VEZÉRCIKK – A román nemzeti érdek fogalmát lassan belefoglalhatják a nemzetközi jogrendbe is, hiszen folyamatos bizonyítást nyer, hogy Bukarest szándéka, akarata mindenekfelett áll.
2016. április 05., 19:372016. április 05., 19:37
Jó példa erre a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár helyzete. Újabb igazolásként elég volt egy szenátor kirohanása, aki a sérthetetlen román nemzeti érdekkel ellentétesnek minősítette azt a hírt, hogy a kulturális miniszter a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény közös igazgatását javasolta a római katolikus egyháznak, amely régóta pereskedik az állammal a tulajdonjogért.
A lemondásra szólított tárcavezető persze nyomban cáfolt, mondván, csupán peren kívüli megegyezést vetett fel, majd gyorsan hozzátette, milyen intézkedéseket tett, hogy az állam igaza győzedelmeskedjék a bíróságon.
Egy olyan döntéshozó gépezet előtt, amely korábban semmisnek nyilvánította a visszaszolgáltatást 1998-ban kimondó sürgősségi kormányrendeletet, mert – a bíróság sajátos olvasatában –, ha egy vagyont Erdélyre és a római katolikus egyházra hagytak, az kizárólag Romániáé. Tavaly pedig a restitúciós bizottság hozott újabb elutasító döntést, arra hivatkozva, hogy a visszaigénylő, azaz az egyház nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal, a Csillagdával – azzal a belső egységgel, amely ma is az egyházhoz tartozik.
Már a kiegyezés, a közös igazgatás gondolata is árulás – a román nemzeti érdek kikéri magának. Mit számít az Emberi Jogok Európai Bíróságának visszaszolgáltatást sürgető, kártérítést is kiszabó 2012-es határozata; és hol fáj az, hogy az amerikai külügyminisztérium éves országjelentéseiben a vallásszabadságot sértő eljárásként, fekete pontként említi a Batthyáneum helyzetét.
Nemrég a jelenlegi kormányfő is „bizonyított”: jól irányzott nyomásgyakorlási szándékkal közölte, amint „tisztázódik” az ingatlan jogi helyzete, állami és uniós forrásokból restaurálják a könyvtárat, és megnyitják a látogatók előtt. Ilyen körülmények között bízik a katolikus egyház a közigazgatási bíróságon zajló, a restitúciós bizottság döntése nyomán indított per sikeres végkimenetelében. Mert a remény államosítható vissza utoljára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!