lapunknak elmondta, a három tulajdonos közül ketten hajlanak az értékesítésre, a harmadik azonban egyelőre nem fogadta el a tulajdonostársai által megfelelőnek tartott megoldást. Formális, valamennyi örökös által támogatott eladási ajánlat ezért még nem érkezett a megyei tanácshoz.
A helyzet rendezését sürgeti, hogy a részleges visszaszolgáltatásról rendelkező, 2016. október 13-án kiadott megyei tanácselnöki határozat tíz évben szabta meg az épület jelenlegi, közérdekű rendeltetésének kötelező fenntartását. Ez az időszak 2026 októberében jár le. A megyei vezetés ugyanakkor egyértelművé tette, hogy
A kolozsvári Teleki-palota lehet a megye következő jelentős műemlékvédelmi beruházása
Fotó: Vákár István/Facebook
A válaszúti kastély után jelenleg Csucsán zajlik jelentős műemlékvédelmi beruházás. Megújul Ady Endre és Csinszka – Boncza Berta – egykori erdélyi otthona, a Boncza-kastély, amely később Octavian Goga román költő tulajdonába került, ma pedig az ő nevét viselő emlékmúzeum része. A csucsai munkálatok után a kolozsvári Teleki-palota lehet a következő történelmi épület, amelynek helyreállítása újabb szakaszba léphet.
A Farkas utcai műemlék felújítását előkészítő tanulmány már elkészült, a következő lépést a műszaki terv és a kivitelezési dokumentáció kidolgozása jelentheti. Mint arról korábban a Krónika is beszámolt,
az épület tulajdonán a megyei és a kolozsvári önkormányzat, valamint magánszemélyek és más jogi személyek osztoznak.
Vákár István elmondta, a megye más műemlékeinál a lehetséges beavatkozások körvonalai egyelőre kevésbé láthatók. A megyei tanács egyeztetéseket kezdett
„Már az is fontos lépés, ha ezek az épületek bekerülnek a megyei figyelem körébe, állapotukat felmérik és dokumentálják. Ha egyszer rájuk irányul a figyelem, már nem lehet őket észrevétlenül tönkretenni vagy széthordani” – fogalmazott Vákár.
Erdély Versailles-a. Épületrészről épületrészre születik újjá a bonchidai Bánffy-kastély
Fotó: Deák Szidónia
Hangsúlyozta, a távlati elképzelés szerint a megújuló kastélyok és kúriák nem elszigetelt látványosságokként működnének, hanem egymáshoz kapcsolódva kulturális és turisztikai útvonalat alkothatnának a Szamos mentén.
„Ezzel új tartalmat kaphatna a korábban felvetett kastélyút terve is. Ehhez azonban nem elegendő a falak helyreállítása: az épületek számára hosszú távon fenntartható rendeltetést kell találni, tereiket pedig kulturális eseményekkel és közösségi programokkal kell megtölteni” – hívta fel a figyelmet.
a megyei tanács alelnökét arról is kérdeztük, hogy a helyreállítást követően ezek magyar múltja megfelelő hangsúllyal jelenik-e majd meg a látogatók előtt. Vákár István szerint ameddig a magyar érdekképviselet részese a megyei döntéshozatalnak, azért is tenni fog, hogy a helyreállított falak között az egykori magyar birtokosok és az épületekhez kötődő személyiségek emlékezete se szoruljon háttérbe.

Noha megvan a forrás a kolozsvári Teleki-palota felújítására, a restaurálás késik: hiányoznak a tulajdonosi hozzájárulások, bírósági úton oldanák meg a helyzetet. A műemlék építészeti jelentőségéről Kovács Zsolt művészettörténész beszélt a Krónikának.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!