Az urbex, vagyis az épített környezet elhagyott, a nyilvánosság elől elzárt tereinek felfedezése nem új jelenség, a TikTok és az Instagram azonban látványos divatot teremtett belőle.
Fotó: Pinti Attila
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek. Az urbex az utóbbi években szűk szubkultúrából közösségimédia-trenddé vált, Románia pedig a külföldi felfedezők térképére is felkerült. Népszerűségével együtt azonban a balesetek, a rongálás és a jogosulatlan belépés veszélye is nő.
2026. szeptember 19., 19:472026. szeptember 19., 19:47
Elhagyott gyárakba, omladozó szállodákba, bezárt iskolákba és régóta használaton kívüli ipari létesítményekbe jutnak be, majd videókon mutatják meg, mit találtak odabent. Az urbex, vagyis az épített környezet elhagyott, a nyilvánosság elől elzárt tereinek felfedezése nem új jelenség, a TikTok és az Instagram azonban látványos divatot teremtett belőle. Románia, Erdély ipari öröksége bőven kínál felfedeznivalót, a növekvő érdeklődés pedig már sajátos turisztikai lehetőségeket is teremt – miközben a hatóságok életveszélyes balesetektől tartanak.
A román belügyminisztérium szeptember elején figyelmeztette a szülőket és a fiatalokat az urbex veszélyeire.
súlyos, akár halálos balesetet is okozhatnak.
A belügyminisztérium azt tanácsolta a szülőknek, hogy tiltás helyett próbáljanak beszélni a gyerekekkel arról, miért vonzza őket ez a tevékenység. Alexandra Cîrstea, a tárca képviselője szerint fontos tudatosítani bennük, hogy nem kell az életüket kockáztatniuk azért, hogy bizonyítsanak valamit a barátaik előtt. Ha pedig valaki úgy kerül ilyen helyzetbe, hogy a társai bemennek egy veszélyes épületbe, ő azonban kint marad, szükség esetén hívja a 112-es segélyhívót.
Az urbex az angol urban exploration, vagyis városi felfedezés rövidített alakja. Olyan ember alkotta, rendszerint elhagyott, használaton kívüli vagy a nyilvánosság elől elzárt helyek felkeresését jelenti, mint a bezárt gyárak, bányák, kórházak, iskolák, szállodák, katonai létesítmények, bunkerek, alagutak vagy vasúti épületek.
Nicolas Offenstadt francia történész, a jelenség kutatója szerint az urbex terjedése két nagy társadalmi folyamathoz kapcsolódik: a nyugat-európai ipar leépüléséhez, valamint a keleti blokk összeomlásához, hiszen mindkettő rengeteg olyan gyárat, laktanyát, szanatóriumot és középületet hagyott maga után, amely elveszítette eredeti funkcióját, de nem bontották le vagy alakították át.
A felfedezőket nem ugyanaz motiválja:
Offenstadt szerint az urbex vonzerejéhez az is hozzájárul, hogy a modern városok egyre rendezettebbek és szigorúbban szabályozottak, az elhagyott helyek pedig a szabadság és a felfedezés ritka tereinek tűnnek.
Az elhagyott épületek bejárása jóval régebbi a közösségi médiánál, a fogalom már a 2000-es évek elején terjedni kezdett az online fórumokon és fotós oldalakon, a rövid videókra épülő platformok viszont új közönséget hoztak.
Az urbex megannyi veszélyt is rejteget
Fotó: Pinti Attila
Egy elhagyott kórház, egy növényzettel benőtt gyárcsarnok vagy egy omladozó kastély egyszerre működhet kalandfilmként, horrortörténetként és időutazásként.
Cristian Birta közösségimédia-szakértő a Digi24-nek arról beszélt, hogy a fiatalok kockázatvállalása mögött gyakran az online elismerés és a társak visszajelzése iránti igény áll: egy látványos videóval azt bizonyíthatják, hogy bátrabbak vagy merészebbek másoknál. A szakember szerint ezért a büntetés önmagában nem feltétlenül oldja meg a problémát: a szülőknek azt is meg kellene érteniük, milyen tartalmakat néznek a gyerekek, és miért akarják utánozni azokat.
Egy 2025-ben megjelent tanulmány már az urbex és a „pszeudourbex” közötti különbséget vizsgálta. Utóbbihoz sorolta azokat az eseteket, amelyekben a hely története és tisztelete helyett a közösségi médiában hasznosítható tartalom, az öncélú veszélykeresés vagy akár a rongálás kerül előtérbe.
Románia elhagyott épületei számos nemzetközi urbexoldalon és fizetős térképen szerepelnek, a helyszínek számáról és a hazai közösség méretéről azonban nincsenek megbízható adatok.
A ProTV már 2023-ban arról számolt be, hogy Románia az európai városi felfedezők számára is vonzó célponttá válik. A külföldről érkezők egyebek mellett bezárt gyárakat, silókat és különleges ipari építményeket keresnek.
És be kell ismerni, hogy az érdeklődés nem meglepő, hisz az országban egymás mellett maradtak fenn a monarchia korának ipari és vasúti létesítményei, a kommunista korszak gyárai, bányái és munkástelepei, valamint az 1990 utáni gazdasági átalakulás során bezárt üzemek, szállodák és középületek.
Ezek egy része műemlék, mások magántulajdonban vannak, vagy annyira leromlott állapotúak, hogy már a megközelítésük is veszélyes.
Az erdélyi urbex egyik ismert képviselője a Szamosújváron született, Kolozsváron élő Cristian Lipovan fotós. Places Suffering című projektjében hosszú ideje dokumentál elhagyott épületeket és bennük felejtett tárgyakat.
Felfedezései során iratokat, fényképeket, festményeket, ruhákat, játékokat és más, évtizedeken át érintetlenül maradt személyes tárgyakat is talált.
A ProTV-nek korábban arról beszélt, hogy indulás előtt alaposan utánanéz a helyszínnek, a bejárás során pedig folyamatosan figyeli az épület állapotát.
A hagyományos urbexes közösségeknek ugyanis saját íratlan szabályaik vannak: a helyet úgy kell elhagyni, ahogyan megtalálták, nem szabad megrongálni az épületet, elvinni az ott maradt tárgyakat vagy nyilvánosságra hozni a pontos címet. Utóbbi azért különösen fontos, mert egy közösségi médiában felkapott helyszínt rövid idő alatt ellephetnek a kíváncsiskodók, utánuk pedig megjelenhetnek a rongálók és a fosztogatók is.
Az urbex és a hagyományos turizmus viszonya nem egyszerű. A klasszikus urbex lényege éppen az, hogy a felfedező olyan helyre jut el, amely nincs kialakítva és megnyitva a látogatók előtt.
Romániában (és nem csak) mégis megjelentek az urbexhez kapcsolódó fizetős programok: Alex Iacob, ismertebb nevén Reptilianul, mintegy másfél évtizede dokumentálja Bukarest elhagyott épületeit, és városi túrákat is szervez. Tevékenységére a nemzetközi média is felfigyelt: az ARTE 2026-ban dokumentumfilmet készített a bukaresti romokról és az eltűnő építészeti örökségről.
Erdély különösen változatos terepet kínál: a bányavidékek, régi fürdőtelepek, használaton kívüli vasúti épületek, elhagyott falusi házak, templomok, kúriák és ipari létesítmények a térség gazdasági és társadalmi átalakulásának különböző korszakait őrzik.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ez arra utal, hogy az urbexből rétegturisztikai termék alakulhat ki, amely fotósokat, helytörténet iránt érdeklődőket és különleges élményeket kereső látogatókat vonz. Másfelől a jelenség gazdasági haszna nem a titkos épületbejárásokban rejlik, hanem abban, hogy urbexfotók és -videók felhívhatják a figyelmet a megmentésre érdemes helyszínekre, amelyek később szervezett, biztonságos formában válhatnak látogathatóvá.
Az is fontos elmondani, hogy urbex egyik legnagyobb félreértése, hogy az elhagyottnak látszó épületet sokan automatikusan gazdátlannak tekintik. A valóságban ezek az ingatlanok rendszerint magánszemély, vállalat, önkormányzat vagy más állami intézmény tulajdonában vannak.
A tulajdonos engedélye nélküli belépés nem tekinthető automatikusan jogszerűnek, de nem minden elhagyott épület felkeresése minősül ugyanannak a bűncselekménynek. A büntető törvénykönyv 224. cikke a ténylegesen használt lakásba, a 225. cikke pedig a szakmai tevékenység helyszínéül szolgáló székhelyre történő jogosulatlan behatolást szabályozza, ezért ezek nem alkalmazhatók automatikusan minden üresen álló ingatlanra. Ha azonban valaki feltöri az ajtót, megrongálja a zárat, az ablakot vagy más vagyontárgyat, felmerülhet a 253. cikkben szabályozott rongálás.
Vagyis nem pontos azt állítani, hogy az urbex minden esetben illegális. Az elhagyatottnak tűnő épület azonban nem feltétlenül gazdátlan: a tulajdonos engedélye nélküli belépés – különösen, ha ehhez kerítést, lezárt ajtót vagy más akadályt kell leküzdeni – jogi következményekkel járhat. A látszólagos elhagyatottság önmagában nem jelent szabad bejárást.
Az omlás és a lezuhanás mellett számos kevésbé feltűnő kockázat is leselkedik a felfedezőkre:
A tapasztalt urbexesek egyik alapvető tanácsa, hogy senki ne induljon egyedül. Liviu G. Stan romániai városi felfedező szerint bármikor leszakadhat a padló, vagy valaki olyan pincébe zuhanhat, ahonnan segítség nélkül nem tud kijutni. Nicolas Offenstadt is arról számolt be, hogy a nemzetközi urbexközösségben minden évben történnek halálos balesetek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!