Nagy Ákos ötletgazda (a mikrofonnál) minél több mindent menteni akar
Fotó: Páva Adorján
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában, a „Falu kútja” mellett felállított „Falu kapu” a helyi örökség bemutatását és megerősítését szolgáló kezdeményezés, mely egy turisztikai-tájékoztató táblát is magában foglal.
2025. szeptember 14., 17:542025. szeptember 14., 17:54
A hagyományos györgyfalvi stílusban faragott Falu kapu a közösség múltjának és jelenének fontos reliktumait jeleníti meg. Az ötletgazdák szerint a fából faragott kapu segíti a helyi identitás megőrzését, segíti a településre látogatókat a tájékozódásban,
Nagy Ákos ötletgazda, a helyi Falu Kútja Egyesület elnöke a vasárnapi avatón felidézte, gyerekként nyaranta elég sok időt töltött Györgyfalván. Bár abban az időben a leggyakoribb kapuk fémből voltak, jócskán lehetett látni még faragott fa kapukat.
A Falu kapu ünnepélyes leleplezése, balról a Falu kútja, melyet hamarosan felújítanak
Fotó: Páva Adorján
„Egyetemista koromban néprajzi kutatásaimat is mind Györgyfalvára irányítottam. Valahogy éreztem a változás gyors menetét, minél több mindent menteni akartam. Fényképeztem mindent, ami a régi időkből maradt ránk. Interjúkat készítettem idősekkel a régi tudás mentése érdekében. Gyűjtöttem szokásokról, mindennapokról, mezőgazdasági munkákról, mulatságról, zenéről, táncról, de még a tabunak számító népi hiedelemvilágról is. Különösen értékesnek véltem a helynevek megőrzését” – ismertette az amúgy a faluban sajtkészítő műhelyt is működtető kezdeményező.
Tudom, változik a világ, már nem járunk a mezőre kapálni, nem használjuk az annyira tagolt határrészek neveit. Valószínű a századeleji nagy földreformkor is óriásit változott a határ, majd a kollektivizálás során és a visszaigénylések után is. Ekkor a nevek is változtak, és ez tény, hiszrn Janitsek Jenő 1962-ben 265 darab utca, patak, sikátor vagy dűlőnevet írt össze. Ezek nagy részét a 89 éves Vajas Mihály »Kolektór« adatközlőm már 2017-ben nem használta” – tudtuk meg.
A Falu kaput Fábián László helyi plébános áldotta meg
Fotó: Páva Adorján
Nagy Ákos a Falu kapu projektre kitérve elmondta, teljesen véletlenül szerzett tudomást a magyarországi Hungarikum Bizottság egyik pályázati lehetőségéről. A testület azt támogatta, ha egy szervezet közösségi térbe helyezve értékesíti az adott közösség valamilyen anyagi kulturális elemét. „Magyarul ha kezd valamit a helyi faragott, festett, szőtt, varrt, rajzolt vagy formázott mintakinccsel.
– idézte fel az ötletgazda. A pályázati kiírás segített is példákkal: utcajelző táblák, turisztikai információs táblák, térképek, stb. „Kész, összeállt a kép: állítsunk egy hagyományos györgyfalvi faragott kis kaput a Falu kútja mellé, amelyre a falu és környéke térképét helyezzük el. Tüntessük fel rajta Györgyfalva létrejöttének a legendáját, a Falu kútja címűt, jelöljük be a térképen minél több utca- és sikátornevet, pataknevet, határnevet. Még akkor is, ha népszerűtlen döntés lesz egyik vagy másik név megjelenítése – hiszen amint kiderült, egy helynek akár több neve is előkerült, néha szubjektív módon kellett döntenem” – árulta el Nagy Ákos.
Az információs táblán a Falu kútja legenda olvasható, a térképen a hagyományos elnevezések
Fotó: Páva Adorján
Az 1588-as évszám pedig az emlékműtől nem messze, kőbe vésve olvasható egy latin felirat kíséretében. Ez a faragott ajtóboltozat az egykori nemesi ház, a Gyerőffy udvarház részét képezte. Annak lebontása után beépítették a ma is látható helyre. A kőfelirat egy közmondássá vált Cicero-idézetet hordoz, nem szó szerint: „Sic transit gloria mundi, virtus immortalis est”. Vagyis magyarul: „A világi dicsőség múlandó, de az erény halhatatlan”. A felirat üzenete abban a korban, ahogy most is, különösen időszerű – emelte ki Nagy Ákos.
Egyébként a vasárnap felavatott kapu kivétel nélkül Györgyfalván élők munkáját dicséri: Morocz Andrea építészmérnök tervezte, Lázár Dániel asztalosmester alkotta meg, a tájépítészeti látványterveket Nagy-László Kinga, Nagy Ákos felesége készítette, az információs tábla grafikai szerkesztése Könczey Elemér munkája, a néprajzi háttérkutatást, a projektet bemutató weboldalt és kisfilmet pedig a projektet koordináló Nagy Ákos készítette. Aki külön kiemelte adatközlője, Vajas Mihály »Kolektór« bácsi nélkülözhetetlen segítségét.
Sok helyi lakos rákeresett otthonának helyére a térképen
Fotó: Páva Adorján
Zárásként az ötletgazda fontosnak tartotta elmondani, hogy a táblán-térképen szereplő utcaneveknek nem a hivatalos elnevezéseket tükrözik, ezek csupán történelmi, néprajzi, helyi emlékezetben fennmaradt neveket jelenítenek meg.
– emelte ki. Györgyfalván hivatalosan nincsenek utcanevek, a személyazonosító igazolványokban csak házszámok szerepelnek. Ugyanakkor a tervek szerint a közeljövőben hivatalosan is elnevezik az utcákat, sikátorokat. Györgyfalva közigazgatásilag a román többségű Erdőfelek községhez tartozik, az önkormányzat magyar tanácsosai – élükön Soós Sándor alpolgármesterrel – pedig azon dolgoznak, hogy az utcanévjegyzékbe javarészt a hagyományos magyar elnevezések kerüljenek.
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
A györgyfalviak immár saját bőrükön is megtapasztalták, tényleg minden rosszban van valami jó: a csaknem két éve vízügyi katasztrófahelyzet sújtotta Kolozs megyei faluban szerdán mindenki megbizonyosodhatott arról, valóban bevezették az ivóvizet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!