
Fotó: Rostás Szabolcs
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó megélhetéséhez elegendő minimális fogyasztói kosár értéke havi 9978 lej volt idén szeptemberben; ez 15,2 százalékkal több, mint 2022 szeptemberében – derül ki a Romániai Friedrich Ebert Alapítvány és a Syndex Románia szerdán közzétett kutatási eredményeiből.
2023. október 25., 19:262023. október 25., 19:26
2023. október 25., 19:272023. október 25., 19:27
A tanulmány szerint a két felnőttből és egy gyermekből álló családok minimális fogyasztói kosarának értéke havi 8205 lej, míg két gyermektelen felnőtt 6162 lejből tudja biztosítani méltó megélhetését. Egy egyedülálló felnőtt esetében ez az összeg havi 3807 lej. A fogyasztói kosár értékét a 2022 szeptembere és 2023 szeptembere közötti árnövekedések alapján aktualizálták az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján.
Az élelmiszer-kiadások tekintetében a havi költségek két felnőtt és két gyermek esetében 2023 szeptemberében 10,1 százalékkal 2090 lejre nőttek 2022 szeptemberéhez képest. A ruházatra és lábbelire fordított kiadások 11,2 százalékkal 949 lejre, a lakhatási költségek pedig 27,4 százalékkal 2894 lejre nőttek egy év alatt.
A lakás felszerelésére fordított kiadások 263 lejre (+7 százalék), a lakhatásra fordított kiadások 764 lejre (+3,3 százalék), a háztartási termékek és személyes higiénia költségei 316 lejre (+15,4 százalék), a szolgáltatásokra fordított összeg 604 lejre (+7, 4 százalék), az oktatásra és kultúrára költött összeg 722 lejre (+12,6 százalék), az egészségügyi kiadások 154 lejre (+16,8 százalék), a szabadidőre és üdülésre fordított összeg 315 lejre (+24,6 százalék), a családi megtakarítási alap 907 (+15,2 százalék) lejre nőtt.
A méltó megélhetéshez szükséges minimális fogyasztói kosár magában foglalja egy adott család alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükséges rendszeres kiadásokat. A túléléshez szükséges közvetlen szükségleteken – lakás, élelem – kívül ide tartozik a ruházkodás, a személyes higiénia, az oktatás, az egészségügyi ellátás, a közlekedés, a kommunikáció, a szabadidő, valamint az esetleges váratlan kiadások (családi események, egészségügyi problémák stb.) – derül ki a közleményből.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
1 hozzászólás