Gasztronómia és hagyományéltetés: Szilvanap a Tornyai Tájházban

melynek híre az országhatáron túlra is eljutott, mi több, román népi előadók is „felfedezték” már, és nem egy ízben kérték meg Piroska nénit és Bandi bácsit, hogy az autentikus környezetben készíthessenek videoklipet…

– magyarázta Nagy Zsolt falugazdász, a gazdaszervezet alelnöke a Krónika kérdésére, hogy mi lesz a kifőzött lekvár sorsa.

– magyarázta, hozzátéve, hogy nincs semmilyen speciális receptjük, hanem a szülőktől, nagyszülőktől, idősebb gazdasszonyoktól tanult módon készítik az ínyencséget: a gyümölcsöt megmossák, kiválogatják, eltávolítják a magját, ledarálják, majd az üstben megfőzik.

– mondta abbéli meggyőződését is kifejezve, hogy majdani háziasszonyként hasznosítani tudja a tájházban ellesett fortélyokat.

Minden, ami szilva

Egy szilvanapon nélkülözhetetlen a házi szilvapálinka. Suttyák András mindig úgy időzíti, hogy az évi termés egy részét ilyenkor főzze ki, hadd járjanak csodájára azok, akik eddig csak az üvegben vagy a pohárban találkoztak az erős itallal.

„Az idei nem volt jó év ebből a szempontból, de hál' Istennek szilvából lesz annyi, hogy a hozzánk betérő vendégeket megkínáljuk” – mondta Bandi bácsi a rézüst mellett állva. A pálinkának a háznál szerepe van – tette hozzá –, az nem holmi olcsó szeszesital.

Jó minőségű érett gyümölcs, kimagozott szilva, megfelelő cefre: ez a titka a jó minőségű szilvapálinkának, no meg az utópárlatra kell nagyon figyelni, hogy bele ne menjen finomításnál – avatott be Suttyák András, akinek a pálinkái több nemzetközi versenyről is aranyérmet hoztak a számára.

A Tornyai Tájház nem múzeum, hanem egy „élő ház”. A faluból és a környékbeli településekről gyűjtött egykori használati tárgyak több mint 90 százaléka működőképes, és nemhogy nem szabad megérinteni őket, mint a múzeumban, hanem a látogatókat éppenséggel biztatják a házigazdák, hogy próbálják ki, amit lehet. (Az oda látogató iskolás és óvodáscsoportok tagjainak leginkább a kukoricafosztás és -morzsolás tetszik Tóth Piroska szerint.)

korábban írtuk

A népi kultúra magyar szigete a Tornyai Tájház

A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.

A Szárazér partján művelt kert, gondozott gyümölcsös jelzi, hogy a kora tavasztól késő őszig lakják a portát, és csak télire költöznek be Aradra, az idillt pedig növelik a kapirgáló tyúkok és a két legelésző bárány. Tóth Piroska szerint a háziasszonyoknak mindig kedvencük volt a szilva, mert abból sok mindent lehet készíteni. „Azonkívül, hogy megfőzzük a lekvárt, a ciberét, a kedves férjeink megfőzik a pálinkát, készítünk ínyencségeket is: ma például

De a Pécskáról jött Bartók Marika hájas kiflivel kedveskedett, amit a tavaly készített szilvalekvárral töltött meg, és nagyon finom volt” – érzékeltette Piroska néni, hogy szinte kimeríthetetlen a szilvából készülő csemegék tárháza. Tegyük hozzá, a résztvevők még szilvalevest is kóstolhattak.

– sóhajtott Tóth Piroska, majd segíteni ment a többi gazdasszonynak, akik már elkezdték kimérni a 70-80 befőttes üvegnyi szilvalekvárt.