
Fotó: Rostás Szabolcs
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó megélhetéséhez elegendő minimális fogyasztói kosár értéke havi 9978 lej volt idén szeptemberben; ez 15,2 százalékkal több, mint 2022 szeptemberében – derül ki a Romániai Friedrich Ebert Alapítvány és a Syndex Románia szerdán közzétett kutatási eredményeiből.
2023. október 25., 19:262023. október 25., 19:26
2023. október 25., 19:272023. október 25., 19:27
A tanulmány szerint a két felnőttből és egy gyermekből álló családok minimális fogyasztói kosarának értéke havi 8205 lej, míg két gyermektelen felnőtt 6162 lejből tudja biztosítani méltó megélhetését. Egy egyedülálló felnőtt esetében ez az összeg havi 3807 lej. A fogyasztói kosár értékét a 2022 szeptembere és 2023 szeptembere közötti árnövekedések alapján aktualizálták az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján.
Az élelmiszer-kiadások tekintetében a havi költségek két felnőtt és két gyermek esetében 2023 szeptemberében 10,1 százalékkal 2090 lejre nőttek 2022 szeptemberéhez képest. A ruházatra és lábbelire fordított kiadások 11,2 százalékkal 949 lejre, a lakhatási költségek pedig 27,4 százalékkal 2894 lejre nőttek egy év alatt.
A lakás felszerelésére fordított kiadások 263 lejre (+7 százalék), a lakhatásra fordított kiadások 764 lejre (+3,3 százalék), a háztartási termékek és személyes higiénia költségei 316 lejre (+15,4 százalék), a szolgáltatásokra fordított összeg 604 lejre (+7, 4 százalék), az oktatásra és kultúrára költött összeg 722 lejre (+12,6 százalék), az egészségügyi kiadások 154 lejre (+16,8 százalék), a szabadidőre és üdülésre fordított összeg 315 lejre (+24,6 százalék), a családi megtakarítási alap 907 (+15,2 százalék) lejre nőtt.
A méltó megélhetéshez szükséges minimális fogyasztói kosár magában foglalja egy adott család alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükséges rendszeres kiadásokat. A túléléshez szükséges közvetlen szükségleteken – lakás, élelem – kívül ide tartozik a ruházkodás, a személyes higiénia, az oktatás, az egészségügyi ellátás, a közlekedés, a kommunikáció, a szabadidő, valamint az esetleges váratlan kiadások (családi események, egészségügyi problémák stb.) – derül ki a közleményből.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
1 hozzászólás