A székelyföldi cigány közösség körében nagy érdeklődés van az Erdélyi Hagyományok Háza kezdeményezésére
Fotó: Erdélyi Hagyományok Haza
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány az Élő Parázs Program keretében, a romák nemzetközi világnapja alkalmából rendezi meg április 10-én Csíkszeredában a Hargita megyei roma bált. A szervezők ezzel az eseménnyel egy nagy múltú cigány közösség hagyományait kívánják megújítani.
2026. április 08., 17:472026. április 08., 17:47
Az elmúlt évtizedekben Székelyföldön több megyében is rendeztek cigánybált a helyi cigányközösségek szervezésében, azonban ez a tradíció az elmúlt években megszakadt. Az Élő Parázs Program keretében a szervezők a valós igényt felmérve fontosnak ítélték e szórakozási forma újjászervezését.
– fogalmaz az Erdélyi Hagyományok Háza szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
András Lóránd, az alapítvány munkatársa, az Élő Parázs Program vezetője szerint a bál legfontosabb célja a közösségek kulturális sokszínűségének bemutatása a helyi tehetségek közreműködésével. Ennek érdekében a szervezők jelentős súlyt fektettek a megyei cigányközösségek megszólítására. A siker érdekében felvették a kapcsolatot a helyi szervezetekkel, kulturális intézményekkel és tánccsoportokkal, mint szervező partnerekkel.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Haza
Az esemény iránt élénk érdeklődés mutatkozott, így a szervezők mintegy kétszáz résztvevővel számolnak, beleértve a tánccsoportokat is. Elsősorban a bálra fókuszálnak, a fellépők viszont az estélyt színesítik.
Ennek érdekében a meghívókban utaltak arra, hogy a vendégek – akár jelzésértékűen – a közösségük népviseletét is bemutathassák.
A részvétel meghíváshoz kötött, a rendezők minden helyi közösséggel felvették a kapcsolatot. Olyan adatközlőkre is számítanak, akik – a fiatalabb generációk okulására – még mesélni tudnak az egykori cigánybálok hangulatáról, szokásairól. A kapunyitást a rendezők április 10-én, 18 órára tervezik, kis koncert adja meg az est hangulatát, amit már a bál követ. A zenei program is a sokszínűséget tükrözi: magyar nóta, népzene és a mai divatos irányzatok is helyet kapnak a palettán.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Haza
Románia legerősebb kisebbsége álljon ki Románia legkiszolgáltatottabb kisebbsége mellett! Kiállásunk tétje, hogy magunkban és a szélesebb román társadalomban is megerősítsük értékeinket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás