A digitalizáció napjaink kulcskérdése
Fotó: Pixabay
Az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el legalább az alapvető digitális intenzitás szintjét 2023-ban az Eurostat friss kimutatása szerint. Míg a kis- és középvállalkozások körében 58 százalék érte el ezt a szintet, a nagyvállalatok kimagaslóan teljesítenek a digitalizáció terén, esetükben az arány 91 százalék volt. Románia nagyon nem remekel e téren.
2024. augusztus 30., 20:472024. augusztus 30., 20:47
2024. augusztus 30., 20:482024. augusztus 30., 20:48
Az alapvető digitális intenzitás szintjének elérése – amit a Digitális Intenzitási Index (DII) mér – 12 meghatározott digitális technológia, illetve eszköz közül legalább 4 használatát követeli meg. A digitalizációt elősegítő eszköz például a mesterséges intelligencia, a közösségi média, a felhőszolgáltatások használata, az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és az összes árbevétel legalább 1 százalékát kitevő e-kereskedelmi értékesítés.
A kereskedelemben is fontos a digitalizáció
Fotó: Pixabay.com
Az alapvető digitális intenzitás szintjét elérő vállalkozások közé tartoznak azok, amelyek alacsony, magas és nagyon magas szintet értek el a Digitális Intenzitási Index (DII) szerint, csak a nagyon alacsony szintet felmutató vállalkozások nem sorolhatóak ide – írja az Eurostat.
A Digitális Évtized elnevezésű program egyik célkitűzése szerint
2023-ban az uniós kis- és középvállalkozások 4,4 százaléka érte el a nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 19,6 százalékuk magas szintet ért el. A legtöbb kis- és középvállalkozások alacsony (33,8%) vagy nagyon alacsony (42,3%) digitális intenzitási szintet teljesített.
A Digitális Intenzitási Index (DII) nagyon magas szintjét elérő vállalkozások legnagyobb arányát Finnországban (13,0%), Máltán (11,4%) és Hollandiában (11,0%) regisztrálták.
Ezzel szemben azok az országok, ahol a legtöbb vállalkozást nagyon alacsony digitális intenzitás jellemezte – azaz nem érik el az alapvető szintet sem –: Románia (72,1%), Bulgária (70,6%) és Görögország (56,2%).
A következő három évben a statisztikai intézet adatai szerint a romániai közalkalmazottak mintegy harmada nyugdíjba megy, és munkájuk nagy részét a mesterséges intelligencia veszi át – jelentette ki Bogdan Ivan digitalizációért felelős miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!