
Az infláció és a megélhetési költségek jelentik a romániai lakosság legfőbb aggodalmát
Fotó: Paizs Zsolt
Az infláció és a megélhetési költségek jelentik a lakosság legfőbb aggodalmát, a társadalomban pedig a bizalmatlanság és a pesszimizmus uralkodik Románia jövőjét illetően, a politikai instabilitás pedig az egyik legfontosabb téma a közvélemény körében – derül ki a CURS május 1–14. között készült felmérésének eredményeiből.
2026. május 18., 11:012026. május 18., 11:01
A válaszadók 81 százaléka jelölte meg az inflációt és a megélhetési költségeket a legfőbb problémaként. A A romániai lakosság körében további aggodalmak a következők: politikai instabilitás (59 százalék), korrupció (38), nemzetbiztonság (36), az üzemanyagárak (31) és a munkahelyhiány (21).
A pesszimizmus és az elégedetlenség hangulatát jól tükrözi, hogy a válaszadók 82 százaléka szerint az ország rossz irányba halad, míg csupán 15 százalék tartja jónak a jelenlegi irányt, ugyanakkor a romániaiak 26 százaléka nagyon pesszimista a következő öt évet illetően, 44 százaléka szintén inkább a pesszimizmus felé hajlik és csupán 28 százalék optimista.
Traian Băsescu, Cristian Popescu Piedone és Sorin Grindeanu a 21 százalékos küszöb körül helyezkednek el, míg Kelemen Hunornak, Diana Șoșoacának és Dominic Fritznek a legalacsonyabb a bizalmi indexe.
mivel a válaszadók 35 százaléka azt mondta, kevéssé bízik a meglévő politikai pártokban, 33 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik, csupán 30 százalék állította, hogy nagy vagy nagyon nagy a bizalma a jelenlegi pártok iránt.
A felmérés szerint a legtöbben az egyházban (79 százalék) és a hadseregben (76 százalék) bíznak, és a rendőrségbe és a helyi hatóságokba vetett bizalom is meghaladja az 50 százalékot (56, illetve 53 százalék). Ezzel szemben a parlament iránti bizalom csak 24, a kormány iránti 20, az államelnöki hivatal iránti 31 százalékon áll. A rangsor végén az igazságszolgáltatás áll 20 százalékos bizalmi mutatóval.
A CURS felmérése 1664 fős mintán készült, ±2,4 százalékos hibahatárral.
Az AUR továbbra is az első helyen áll a parlamenti választásokra vonatkozó szavazási szándékok tekintetében, míg a PNL áprilishoz képest javított eredményén, és a második helyre lépett előre, megelőzve a PSD-t, amely a harmadik helyre szorult. Az USR támogatottsága csökken, az RMDSZ pedig a korábbi közvélemény-kutatásokhoz képest enyhén javított eredményén az INSCOP friss felmérése szerint.
A választók 38,2 százaléka szavazna az AUR-ra (szemben a 2026. áprilisi 37 százalékkal, a márciusi 38 százalékkal, a januári 40,9 százalékkal, a novemberi 38 százalékkal, az októberi 40 százalékkal, a szeptemberi 40,8 százalékkal, a júniusi 40,5 százalékkal és a 2025. májusi 38,11 százalékkal).
20,3% a PNL-re szavazna (szemben a 2026. áprilisi 15,5 százalékkal, a márciusi 14,5 százalékkal, a januári 13,5 százalékkal, a novemberi 14,6 százalékkal, az októberi 14,8 százalékkal, a szeptemberi 15,2 százalékkal, a júniusi 17,3 százalékkal és a 2025. májusi 16 százalékkal).
Eközben 17,5% szavazna a PSD-re (szemben a 2026. áprilisi 20,1 százalékkal, a márciusi 19,2 százalékkal, a januári 18,2 százalékkal, a novemberi 19,5 százalékkal, az októberi 17,6 százalékkal, a szeptemberi 17,9 százalékkal, a júniusi 13,7 százalékkal és a 2025. májusi 17,4 százalékkal).
Az USR támogatottsága 10% (szemben a 2026. áprilisi 12,7 százalékkal, a márciusi 11,4 százalékkal, a januári 11,7 százalékkal, a novemberi 12,3 százalékkal, az októberi 11,5 százalékkal, a szeptemberi 12,8 százalékkal, a júniusi 13,1 százalékkal és a 2025. májusi 12,2 százalékkal).
Az RMDSZ-re a választók 5 százaléka szavazna (szemben a 2026. áprilisi 4,3 százalékkal, a márciusi 4 százalékkal, a januári 4,9 százalékkal, a novemberi 4,8 százalékkal, az októberi 5,2 százalékkal, a szeptemberi 4 százalékkal, a júniusi 5,2 százalékkal és a 2025. májusi 4,5 százalékkal).

A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő azt jelezte a pártoknak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a Luca Niculescu vezette kormány támogatásáról, nem nevez meg új miniszterelnök-jelöltet, hanem feloszlatja a parlamentet és előre hozott választásokat ír ki.
A bukaresti törvényszék kedden házi őrizetre enyhítette a Călin Georgescu volt elnökjelölt elleni kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
Költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a romániai egészségügyi rendszer – figyelmeztetett Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
szóljon hozzá!