A Duna-delta halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek
Fotó: Páva Adorján
Európa második legnagyobb deltatorkolatának halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba. A Snoop oknyomozása azt mutatja, hogy a Duna-deltában az állománycsökkenés mögött nemcsak természeti, hanem rendszerszintű problémák állnak.
2025. november 22., 11:092025. november 22., 11:09
A Duna-deltai halászat ma már nemcsak környezeti, hanem gazdasági és intézményi értelemben is válságban van. A Snoop oknyomozó portál riportja szerint a halállomány csökken, a halászok elvándorolnak, miközben az állami intézmények látványosan alulteljesítenek, és a halpiacot néhány erős halátvevő- és feldolgozó központ (románul cherhana) tulajdonosa uralja. A helyiek úgy érzik, hogy a rendszer egyre kevésbé engedi, hogy tisztességes munkából meg lehessen élni.
A Snoop által megszólaltatott halászok közül többen egész életüket a vízen töltötték, többgenerációs lipován családok gyerekei. A beszámolók alapján látványos a visszaesés: egy közösségben 2009 körül még mintegy 250, engedéllyel rendelkező halász dolgozott, ma már csak körülbelül 45 maradt, az átlagéletkor 48–50 év körül van.
A Snoop riportja szerint sokan azt mondják, hogy
A hal mennyisége is drámaian csökkent. Az egyik halász felidézte, hogy régen előfordult: egyetlen nap alatt 116 tonna halat vittek be a halátvevő központba, ma már az is gond, ha tíz tonna összejön egy napra, mert a felvásárló nem tudja eladni. A halászat fizikai valósága közben nem változott: kézzel húzzák a több száz méteres hálókat, saját eszközökbe ruháznak be és az sem ritka, hogy orvhalászok egyetlen éjszaka alatt több ezer lejes felszerelést lopnak el vagy vágnak szét.
A Snoop cikkének egyik központi eleme az elektromos orvhalászat. A helyiek szerint Jurilovcán és másutt mindenki tudja, kik „áramozzák” a vizet, és
A halászok állítása szerint ehhez sokszor hatósági védelem vagy politikai háttér társul. A Deltai Rendőrség azonban más képet fest. A hivatalos adatok szerint 2014 és 2024 között összesen öt olyan bűncselekményt állapítottak meg, amely elektromos árammal végzett halászathoz kapcsolódott, mindegyik ügyben büntetőeljárás indult, és elkobozták az eszközöket. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága (ARBDD) ugyanerre az időszakra egyetlen elkobzott elektromos készüléket tud felmutatni: 2016-ban találtak egy magára hagyott berendezést, ismeretlen elkövetővel.
Fotó: Páva Adorján
A Környezetőrség (Garda de Mediu) a Snoopnak azt írta, hogy folyamatosan tartanak ellenőrzéseket a tilalmi időszakban is, elektromos eszközöket, csónakokat, jelöletlen hálókat és méreten aluli halakat foglalnak le, és nemrég 46 hőkamerás drónnal erősítették meg a felügyeleti kapacitását.
mert az eszközöket gyorsan a vízbe dobják, az elkövetők pedig nagy sebességű csónakokkal menekülnek.
A halászok úgy érzik, a hatóságok „tudnának, csak nem akarnak”, miközben az egyszerű, szabálykövető halászokat túl gyakran és túl szigorúan ellenőrzik.
A válságot súlyosbítja a klímaváltozás és az, ahogyan a hatóságok az évek során a csatornák kotrásához hozzáálltak. A Snoop által megszólaltatott halászok elmondása szerint a felborult időjárási mintázatok miatt előfordul, hogy a halak melegebb időszakban ívnak, majd később visszatér a fagy, és elpusztítja az ikrákat. A reprodukció csökkenése a következő évek fogásában jelentkezik.
Eközben a helyiek azt állítják, hogy a csatornák kotrásánál korábban megkérdezték ugyan az érintett közösségeket, hol vannak az érzékeny ívóhelyek, a terepen azonban nem vették figyelembe a javaslatokat, és egybefüggő vonalban kotortak, betemetve a szaporodóhelyekhez vezető bejáratokat. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága a Snoopnak azt válaszolta, hogy a kotrás tudományos tanulmányok alapján döntenek.
A cikk emlékeztet: a Duna-delta fenntartható fejlődésének 2015-ben, a Világbankkal közösen készített stratégiája a csatornák kotrását, iszaptalanítását kiemelt prioritásként jelölte meg, a hatóságok több mint 60 millió eurót kaptak erre a célra, ám végül csupán három projektet sikerült benyújtani, összesen 13 millió euró értékben. A 2022-ben, a PNRR keretében jóváhagyott, több mint 200 millió lejes kotrási projekt közbeszerzései csak 2024-ben indultak, első körben csupán tervezésre, megvalósíthatósági tanulmányokra és projektmenedzsmentre kötöttek szerződéseket.
A riport szerint több ilyen cég a 2000-es évek politikai elitjéhez kötődött, a kommunista korszakból megörökölt halátvevő és feldolgozó egységek pedig kész, átvehető üzletekként kerültek új tulajdonosokhoz. A halászok a gyakorlatban arra kényszerültek, hogy a fogást a koncessziót birtokló felvásárlónak adják át, azon az áron, amelyet a tulajdonos megszabott.
A cikk külön kitér Alexandru Bittnerre, akit „a Delta bárójaként” emlegettek, és aki a Năstase-kormány idején több mint 100 hektárnyi koncesszióhoz jutott a deltában. Bittner érdekeltségéhez tartozott a Piscicola Tour Kft., amely a „koronaékszernek” számító területeket szerezte meg, köztük a jurlivocai halfeldolgozó és -felvásárló központot, a Gura Portiței-i üdülőfalut és a mangaliai egységet.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A halászok szerint a halátvevő központok határozzák meg a felvásárlási árakat. Egyes halfajokat két lej kilónkénti áron vesznek át, majd a piacon 25 lej körüli áron adják tovább, miután az áfa és a különböző jutalékok rákerülnek. A halászok de facto monopóliumról beszélnek, amelyet nem közvetlenül a törvény, hanem az adminisztratív és higiéniai előírások rendszere tart fenn. Az egyéni halászok számára gyakorlatilag elérhetetlen, hogy önállóan teljesítsék a gyárakra tervezett higiéniai előírásokat, így marad a felvásárló központ, mint egyetlen reális értékesítési csatorna.
Szentgyörgy polgármestere – aki 1996 és 2024 között maga is halászként dolgozott, és a helyi halászszövetség elnöke volt – másként látja: szerinte a jogi keret gyakorlatilag arra kényszeríti a halászt, hogy átadja a fogását egy közvetítő cégnek, amely fillérekért veszi át a halat, miközben a piacon ennek sokszorosáért adják el. Úgy fogalmazott, hogy
A kvótarendszerrel kapcsolatban a halászok arra panaszkodnak, hogy a megállapított mennyiségek „a papíron születnek”, és nem veszik figyelembe a klímaváltozás, az orvhalászat és a halállomány-csökkenés hatását. Előfordul, hogy egy halász saját bevallása szerint másfél tonna dunai hering megfogását már elégnek tartaná, a rendszer viszont további fogásokra kényszerítené, csak azért, hogy a kvótaszámokat teljesítse, különben kockáztatja az engedély megújítását. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a kvótákat egy, a vízi erőforrások értékelésére készített tanulmány alapján állapítják meg, amelyet kutatóintézet készít és a Román Akadémia hagy jóvá, majd a dokumentumot a halászati tanács vitája elé bocsátják.
A halászok szerint évről évre újabb és újabb papírokat kérnek tőlük, miközben ők nedves, vízi környezetben dolgoznak, csónakokban, ahol az iratok megóvása is nehéz. Sokuknak többnapos, költséges út a Tulceára való felutazás. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága ugyanakkor azt válaszolja, hogy
amelynek célja az engedélyezési eljárások egyszerűsítése.
Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!