2009. február 11., 07:502009. február 11., 07:50
A válaszadók 34 százalékának tavaly sikerült pénzt megtakarítania, ám abban már csupán 26 százalék bízik, hogy ez idén is sikerül. A megkérdezettek több mint egyharmada szerint a legjobb megtakarítási módszer a bankbetét, ám 27,7 százalék továbbra is inkább otthon, „a szalmazsákban” tartja a pénzét.
A felmérésből kiderül: a megkérdezettek nagy része aggódik munkahelye miatt. A válaszadók 38 százaléka úgy nyilatkozott: kissé aggódik, 25 százaléka viszont igencsak aggódik amiatt, hogy elveszítheti állását. Az ország helyzetét illetően még nagyobb a pesszimizmus: a megkérdezettek több mint fele szerint jövőre még rosszabb lesz a gazdaság állapota. Nem sokkal derűlátóbbak a külföldön vendégmunkásként dolgozók sem: 25 százalékuk tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben hazatér. 50 százalék ugyanakkor nem akar hazatérni, hogy Romániában keressen új állást. A maradék 25 százalék még bizonytalan a jövőjét illetően. A megkérdezettek 17 százaléka mondta azt, hogy legalább egy családtagja külföldön dolgozott 2008-ban. Ez annyit jelent, hogy mintegy 2,9 millió román állampolgár dolgozott külföldön vendégmunkásként a tavalyi esztendőben. Azok száma, akik ugyan elveszítették állásukat, de mégsem biztosak abban, hogy hazatérnénk, mintegy 725 ezer.
A pesszimizmus a költekezési hajlandóságra is rányomja a bélyegét: a többség kijelentette, hogy nincs szándékában jelentős kiadást eszközölni 2009-ben. Ugyanakkor a felmérés arra is rámutat, hogy sokan azok közül, akik már jelenleg is bankhitelt törlesztenek, terveznek újabb kiadásokat. Várhatóan az ingatlanpiac stagnálása is folytatódik, 90 százalék nyilatkozott ugyanis úgy, hogy sem vásárolni, sem eladni nem áll szándékában telket. Elektronikai cikkeket ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is hajlandó lesz vásárolni. Csupán 37,1 százalék mondta azt, hogy nem áll szándékában háztartási gépeket vásárolni. 61,9 százalék szerint egyáltalán nem valószínű, hogy idén autót vásárol, 46,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tervez belföldi utazást szabadsága idején, míg 58,3 százalék külföldi utat nem tervez.
Három megkérdezett közül kettő az élelmiszerárak, kettőből egy pedig a lakásárak növekedése miatt aggódik. A harmadik helyen a gyógyszerek árának, a negyediken az adók és illetékek, az ötödiken pedig a banki törlesztőrészletek emelkedése áll.
A felmérés a január 22. és 27. közötti időszakban készült, 1499 fő megkérdezésével. A hibahatár 2,8 százalék.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.