Nem folyik a víz a lippai forrásból
Fotó: Facebook/Marian Buga
Panaszkodnak a látogatók, amiért hónapok óta nem folyik ásványvíz a Lippához tartozó Lippafüred (Băile Lipova) parkjában található közkútból. A városvezetés azt állítja, nem ők zárták el a kutat, és ki akarják vizsgálni, mi áll a háttérben. A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
2026. szeptember 23., 20:132026. szeptember 23., 20:13
A lippai ásványvíz a város egyik legfontosabb természeti kincsének számít, a Maros völgyében fekvő Arad megyei település hírnevét pedig jelentős részben a hozzá tartozó Lippafüred üdülőhely alapozta meg. Az ásványvíz 1928-ban aranyérmet nyert egy bukaresti kiállításon, ezt követően Lippa a román királyi udvar beszállítójává is vált, „Borvizul de Lipova” márkanéven.
Az üdülőhely látogatói évtizedeken keresztül ingyen juthattak hozzá a szénsavas ásványvízhez a parkban, a helyiek által „a medvéknél” kialakított kútnál (a medvék és barlangjukat ábrázoló szoborkompozíció után). Nemcsak környékbeliek fogyasztották előszeretettel a kút vizét, sokan még a 30 kilométerre lévő Aradról is tettek egy kirándulást Lippára, hogy palackjaikat megtöltsék.
A problémát a múlt hétvégén, egy több száz látogatót vonzó vadászati fesztivál idején is tapasztalhatták az üdülőhelyre érkezők.
„Idén nyáron többször is Aradról jöttem autóval kifejezetten azért, hogy ebből a kútból vigyek ásványvizet, ahogy évek óta teszem, de minden alkalommal el volt zárva. Sokan kannákkal érkeznek, aztán üresen viszik haza őket, feleslegesen teszik meg az utat, miközben a benzin is drága” – mondta az Agerpres hírügynökségnek egy látogató. Mint mondta: nem érti, miért nem tesznek ki tájékoztatást arról, hogy már nem lehet ingyenesen vizet vételezni, így legalább az emberek nem próbálkoznának feleslegesen.
A medvés szoborkompozíció szomszédságában található a közkút
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Florin Pera, Lippa polgármestere szerint az önkormányzathoz is számos panasz érkezett az ügyben, de egyelőre nem tudják, ki és milyen okból zárta el a kutat.
Florin Pera szerint az önkormányzatnak kifejezetten érdeke, hogy a látogatók ingyenesen hozzáférjenek a természeti erőforráshoz, hiszen ez is hozzájárul Lippa idegenforgalmi népszerűsítéséhez. Mint mondta, korábban, amikor hasonló problémák merültek fel, a városháza megkereste a közelben működő, ásványvizet kitermelő vállalatot. Akkor azt a választ kapták, hogy a nyilvánosan hozzáférhető kút működése csökkenti a gyár vízhozamát.
„Mi ebből arra következtettünk, hogy ők zárták el a közönség számára a csapot. Ki fogjuk vizsgálni, mi a probléma, és ismét felvesszük a kapcsolatot a kút koncessziós jogosultjával” – mondta a polgármester.
Arad megyében 50 ártézi közkút található, ezek közül 16-nak a vize ajánlott fogyasztásra, és van, aki nemcsak issza a mélyfúrású vizet, hanem azzal is főz.
Az Agerpres megkeresésére a térségben ásványvizet palackozó üzem képviselői nem kívántak részletesen nyilatkozni. Csupán annyit közöltek, hogy a vállalatnak nincs köze a közkúthoz, mivel egy másik fúrásból nyeri a vizet, ezért nem is tudná elzárni a fürdőtelep látogatóinak fenntartott kutat. A cég álláspontja szerint a közkút a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, és az ásványvíznek folyamatosan hozzáférhetőnek kellene lennie a látogatók számára. A közelmúltban a közkút melletti egykori szakszervezeti üdülőházat egy befektető felújította, egyelőre nem tudni, hogy köze van-e a forrás elzárásához.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztet a „török bazárként” ismert épület.
A török bazár – Lippa egyetlen ma is álló középkori épülete
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várostól délre, az erdők között feltörő négy forrásnak természetesen szénsavas, magas lítium- és vastartalmú vizét már a 16. század óta ismerték. 1818-ban indult el a fürdőélet. A vizet emésztő-, mozgásszervi és érrendszeri betegségek gyógyítására használták. 1860-ban lóvasutat létesítettek Lippa és a források körül kiépült Lippafüred között.
Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak, születésének 200. évfordulóján, 2019-ben.
Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!