„Klinikai halálban” a Duna-delta halászata? Orvhalászat és monopóliumok nehezítik a helyiek életét

A Snoop riportja szerint sokan azt mondják, hogy

A hal mennyisége is drámaian csökkent. Az egyik halász felidézte, hogy régen előfordult: egyetlen nap alatt 116 tonna halat vittek be a halátvevő központba, ma már az is gond, ha tíz tonna összejön egy napra, mert a felvásárló nem tudja eladni. A halászat fizikai valósága közben nem változott: kézzel húzzák a több száz méteres hálókat, saját eszközökbe ruháznak be és az sem ritka, hogy orvhalászok egyetlen éjszaka alatt több ezer lejes felszerelést lopnak el vagy vágnak szét.

Orvhalászat a Duna-deltában

A Snoop cikkének egyik központi eleme az elektromos orvhalászat. A helyiek szerint Jurilovcán és másutt mindenki tudja, kik „áramozzák” a vizet, és

A halászok állítása szerint ehhez sokszor hatósági védelem vagy politikai háttér társul. A Deltai Rendőrség azonban más képet fest. A hivatalos adatok szerint 2014 és 2024 között összesen öt olyan bűncselekményt állapítottak meg, amely elektromos árammal végzett halászathoz kapcsolódott, mindegyik ügyben büntetőeljárás indult, és elkobozták az eszközöket. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága (ARBDD) ugyanerre az időszakra egyetlen elkobzott elektromos készüléket tud felmutatni: 2016-ban találtak egy magára hagyott berendezést, ismeretlen elkövetővel.

mert az eszközöket gyorsan a vízbe dobják, az elkövetők pedig nagy sebességű csónakokkal menekülnek.

A halászok úgy érzik, a hatóságok „tudnának, csak nem akarnak”, miközben az egyszerű, szabálykövető halászokat túl gyakran és túl szigorúan ellenőrzik.

A klímaváltozás sem segít

A válságot súlyosbítja a klímaváltozás és az, ahogyan a hatóságok az évek során a csatornák kotrásához hozzáálltak. A Snoop által megszólaltatott halászok elmondása szerint a felborult időjárási mintázatok miatt előfordul, hogy a halak melegebb időszakban ívnak, majd később visszatér a fagy, és elpusztítja az ikrákat. A reprodukció csökkenése a következő évek fogásában jelentkezik.

Eközben a helyiek azt állítják, hogy a csatornák kotrásánál korábban megkérdezték ugyan az érintett közösségeket, hol vannak az érzékeny ívóhelyek, a terepen azonban nem vették figyelembe a javaslatokat, és egybefüggő vonalban kotortak, betemetve a szaporodóhelyekhez vezető bejáratokat. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága a Snoopnak azt válaszolta, hogy a kotrás tudományos tanulmányok alapján döntenek.

A cikk emlékeztet: a Duna-delta fenntartható fejlődésének 2015-ben, a Világbankkal közösen készített stratégiája a csatornák kotrását, iszaptalanítását kiemelt prioritásként jelölte meg, a hatóságok több mint 60 millió eurót kaptak erre a célra, ám végül csupán három projektet sikerült benyújtani, összesen 13 millió euró értékben. A 2022-ben, a PNRR keretében jóváhagyott, több mint 200 millió lejes kotrási projekt közbeszerzései csak 2024-ben indultak, első körben csupán tervezésre, megvalósíthatósági tanulmányokra és projektmenedzsmentre kötöttek szerződéseket.

A riport szerint több ilyen cég a 2000-es évek politikai elitjéhez kötődött, a kommunista korszakból megörökölt halátvevő és feldolgozó egységek pedig kész, átvehető üzletekként kerültek új tulajdonosokhoz. A halászok a gyakorlatban arra kényszerültek, hogy a fogást a koncessziót birtokló felvásárlónak adják át, azon az áron, amelyet a tulajdonos megszabott.

A cikk külön kitér Alexandru Bittnerre, akit „a Delta bárójaként” emlegettek, és aki a Năstase-kormány idején több mint 100 hektárnyi koncesszióhoz jutott a deltában. Bittner érdekeltségéhez tartozott a Piscicola Tour Kft., amely a „koronaékszernek” számító területeket szerezte meg, köztük a jurlivocai halfeldolgozó és -felvásárló központot, a Gura Portiței-i üdülőfalut és a mangaliai egységet.

Szentgyörgy polgármestere – aki 1996 és 2024 között maga is halászként dolgozott, és a helyi halászszövetség elnöke volt – másként látja: szerinte a jogi keret gyakorlatilag arra kényszeríti a halászt, hogy átadja a fogását egy közvetítő cégnek, amely fillérekért veszi át a halat, miközben a piacon ennek sokszorosáért adják el. Úgy fogalmazott, hogy

A kvótarendszerrel kapcsolatban a halászok arra panaszkodnak, hogy a megállapított mennyiségek „a papíron születnek”, és nem veszik figyelembe a klímaváltozás, az orvhalászat és a halállomány-csökkenés hatását. Előfordul, hogy egy halász saját bevallása szerint másfél tonna dunai hering megfogását már elégnek tartaná, a rendszer viszont további fogásokra kényszerítené, csak azért, hogy a kvótaszámokat teljesítse, különben kockáztatja az engedély megújítását. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a kvótákat egy, a vízi erőforrások értékelésére készített tanulmány alapján állapítják meg, amelyet kutatóintézet készít és a Román Akadémia hagy jóvá, majd a dokumentumot a halászati tanács vitája elé bocsátják.

A halászok szerint évről évre újabb és újabb papírokat kérnek tőlük, miközben ők nedves, vízi környezetben dolgoznak, csónakokban, ahol az iratok megóvása is nehéz. Sokuknak többnapos, költséges út a Tulceára való felutazás. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága ugyanakkor azt válaszolja, hogy

amelynek célja az engedélyezési eljárások egyszerűsítése.

korábban írtuk

Nagyon Románia, de közben mégsem az: ahol összecsókolózik a Duna a tengerrel (1. rész)

Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.