A Duna-delta halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek
Fotó: Páva Adorján
Európa második legnagyobb deltatorkolatának halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba. A Snoop oknyomozása azt mutatja, hogy a Duna-deltában az állománycsökkenés mögött nemcsak természeti, hanem rendszerszintű problémák állnak.
2025. november 22., 11:092025. november 22., 11:09
A Duna-deltai halászat ma már nemcsak környezeti, hanem gazdasági és intézményi értelemben is válságban van. A Snoop oknyomozó portál riportja szerint a halállomány csökken, a halászok elvándorolnak, miközben az állami intézmények látványosan alulteljesítenek, és a halpiacot néhány erős halátvevő- és feldolgozó központ (románul cherhana) tulajdonosa uralja. A helyiek úgy érzik, hogy a rendszer egyre kevésbé engedi, hogy tisztességes munkából meg lehessen élni.
A Snoop által megszólaltatott halászok közül többen egész életüket a vízen töltötték, többgenerációs lipován családok gyerekei. A beszámolók alapján látványos a visszaesés: egy közösségben 2009 körül még mintegy 250, engedéllyel rendelkező halász dolgozott, ma már csak körülbelül 45 maradt, az átlagéletkor 48–50 év körül van.
A Snoop riportja szerint sokan azt mondják, hogy
A hal mennyisége is drámaian csökkent. Az egyik halász felidézte, hogy régen előfordult: egyetlen nap alatt 116 tonna halat vittek be a halátvevő központba, ma már az is gond, ha tíz tonna összejön egy napra, mert a felvásárló nem tudja eladni. A halászat fizikai valósága közben nem változott: kézzel húzzák a több száz méteres hálókat, saját eszközökbe ruháznak be és az sem ritka, hogy orvhalászok egyetlen éjszaka alatt több ezer lejes felszerelést lopnak el vagy vágnak szét.
A Snoop cikkének egyik központi eleme az elektromos orvhalászat. A helyiek szerint Jurilovcán és másutt mindenki tudja, kik „áramozzák” a vizet, és
A halászok állítása szerint ehhez sokszor hatósági védelem vagy politikai háttér társul. A Deltai Rendőrség azonban más képet fest. A hivatalos adatok szerint 2014 és 2024 között összesen öt olyan bűncselekményt állapítottak meg, amely elektromos árammal végzett halászathoz kapcsolódott, mindegyik ügyben büntetőeljárás indult, és elkobozták az eszközöket. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága (ARBDD) ugyanerre az időszakra egyetlen elkobzott elektromos készüléket tud felmutatni: 2016-ban találtak egy magára hagyott berendezést, ismeretlen elkövetővel.
Fotó: Páva Adorján
A Környezetőrség (Garda de Mediu) a Snoopnak azt írta, hogy folyamatosan tartanak ellenőrzéseket a tilalmi időszakban is, elektromos eszközöket, csónakokat, jelöletlen hálókat és méreten aluli halakat foglalnak le, és nemrég 46 hőkamerás drónnal erősítették meg a felügyeleti kapacitását.
mert az eszközöket gyorsan a vízbe dobják, az elkövetők pedig nagy sebességű csónakokkal menekülnek.
A halászok úgy érzik, a hatóságok „tudnának, csak nem akarnak”, miközben az egyszerű, szabálykövető halászokat túl gyakran és túl szigorúan ellenőrzik.
A válságot súlyosbítja a klímaváltozás és az, ahogyan a hatóságok az évek során a csatornák kotrásához hozzáálltak. A Snoop által megszólaltatott halászok elmondása szerint a felborult időjárási mintázatok miatt előfordul, hogy a halak melegebb időszakban ívnak, majd később visszatér a fagy, és elpusztítja az ikrákat. A reprodukció csökkenése a következő évek fogásában jelentkezik.
Eközben a helyiek azt állítják, hogy a csatornák kotrásánál korábban megkérdezték ugyan az érintett közösségeket, hol vannak az érzékeny ívóhelyek, a terepen azonban nem vették figyelembe a javaslatokat, és egybefüggő vonalban kotortak, betemetve a szaporodóhelyekhez vezető bejáratokat. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága a Snoopnak azt válaszolta, hogy a kotrás tudományos tanulmányok alapján döntenek.
A cikk emlékeztet: a Duna-delta fenntartható fejlődésének 2015-ben, a Világbankkal közösen készített stratégiája a csatornák kotrását, iszaptalanítását kiemelt prioritásként jelölte meg, a hatóságok több mint 60 millió eurót kaptak erre a célra, ám végül csupán három projektet sikerült benyújtani, összesen 13 millió euró értékben. A 2022-ben, a PNRR keretében jóváhagyott, több mint 200 millió lejes kotrási projekt közbeszerzései csak 2024-ben indultak, első körben csupán tervezésre, megvalósíthatósági tanulmányokra és projektmenedzsmentre kötöttek szerződéseket.
A riport szerint több ilyen cég a 2000-es évek politikai elitjéhez kötődött, a kommunista korszakból megörökölt halátvevő és feldolgozó egységek pedig kész, átvehető üzletekként kerültek új tulajdonosokhoz. A halászok a gyakorlatban arra kényszerültek, hogy a fogást a koncessziót birtokló felvásárlónak adják át, azon az áron, amelyet a tulajdonos megszabott.
A cikk külön kitér Alexandru Bittnerre, akit „a Delta bárójaként” emlegettek, és aki a Năstase-kormány idején több mint 100 hektárnyi koncesszióhoz jutott a deltában. Bittner érdekeltségéhez tartozott a Piscicola Tour Kft., amely a „koronaékszernek” számító területeket szerezte meg, köztük a jurlivocai halfeldolgozó és -felvásárló központot, a Gura Portiței-i üdülőfalut és a mangaliai egységet.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A halászok szerint a halátvevő központok határozzák meg a felvásárlási árakat. Egyes halfajokat két lej kilónkénti áron vesznek át, majd a piacon 25 lej körüli áron adják tovább, miután az áfa és a különböző jutalékok rákerülnek. A halászok de facto monopóliumról beszélnek, amelyet nem közvetlenül a törvény, hanem az adminisztratív és higiéniai előírások rendszere tart fenn. Az egyéni halászok számára gyakorlatilag elérhetetlen, hogy önállóan teljesítsék a gyárakra tervezett higiéniai előírásokat, így marad a felvásárló központ, mint egyetlen reális értékesítési csatorna.
Szentgyörgy polgármestere – aki 1996 és 2024 között maga is halászként dolgozott, és a helyi halászszövetség elnöke volt – másként látja: szerinte a jogi keret gyakorlatilag arra kényszeríti a halászt, hogy átadja a fogását egy közvetítő cégnek, amely fillérekért veszi át a halat, miközben a piacon ennek sokszorosáért adják el. Úgy fogalmazott, hogy
A kvótarendszerrel kapcsolatban a halászok arra panaszkodnak, hogy a megállapított mennyiségek „a papíron születnek”, és nem veszik figyelembe a klímaváltozás, az orvhalászat és a halállomány-csökkenés hatását. Előfordul, hogy egy halász saját bevallása szerint másfél tonna dunai hering megfogását már elégnek tartaná, a rendszer viszont további fogásokra kényszerítené, csak azért, hogy a kvótaszámokat teljesítse, különben kockáztatja az engedély megújítását. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a kvótákat egy, a vízi erőforrások értékelésére készített tanulmány alapján állapítják meg, amelyet kutatóintézet készít és a Román Akadémia hagy jóvá, majd a dokumentumot a halászati tanács vitája elé bocsátják.
A halászok szerint évről évre újabb és újabb papírokat kérnek tőlük, miközben ők nedves, vízi környezetben dolgoznak, csónakokban, ahol az iratok megóvása is nehéz. Sokuknak többnapos, költséges út a Tulceára való felutazás. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága ugyanakkor azt válaszolja, hogy
amelynek célja az engedélyezési eljárások egyszerűsítése.
Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!