Cifraszoba egy cipősdobozban: az iskola falain és a tantárgyakon is túlmutat a zsoboki tanintézet tevékenysége

E kapcsolatok nem csupán formális jellegűek, hanem tartalmi, kooperatív alapon szerveződnek: az iskola pedagógiai gyakorlatába, programjába és mindennapi működésébe szervesen integrálja a lokális értékeket, tudásformákat és erőforrásokat” – mondta el a pedagógus. Kiemelte, manapság különösen összetett és komplex a pedagógus feladata, hiszen a nevelés jó esetben érzelmeket, szeretetet, szigort, az egyéniség kivirágoztatását, közösségteremtést is jelent.

– magyarázta a pedagógus. Hozzátette, ez azért hiánypótló, mert nemcsak a tantárgyi tudást fejleszti, hanem a társadalmi felelősségvállalást, a csapatmunkát és az önállóságot is, így felkészíti őket arra, hogy aktív és magabiztos tagjai legyenek saját közösségüknek.

„Egy már megvalósított projektünket emelném ki, melynek résztvevői iskolánk 6–8. osztályos csoportjai voltak” – mondta a pedagógus. Erről részletesebb információk itt találhatóak.

Helyi mesterek segítik a gyerekek gyakorlati munkáját

Amint a projektvezető részletezte, ez a jó gyakorlat nemzetiségtől, tájegységtól függetlenül megvalósítható. „Fontos lakóhelyünk, Kalotaszeg megismerése, múltunk-jelenünk felfedezése, kulturális örökségünk megőrzése, értékeink megismertetése és átörökítése.

akik lépéseinket igazgatták, miközben felbecsülhetetlen értéket adtak át. Közben kézzel varrtunk, hímeztünk, agyagoztunk, barkácsoltunk, bútort festettünk, jellegzetes motívumokkal, színvilággal ismerkedtünk, népdalokat tanultunk, néptáncot roptunk” – mondta a pedagógus. Hozzátette, mindezt nem csupán az iskola falain belül, hanem a település különböző helyszínein tették: a mesterek műhelyeiben, a Bethesda Gyermekotthon varrodájában, a település cifraszobájában, helyi varróasszonyok lakásában.

s a csodálkozó tekintetek, elismerő szavak megerősítenek abban, hogy így érdemes ezt művelni” – mondta a pedagógus.

A „nyitott iskola” modellje

A Gyökereket és szárnyakat (angolul Roots and Wings ) elnevezésű Erasmus+ projekt szakmai alapját az úgynevezett „nyitott iskola” modellje adja, amely az intézmény és a helyi társadalmi-kulturális környezet aktív kapcsolatára épül. Gál-Iankó Katalin kifejtette,

„Ezt a modellt az előbb említett projektpélda kiválóan szemlélteti. Tulajdonképpen azt jelenti, hogy az intézmény nem zárt falak között működik, hanem szervesen kapcsolódik a helyi közösséghez. A gyakorlatban ez például úgy valósul meg, hogy a tanításba bevonjuk a település értékeit és szereplőit: a gyerekek találkozhatnak helyi mesterekkel, vállalkozókkal, civil szervezetek képviselőivel, és részt vehetnek közösségi események szervezésében. Az iskola így nem csupán oktatási helyszín, hanem közösségi tér is, ahol a tanulás az élet valódi kérdéseire keres választ, és ahol a gyerekek megtapasztalják: ők maguk is alakítói a környezetüknek” – magyarázta a pedagógus.

„Egyfajta eszköztár kíván lenni az oktatók számára: példát kínál, hogyan szervezzenek olyan projekteket, amelyek valódi társadalmi hatással bírnak, túlmutatnak az iskola falain, bevonják a helyi közösséget, és élményszerű tanulást biztosítanak a gyerekeknek. Konkrét módszertani útmutatókat, innovatív, tantárgyi szinten is hasznosítható példákat és jó gyakorlatokat fog tartalmazni, amelyeket könnyen adaptálhatnak a saját településükre.

Hozzátette, így a tananyag nemcsak az oktatási módszerek színvonalát emeli, hanem valódi változást hoz a gyerekek motivációjában és identitásfejlődésében is.

Gál-Iankó Katalin kifejtette, a valódi közösségi kapcsolatok erősítése kulcsfontosságú, mert a gyerekeknek szükségük van arra, hogy valódi élmények és személyes találkozások révén ismerkedjenek meg a világgal. „Egy olyan korban, amikor a gyerekek idejük nagy részét a digitális térben töltik, különösen hiánypótló, ha megtapasztalhatják, hogyan működik a helyi közösség, milyen szerepe van az önkormányzatnak, civil szervezeteknek vagy helyi vállalkozásoknak. Ez segíti őket abban, hogy értékeljék a saját településük értékeit, és aktív szereplőként lássák magukat benne.

– fejtette ki a projektvezető. Mint mondta, így a valós közösségi élmények és a digitális világ eszközei kiegészítik egymást: a gyerekek megtanulják, hogyan lehet a technológiát tudatosan, kreatívan és értékteremtően használni, miközben valódi, élő emberi kapcsolatokra tesznek szert.

A projekt egyik fontos gondolata az úgynevezett új lokalitás, amelynek pedagógiája szerint az iskola nem izolált intézményként, hanem a helyi társadalmi hálózat aktív és értékteremtő csomópontjaként működik. „Az új lokalitás pedagógiája azt jelenti, hogy az iskola nem csupán tanítási helyszín, hanem a helyi közösségi élet egyik aktív motorja. A gyakorlatban ez például helyi értékekhez és erőforrásokhoz kapcsolódó projekteket jelent:

Jelszavunk – gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan – arra bátorítja a gyerekeket, hogy a világ nagy kérdéseit is szem előtt tartva kezdjék el formálni a saját közösségüket” – mondta a pedagógus, hozzátéve, hogy így a helyi projektek révén nemcsak a gyerekek kötődése erősödik a szülőföldjükhöz, hanem megtanulják, hogy ők maguk is képesek hatással lenni a világra.

„Fontosnak tartom, hogy az iskola ne csupán tudást közvetítsen, hanem hidat képezzen generációk, közösségek és kultúrák között. Hiszek benne, hogy a pedagógusokkal közösen létrehozott módszertan és a megvalósuló projektek nemcsak a gyerekek életében hoznak változást, hanem hosszú távon a helyi közösségek megújulásához is hozzájárulnak” – mondta a projektvezető.

korábban írtuk

Délutáni oktatás Zsobokon: feltölti és a jövőbeli kihívások kezelésére is felkészíti a gyerekeket

A Szilágy megyei Zsobokon szeptembertől számos tevékenységen vehetnek részt a gyerekek a délutáni oktatási program keretében. Az általános iskola igazgatója, a délutáni foglalkozásokat tartó pedagógusok tapasztalataikról, terveikről beszéltek lapunknak.