A szablya, vagyis a huszárkard hungarikumnak számít
Fotó: Facobook/Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A jellegzetesen ívelt pengéjű kard a lovas-nomád hagyományok világából maradt fent, és a magyar harcmodor egyik legfontosabb eszköze lett a középkortól a huszárság fénykoráig. Nem véletlen, hogy mára hungarikum: sajátos mozgáskultúrája, ritmusa és esztétikája könnyen megragadja az embert. Székelyföldön különleges közösség gondoskodik arról, hogy ez az élő hagyomány ne múzeumi relikvia, hanem ma is gyakorolt tudás legyen. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
2025. december 05., 08:002025. december 05., 08:00
2025. december 05., 08:082025. december 05., 08:08
A Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola története aligha indulhatott volna székelyesebben: véletlen ötletből, huszárok lelkesedése nyomán született. Történt ugyanis, hogy tíz évvel ezelőtt a Szilaj Hagyományőrző Huszár Egyesület ünnepi alkalomra készült, és tánctanárt kerestek, aki karddal kísért produkciót tanít be nekik. A felkérés eljutott Marton Enikő tánctanárhoz, férje, Imre István pedig felvette a kapcsolatot a magyarországi szablyavívó központtal, ahol Balogh Imre vívómester éppen azon gondolkodott, jó lenne erdélyi ágat is nyitni.
A találkozás sorsa előre eldőlt. A mester két kollégájával Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol megtartották az első, háromnapos alapozó szemináriumot.
Ungurán Lehel felidézte, hogy pár hét elteltével már a Székely Vágta fellépésére kellett készülniük, pedig iskola még hivatalosan nem is létezett. Ősszel indult az első rendszeres edzés a háromszéki megyeszékhelyen, majd lassan körvonalazódott mindaz, ami mára közösséggé, hagyománnyá, tanulási folyamattá vált.
Az évtized alatt a szablyavívók számos helyen tartottak bemutatókat: március 15-én rendszeresen hívják őket, részt vettek az egri vár ünnepi programjain, tartottak rendhagyó történelemórákat iskolákban, és több erdélyi település kulturális rendezvényein is szerepeltek.
Aki azt hinné, hogy a szablyavívás csupán sport, téved. Bár a mozgás és a technikai felkészültség fontos, a székelyföldi iskola elsősorban a katonai jellegű, hagyományos vívásra helyezi a hangsúlyt.
A szablyavívók a mozdulatok mögött érzik a történelmet is
Fotó: Facobook/Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola
A gyakorlás fokozatosan épül fel: a gyerekek fából készült gyakorlószablyával kezdenek, majd amikor elég erősek és technikailag felkészültek, áttérhetnek a 800–900 grammos acél szablyákra. Ezeket csak tapasztalt felnőttek használhatják, hiszen a fegyver súlya önmagában is kihívást jelent, és hibás mozdulat esetén komoly sérülést okozhat.
„Ez az érzés akkor fog el, amikor az ember beöltözik, fog egy szablyát… Van egy lelkülete, és egész másképp érzi az ember magát tőle” – vallja Ungurán Lehel. Ez az élmény gyakran a gyerekeket is megragadja, főleg, amikor rendhagyó történelemórán vagy bemutatón találkoznak a fegyverrel.
A közösség tagjait a szablya „lelkülete” ragadja magával
Fotó: Facobook/Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola
A szablyavívás egyszerre jelent
A szablyaiskola jubileumi évfordulóját október 26-án tartották a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház stúdiótermében. Méltó, ünnepélyes, mégis közvetlen hangulatú alkalom volt, amely bemutatta mindazt, amiért az iskola tíz éve dolgozik.
A színház előtt fotókiállítás várta az érdeklődőket: kilenc tabló mutatta be a szablyavívás történetét, technikáit és a székelyföldi iskola mindennapjait. Aki arra járt, akár véletlenül is, beleshetett a szablyavívók világába. A műsor több mint másfél órás volt, és tudatosan igyekezett sokszínű képet adni a hagyományról. A kezdőcsoport egyszerűbb sorozatokkal mutatkozott be, a haladók látványosabb kombinációkkal, a mesterek pedig már az acélszablyák erejét és eleganciáját is megmutatták.
Szablyavívó bemutató a Székely vágtán
Fotó: Codra Botond/Székely Vágta
A programban helyet kapott a botolás és a verbunkos kapcsolata is. A bemutató során néptáncosok léptek színpadra, felidézve a Hatvágás verbunkost, amelyet a legendás cigány hegedűs, Bihari János ihletett – és amely később Liszt Ferencet is megérintette.
Az egyik leglátványosabb elem azonban kétségtelenül a Johann Strauss Éljen a magyar című művére készült fabábus gyakorlat volt, ahol a vágások ritmusa és a zene együtt építette fel azt a sajátos atmoszférát, amely egyszerre katonás, ünnepi és mégis játékos.
Fotó: Sánta István Zsolt/Székely Vágta
A csoport tagjai nem sportolók a szó hagyományos értelmében: sokkal inkább hagyományőrzők, tanítványok és mesterek, akik a mozdulatok mögött érzik a történelmet is. Ahogy Ungurán Lehel fogalmaz: a szablyavívás nem sportági teljesítmény, hanem valami más – kötődés a múlthoz, fegyelem, közösség és szellemiség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az úttest szélén közlekedő három gyalogost gázolt el egy tökrészeg sofőr Brassóban csütörtök este. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg.
Nemzetközi kábítószercsempészettel és pszichoaktív anyagok erdélyi terjesztésével foglalkozó, kilenctagú bűnbandát vett őrizetbe a rendőrség több erdélyi megyében, bíróság elé került az előzetes letartóztatásuk indítványa.
Miközben sorra érkeznek a hírek gyárak bezárásáról vagy leépítésekről, akadnak olyan helyek is, ahol építkeznek: Medgyesen épít üzemet a német Welp Group – írja a Profit.ro gazdasági portál a vállalat bejelentése alapján.
Emberrablás áldozata lett Kolozsvár egyik negyedében egy fiatal nő – értesült a Krónika. Érdeklődésünkre a rendőrség megerősítette a hírt, és a fejleményekről is tájékoztatott.
Egyedül maradt egy végső stádiumban lévő rákos beteg nő a tordai kórház kórtermében, ahová többszöri kérése ellenére sem engedték be a férjét. Az intézménynek 25 ezer lejes erkölcsi kártérítést kell fizetnie.
Az erdélyi magyar diákok központosítva érdeklődhetnek továbbtanulási lehetőségeikről, összehasonlíthatják a rendelkezésükre álló opciókat, valamint tájékozódhatnak az egyetemeken túlmutató kibontakozási lehetőségekről is az OMDSZ decemberi börzéjén.
Egy lépéssel közelebb került Szatmárnémeti – Nagybánya gyorsforgalmi út megvalósítása, jelentette be a Szatmár megyei önkormányzat.
Egy kolozsvári ügyvédnő többször is olyan adatokat és információkat adott át kábítószer-kereskedőknek, amelyeket ügyfeleitől szerzett, vagy azokhoz a büntetőügyekhez kapcsolódtak, amelyekkel foglalkozott.
Néhány évtizede még a kalotaszegi falvak elengedhetetlen jószágának számított a bivaly, a téves agrárpolitika miatt mára azonban kiveszőfélben van. Kalotaszentkirályon a környék utolsó bivalytartó gazdáját látogattuk meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!