A víztorony a főbejárat felől egy idei, kora tavaszi felvételen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt. A víztorony sorsa azután lett beszédtéma a városban, hogy a szomszédvár Temesváron épp a minap jelentették be a régi víztorony múzeummá alakítását és megnyitását.
2026. augusztus 01., 13:302026. augusztus 01., 13:30
Az aradi víztorony a maga nemében egyedülálló, a műemlék épület – mint kora tavasszal írt cikkünkben jeleztük – idén 130 éves, és immár két éve zárva áll. Jelenleg nincs kilátás arra, hogy ismét látogatható legyen. A társtulajdonosok szerint a helyzet megoldásának egyetlen útja az, ha az épületet az önkormányzat megvásárolja vagy bérbe veszi.
Az elmúlt napokban élénk vita bontakozott ki az online térben, miután Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette: befejeződött a felújítás a százéves józsefvárosi víztoronynál, amely hamarosan megnyílik a látogatók előtt. Ezzel szemben Aradon a torony, amely korábban kulturális rendezvényeknek adott otthont, galériát és ipartörténeti múzeumot alakítottak ki benne, két éve zárva van. Egy hozzászóló így fakadt ki: „Szebb tornyunk van, mint a temesvári, évek óta szépen rendben tartva, mégsem látogatható. Mit csinálnak a hatóságok?”
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A 38 méter magas aradi víztorony a millennium évében, 1896-ban épült az egykori Flórián (ma Csajkovszkij) utcában, a valamikori Attila téri (később Tűzoltók tere, ma Román–magyar megbékélés parkja) tűzoltólaktanya közelében.
„Akkoriban a város legmagasabb épülete volt, a felső emeletén egy hatalmas, 300 ezer literes víztartályba szivattyúzták az ivóvizet, ahonnan a közlekedőedények elve alapján látták el a várost” – mesélt a Krónikának az ipartörténeti műemlékről Ujj János nyugalmazott aradi történelemtanár, újságíró és helytörténész.
Az egykori tűzoltóállomás mellett épült
Fotó: Facebook/Aradi Víztorony – Örökségünk őrei vetélkedő
A helytörténész szerint az 1900-as évek elején, az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Aradon 4700 lakóépület volt. Ha nem is az egészet, de az óvárosban és a mai központban található több száz házat innen látták el folyóvízzel. „A külvárosokat nem, oda közkutakat építettek. Ilyen közkutak itt-ott még láthatók eredetiben, például a zsigmondházi részen, vagy Ségán, csak ott már az öntöttvas kutakat kicserélték egy modernebb változatra” – fűzte hozzá.
1956-ig a város vízellátó rendszerének része volt a víztorony, de a középítkezések robbanásszerű megnövekedésével, a tömbházak elszaporodásával már nem tudta ellátni feladatát, új, modernebb, nagyobb kapacitású vízvezetékrendszerre és szivattyúállomásokra volt szükség. Az állam a kommunista rendszer megbukása után nem sokkal, 1991-ben adta el, ekkor került két magánember tulajdonába, akik művészeti galériát és vízügyi múzeumot alakítottak ki benne.
Az egyik tulajdonos, Horia Truță publicista és helytörténész jelenleg 85 éves, és egy esztendeje kórházi kezelés alatt áll. A múlt csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a torony újranyitására nincs esély, ha a helyi hatóságok nem vállalnak szerepet benne.
Hozzátette: kész lenne az épületet „jelképes összegért” bérbe adni vagy eladni, de csak olyannak, aki garantálja a műemlék megfelelő gondozását.
Építészeti riktaságnak számít
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A másik tulajdonos Dumitru Șerban szobrász, a Képzőművészek Szövetsége aradi fiókszervezetének korábbi elnöke. Ő is megerősítette: megegyeztek abban, hogy az államnak „szimbolikus áron” átadnák az épületet. „400 ezer euróért hajlandók lennénk eladni. Ez valóban szerény ár, bárki megerősítheti. Ha a városvezetés érdeklődik, készek vagyunk lépni, különben a torony kihasználatlan marad, pedig hatalmas potenciál van benne. Más városokban, például Kolozsváron vagy Temesváron, az önkormányzatok újítottak fel hasonló tornyokat” – mondta.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Az aradi városháza sajtóosztálya az Agerpres megkeresésére közölte: eddig nem volt szó a műemlék átvételéről, de nem zárják ki a lehetőséget. „Ha a tulajdonosok konkrét ajánlatot kapnak, műemlék épület lévén, kötelesek azt velünk is közölni, méghozzá ugyanazt az árat. Ekkor a városi tanács dönthet arról, hogy él-e az elővásárlási joggal vagy sem” – olvasható az írásos válaszban.
A víztorony hivatalosan továbbra is Arad egyik látványossága, a Turisztikai Információs Központ a honlapján úgy mutatja be, mint olyan műemlék épületet, amely jelenleg zárva, és sorsa bizonytalan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!