A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány az Élő Parázs Program keretében, a romák nemzetközi világnapja alkalmából rendezi meg április 10-én Csíkszeredában a Hargita megyei roma bált.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.
A hagyományos tojásírás mellett reneszánszát éli a növényi alapú tojásfestés. A természetes módszer nemcsak környezetkímélő, hanem a kreativitásnak is teret ad, különleges színárnyalatú tojásokat is kaphatunk.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
Gyula neve ma már nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl is széles körben ismert: a történelmi fürdőváros gasztronómiája, hungarikumai, kézműves termékei és vendégszeretete egyre több erdélyi látogatót vonzanak.
Pécskán magyar, román, szlovák és szerb recept szerint készítik a „disznóságokat”, és amennyire különbözik a sertés feldolgozásának a módja, legalább annyira hatással is vannak egymásra az együtt élő nemzetiségek gasztronómiai szokásai, hagyományai.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Három évtized néptánccal, önkéntes munkával, ezer kilométeres turnékkal, barátságokkal, újrakezdésekkel és generációkat összekötő közösséggel – a Szarkaláb Néptáncegyüttes november 21-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kisiratosi Szalai családnál „forró drót” van Márton-nap előtt, mert a híresen jó lúdjaikból jó előre rendelnek az ismerősök, barátok, de a jó libasült receptjét a Krónika olvasóival is megosztották.
Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Az osztálytermi oktatás keretein több tekintetben túlmutat, a „nyitott iskola” modellje alapján működik az a tevékenység, amely a társadalomba való beilleszkedésre ösztönzi az 5-8. osztályosokat a kalotaszegi Zsobokon.
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
A Kalotaszegi Hagyomány Napok mindenekelőtt a helyiek ünnepe, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a tájegység értékei szélesebb körben ismertek és élők maradjanak – mondta a Krónika érdeklődésére Péter Ferenc szervező.
Látogatottsági adatok