A víztorony a főbejárat felől egy idei, kora tavaszi felvételen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt. A víztorony sorsa azután lett beszédtéma a városban, hogy a szomszédvár Temesváron épp a minap jelentették be a régi víztorony múzeummá alakítását és megnyitását.
2026. augusztus 01., 13:302026. augusztus 01., 13:30
Az aradi víztorony a maga nemében egyedülálló, a műemlék épület – mint kora tavasszal írt cikkünkben jeleztük – idén 130 éves, és immár két éve zárva áll. Jelenleg nincs kilátás arra, hogy ismét látogatható legyen. A társtulajdonosok szerint a helyzet megoldásának egyetlen útja az, ha az épületet az önkormányzat megvásárolja vagy bérbe veszi.
Az elmúlt napokban élénk vita bontakozott ki az online térben, miután Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette: befejeződött a felújítás a százéves józsefvárosi víztoronynál, amely hamarosan megnyílik a látogatók előtt. Ezzel szemben Aradon a torony, amely korábban kulturális rendezvényeknek adott otthont, galériát és ipartörténeti múzeumot alakítottak ki benne, két éve zárva van. Egy hozzászóló így fakadt ki: „Szebb tornyunk van, mint a temesvári, évek óta szépen rendben tartva, mégsem látogatható. Mit csinálnak a hatóságok?”
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A 38 méter magas aradi víztorony a millennium évében, 1896-ban épült az egykori Flórián (ma Csajkovszkij) utcában, a valamikori Attila téri (később Tűzoltók tere, ma Román–magyar megbékélés parkja) tűzoltólaktanya közelében.
„Akkoriban a város legmagasabb épülete volt, a felső emeletén egy hatalmas, 300 ezer literes víztartályba szivattyúzták az ivóvizet, ahonnan a közlekedőedények elve alapján látták el a várost” – mesélt a Krónikának az ipartörténeti műemlékről Ujj János nyugalmazott aradi történelemtanár, újságíró és helytörténész.
Az egykori tűzoltóállomás mellett épült
Fotó: Facebook/Aradi Víztorony – Örökségünk őrei vetélkedő
A helytörténész szerint az 1900-as évek elején, az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Aradon 4700 lakóépület volt. Ha nem is az egészet, de az óvárosban és a mai központban található több száz házat innen látták el folyóvízzel. „A külvárosokat nem, oda közkutakat építettek. Ilyen közkutak itt-ott még láthatók eredetiben, például a zsigmondházi részen, vagy Ségán, csak ott már az öntöttvas kutakat kicserélték egy modernebb változatra” – fűzte hozzá.
1956-ig a város vízellátó rendszerének része volt a víztorony, de a középítkezések robbanásszerű megnövekedésével, a tömbházak elszaporodásával már nem tudta ellátni feladatát, új, modernebb, nagyobb kapacitású vízvezetékrendszerre és szivattyúállomásokra volt szükség. Az állam a kommunista rendszer megbukása után nem sokkal, 1991-ben adta el, ekkor került két magánember tulajdonába, akik művészeti galériát és vízügyi múzeumot alakítottak ki benne.
Az egyik tulajdonos, Horia Truță publicista és helytörténész jelenleg 85 éves, és egy esztendeje kórházi kezelés alatt áll. A múlt csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a torony újranyitására nincs esély, ha a helyi hatóságok nem vállalnak szerepet benne.
Hozzátette: kész lenne az épületet „jelképes összegért” bérbe adni vagy eladni, de csak olyannak, aki garantálja a műemlék megfelelő gondozását.
Építészeti riktaságnak számít
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A másik tulajdonos Dumitru Șerban szobrász, a Képzőművészek Szövetsége aradi fiókszervezetének korábbi elnöke. Ő is megerősítette: megegyeztek abban, hogy az államnak „szimbolikus áron” átadnák az épületet. „400 ezer euróért hajlandók lennénk eladni. Ez valóban szerény ár, bárki megerősítheti. Ha a városvezetés érdeklődik, készek vagyunk lépni, különben a torony kihasználatlan marad, pedig hatalmas potenciál van benne. Más városokban, például Kolozsváron vagy Temesváron, az önkormányzatok újítottak fel hasonló tornyokat” – mondta.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Az aradi városháza sajtóosztálya az Agerpres megkeresésére közölte: eddig nem volt szó a műemlék átvételéről, de nem zárják ki a lehetőséget. „Ha a tulajdonosok konkrét ajánlatot kapnak, műemlék épület lévén, kötelesek azt velünk is közölni, méghozzá ugyanazt az árat. Ekkor a városi tanács dönthet arról, hogy él-e az elővásárlási joggal vagy sem” – olvasható az írásos válaszban.
A víztorony hivatalosan továbbra is Arad egyik látványossága, a Turisztikai Információs Központ a honlapján úgy mutatja be, mint olyan műemlék épületet, amely jelenleg zárva, és sorsa bizonytalan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!