Gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak nagy mértékben az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”
Fotó: Rostás Szabolcs
Mintegy 40 százalékkal kerülnek többe az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt, a tojásért, húsért, krumpliért, cukorért is majdnem kétszer annyit kell fizetniük a vásárlóknak, mint 2021-ben.
2024. március 05., 16:472024. március 05., 16:47
2024. március 06., 09:132024. március 06., 09:13
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint az alapélelmiszerek közül a krumpli drágult meg leginkább, mintegy 83 százalékkal. A nagy üzletláncokban kapható burgonya ára 3,3 lejtől indul: amint a LIDL bolthálózat honlapján szerepel, egy kilogramm ára március 5-én 3,29 lejbe, a két kilós kiszerelés pedig 9,99 lejbe kerül.
Tíz tojás ára átlagosan 7 lej volt három évvel ezelőtt, jelenleg 17,59 lejbe kerül
Fotó: Rostás Szabolcs
A statisztikai adatok szerint a krumplit 2021-ben átlagosan 1,77 lejért lehetett megvásárolni. A Digi24 hírportál által megszólaltatott Cristian Păun közgazdász, egyetei professzor szerint a krumpli árának emelkedése azt jelzi, hogy Románia nem termel elég burgonyát, mert ha termelne, akkor az ár nem emelkedett volna meg ennyire drasztikusan. Más alapélelmiszerek esetében is érezhető a drágulás: az utóbbi három esztendőben a csirkehús ára 81 százalékkal nőtt, a tojás két és félszer annyiba kerül, mint 2021-ben.
A tisztítószerek ára is megugrott az utóbbi három évben: az INS adatai szerint csak 30, a tapasztalatok szerint 70 százalékkal. Egyébként a vásárlók és a statisztikákat végző szakemberek más-másféleképpen érzékelik a drágulás mértékét. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője elmondta, a fogyasztói árak alakulását egy adott átlagban fogalmazzák meg, amibe beleszámolják a városi és vidéki árakat is.
„Az átlagos fogyasztói kosarat határozzuk meg, ami természetesen nagymértékben eltérhet az egyes vásárlók szokásaitól. Természetesen az egyes vásárlóknak más-másféle lehet a benyomása az árak alakulásától, de a statisztikai módszerek csak az átlagszámítást alkalmazhatják” – mondta a szóvivő. A gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”.
Míg egy kilogramm csirkehús átlagosan 16 lejbe került 2021-ben, jelenleg 28,99 lejre rúg
Fotó: Rostás Szabolcs
A Digi24 hírportál szerint
A fogyasztói kosár azt mutatja meg, hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el a pénzét. Amint a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja elmagyarázza, a fogyasztóiár-index a háztartások (a lakosság) által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben átlagos árváltozását méri. Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. az ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások) nem szerepelnek benne. A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó megélhetéséhez elegendő minimális fogyasztói kosár értéke havi 9978 lej volt idén szeptemberben; ez 15,2 százalékkal több, mint 2022 szeptemberében.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!