Kulturális és közösségi térként működik majd a frissen felújított Szentkereszty–Bethlen kúria
Fotó: Mădălina Râșteiu Photography
Nemesi rezidenciából hadikórház, majd iskola lett, most pedig ismét a közösséget szolgálja az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen kúria. A Kolozs megyei műemlék felújítása nemcsak egy építészeti értéket mentett meg az utókornak, hanem a helyi magyarság identitásának egyik fontos jelképét is új élettel töltötte meg. Nagy Annamária RMDSZ-es helyi tanácsos a 19. századi klasszicista kúria történetéről, új szerepéről beszélt a Krónikának.
2026. július 28., 18:452026. július 28., 18:45
Kívül-belül megújult az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen kúria, amely a jövőben kulturális és közösségi térként szolgálja a Kolozs megyei települést. A 19. századi klasszicista épület nemcsak a Hívogató Románia program turisztikai útvonalainak egyik állomásává vált, hanem az aranyosgyéresi magyarság számára is fontos identitásőrző helyszín maradt. „Nemcsak anyagi értéke van, hanem szellemi is.
– hangsúlyozta a Krónika megkeresésére Nagy Annamária RMDSZ-es helyi tanácsos.
Hozzátette, a felújítás a Hívogató Románia (România Atractivă) program részeként, az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) keretében európai uniós forrásokból valósult meg. Mint felidézte, a kezdeményezés még 2021-ben indult Hegedűs Csilla, az európai beruházások és projektek minisztériumának egykori RMDSZ-es államtitkára javaslatára, és tizenkét tematikus turisztikai útvonalat hozott létre Romániában. Ezek egyike a történelmi kúriák útvonala, amelybe az aranyosgyéresi műemlék is bekerült. Az önkormányzat sikeresen pályázott uniós forrásokra, amelyekből teljes körűen helyreállították a műemléket – részletezte a helyi tanácsos.
Immár hat nyelven, köztük magyarul is elérhető a Hívogató Románia nevű országos kulturális turisztikai program digitális platformja. Az erdélyi magyar kezdeményezésű országjáró projekt ugyanakkor 450 új turisztikai látványossággal bővült.
Az épület történetére kitérve elmondta, a klasszicista stílusú kúriát a 19. század második felében építtette zágoni báró Szentkereszty Zsigmond. A Szentkereszty család eredetileg a mai Szlovákia területén fekvő Szentkereszt városából származott, Erdélyben pedig a 18. században vetette meg a lábát. Az erdélyi ág alapítója, Szentkereszty András ügyvédként és királyi hivatalnokként szerzett érdemeket, amiért 1726-ban bárói rangot kapott. A család később jelentős politikai és katonai szerepet töltött be Erdély életében, tagjai között országgyűlési képviselők, főispánok és magas rangú katonatisztek is voltak.
Fotó: Hungaricana
Az aranyosgyéresi udvarház a család egyik legjelentősebb birtokközpontjává vált. A századfordulón Szentkereszty Béla örökölte, aki Háromszék vármegye főispánjaként és az Országos Magyar Párt alelnökeként is ismert közéleti személyiség volt.
Feleségével, Huszár Margittal itt rendezték be otthonukat, gyermekeik, Katalin és Ödön pedig már Aranyosgyéresen születtek. Bethlen Katalin később megjelent visszaemlékezéseiben részletesen felidézte gyermekkorának helyszínét. Leírása szerint a kúriához tizenöt szobás lakóépület, melléképületek, tenisz- és kuglipálya, gazdasági udvar, üvegházak, nagy borospince, gyümölcsös, valamint az Aranyos folyóig vezető park tartozott.
Fotó: Mădălina Râșteiu Photography
A család otthona a két világháború között az erdélyi magyar szellemi élet egyik találkozóhelyének számított. Bethlen Katalin visszaemlékezése szerint gyakori vendég volt náluk
Az idilli időszaknak a második világháború vetett véget. A Bethlen család 1944-ben menekülni kényszerült, birtokát pedig soha többé nem kapta vissza. A háború utolsó hónapjaiban szovjet katonai kórház működött az épületben, ami ugyan jelentősen igénybe vette a kúriát, ugyanakkor meg is mentette a teljes pusztulástól.
A kúria annak köszönhetően maradt fenn, hogy folyamatosan használták
Fotó: Hívogató Románia honlapja
A háború végén azonban nemcsak a tulajdonosait veszítette el a kúria. Miután a Bethlen család elmenekült Aranyosgyéresről, az épületet kifosztották, a berendezési tárgyak és értékek nagy része eltűnt. Az államosítást követően elemi iskola, majd a Pavel Dan Elméleti Líceum könyvtára, tantermei és laboratóriumai működtek falai között. Az egykori park jelentős része is átalakult: a főhomlokzat előtt sportpályát létesítettek, a hajdani mesterséges tavat pedig az 1970-es évek közepén lecsapolták.
Ma is az iskola használja az épület egy kisebb részét, a felújítást követően azonban a helyiségek többsége kulturális és közösségi funkciót kapott.
A belső tereket igyekeztek korhűen berendezni
Fotó: Alin Pop Photography
„Már átadták az épületet a közönségnek, mindenki nagyon elégedett a munkálatok minőségével. Kiállításokat, közösségi összejöveteleket lehet majd szervezni benne, és reményeink szerint a városnak is bevételt hoz. De a legfontosabb mégis az, hogy bekerült a Hívogató Románia turisztikai útvonalába” – mondta Nagy Annamária.
Mint kifejtette, a felújítás során arra is törekedtek, hogy az épület visszakapja eredeti arculatát. A Kastély Erdélyben leírása alapján
A kommunizmus éveiben az oszlopok között húzódó, finoman faragott kőmellvédet egyszerű betonkorláttal helyettesítették, a restaurálás során azonban ismét az eredeti formájában építették újjá. A timpanonban ma is jól látható a Medúza-fejes dombormű, fölötte pedig a félköríves fülkébe faragott kagylódísz, miközben a vakolatkeretes ablakok és a díszes konzolsor is visszanyerte korábbi megjelenését.
Fotó: Mădălina Râșteiu Photography
Az épület belső tereit is fokozatosan megtöltik tartalommal. A cél, hogy néhány helyiséget korhű bútorokkal rendezzenek be, felidézve a 20. század eleji nemesi lakókörnyezet hangulatát.
„A háború után nagyon sok mindent elvittek az épületből. Sajnos nem jelentkezett senki, akinél eredeti bútordarab maradt volna. Végül az ország különböző részeiről sikerült viszonylag korabeli bútorokat, evőeszközöket és más használati tárgyakat beszerezni, így a látogatók valamelyest képet kaphatnak arról, milyen lehetett egykor a kúria belső világa” – fogalmazott a tanácsos.
Az egykori borpincében kohászati múzeum várja a látogatókat
Fotó: Alin Pop Photography
Az egykori borospince is új szerepet kap. Az alsó szinten kohászati múzeumot alakítanak ki, amely Aranyosgyéres ipari múltját mutatja be. Az elmúlt években sikerült megmenteni számos gépet, dokumentumot, térképet és ipartörténeti emléket a fokozatosan felszámolt fémipari vállalattól, és további ikonikus tárgyakat is szeretnének átköltöztetni a kiállításba.
Hamarosan meghatározott program szerint látogathatóvá válik a kúria
Fotó: Alin Pop Photography
A látogatási rend még kialakítás alatt áll, jelenleg az intézmény működtetéséhez keresnek alkalmazottat, de várhatóan hamarosan rendszeresen fogadhatják az érdeklődőket.
Nagy Annamária szerint
Úgy látja, bár a város gazdaságilag fejlődik és jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, a fiatalok többsége egyetemi tanulmányai után Kolozsváron vagy más nagyvárosokban telepszik le. Éppen ezért különösen fontosnak tart minden olyan beruházást, amely erősíti a helyi közösség identitását és maradandó értéket teremt.
A kívül-belül megújult Szentkereszty–Bethlen kúria így nem csupán egy helyreállított műemlék. Egyszerre őrzi a jelentős erdélyi nemesi családokhoz kötődő múlt emlékeit, Aranyosgyéres ipari örökségét és a helyi magyarság történetét, miközben új közösségi térként ismét élettel telhet meg.
Fotó: Mădălina Râșteiu Photography
Fotó: Alin Pop Photography
Fotó: Kastély Erdélyben honlapja
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!