VEZÉRCIKK – Túl vagyunk egy kemény, sőt néha kimondottan durva államfő-választási kampányon, vasárnap pedig megnyílnak a szavazóhelyiségek, hogy a polgárok eldönthessék: kit tartanak a legmeggyőzőbbnek a tizennégy jelölt közül.
2014. október 30., 19:562014. október 30., 19:56
A kampányidőszak egyik főszereplője ezúttal a jelöltek és a pártok mellett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt. Tevékenységének legfőbb áldozata a kormányzó PSD, amelynek jelöltje, Victor Ponta a legnagyobb eséllyel vág neki a megmérettetésnek, viszont a párt több vezető politikusa elleni eljárás a legkevésbé sem tesz jót az esélyeinek.
Az, hogy a párt szürke eminenciása, Viorel Hrebenciuc ellen egyszerre három ügyben is nyomoz a DNA, és az, hogy kiderült: Hrebenciuc a pártelnöki tisztséget is „belengette” Dan Sovának, rábeszélendő, hogy kezdeményezze a korrupcióellenes törvény számára kedvező módosítását, akkor is árnyékként vetül a pártra, ha Hrebenciucot gyorsan beáldozták. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ponta nem győzhet – viszont beszédes bizonyítványt állít ki az ország morális szintjéről, ha valóban rá szavaznak a legtöbben.
Igaz, a másik kormánypártnak, az RMDSZ-nek is kijutott a „jóból”: bizonyára nem hiányzott nekik, hogy a választás előtti héten derült ki: meglehetősen kétes hátterű és szándékú szervezet képviselőinek közvetítésével ültek le egy második, megkérdőjelezhető legitimitású „neptuni” egyezményt létrehozni a magyarok és a románok között.
Már csak azért is, mert a magyarok az EMNP jelöltjének ringbe szállásával most először két jelölt közül is választhatnak. (Ott van persze kisebbségiként Klaus Johannis is, de nem biztos, hogy jó lenne a magyar közösség jövője szempontjából, ha sok magyar rá szavazva biankó csekket állítana ki a szász, de mégiscsak egy bukaresti párt élén politizáló, a magyar ügyek iránt semmilyen empátiát nem tanúsító jelöltnek.)
Az első forduló tehát számunkra most főleg a magyar–magyar versenyről szól – hiszen ezúttal nem kell a parlamentből való kieséstől félni. A képviselet elvesztésével való riogatás most tárgytalan, az eddigi eredmények és programok alapján döntheti el mindenki, melyik magyar jelölt, melyik magyar politikai oldal politikáját, jövőképét tartja hitelesnek és támogatásra méltónak.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
szóljon hozzá!