Aprószentek. A fiúgyermekek, legények vagy pásztorok termőágakkal, fűzfavesszővel vagy korbáccsal jártak házról házra
Fotó: Csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes a prófétai ígéreteket beteljesítő Messiás király miatt, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát.
2025. december 28., 14:232025. december 28., 14:23
Az aprószentek napjához számos népszokás kapcsolódik. Jellegzetes, egész Kárpát-medencében ismert szokás a vesszőzés, amelyet helyenként aprószentekelésnek, suprikálásnak, odoricsolásnak vagy csapulásnak is neveznek – olvasható a Hagyományok Háza Facebook-oldalán.
hogy játékos ütögetéssel egészséget kívánjanak a háziaknak. A vesszőzésnek védelmező, tisztító és termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak: úgy hitték, akit megveregetnek, az nem lesz beteg, keléses, és a gyümölcsfák is jobban teremnek.
Sok vidéken verses, jókívánságokat tartalmazó mondókákat mondtak, amelyekben egészséget, szerencsét kértek az új esztendőre
Fotó: Barabás László
A gyerekeket gyakran mustármagért küldték a szomszédba; ez volt a jelzés, hogy meg kell vesszőzni őket. Sok vidéken verses, jókívánságokat tartalmazó mondókákat mondtak, amelyekben egészséget, szerencsét, engedelmességet, valamint bőséget kértek az új esztendőre. A megvesszőzött gyerekek jutalmul diót, mogyorót, édességet vagy pénzt kaptak. A Dunántúlon és a Drávaszögben is gazdag hagyománya volt a suprikálásnak és az odoricsolásnak, különféle rítusmondásokkal kísérve.
Aprószentelekés: a vesszőzésnek védelmező, tisztító és termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak
Fotó: Hagyományok Háza/Facebook
Előfordult, hogy a vesszőzést az állatokra is kiterjesztették, hogy azok egészségesek legyenek. Több településen kérdés-felelet formájú játékok is kapcsolódtak a szokáshoz. („Hányan vannak az aprószentek?” „Száznegyvennégyezren.”)
amelyet sokféle táji változat őrzött meg.
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház JelesNapTár hagyományőrző gyermekprogramjának keretében december 27-én, pénteken délután kántálni, aprószentekelni, újévet köszönteni várják a gyerekeket és felnőtteket is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!