JEGYZET – Románia csodájára jár a világ, miután jókora meglepetésre sikerült egy kisebbségi, német nemzetiségű jelöltet államfővé választani.
2014. november 22., 15:212014. november 22., 15:21
Sokan bíznak abban, hogy Klaus Johannis elnökként majd kevésbé konfliktuskereső lesz, mint elődje, ugyanakkor mégis oda tud majd hatni annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a korrupció megelőzésére, illetve felderítésére irányuló küzdelem. Na és persze németsége révén az ország nemzetközi presztízsét is növeli. Ez azonban még mindig nem elég. Valami továbbra is hiányzik ahhoz, hogy tökéletes legyen. Johannis ugyanis nem ortodox. Hanem evangélikus. Ez pedig Románia államfője részéről elfogadhatatlan.
Ezt nem én gondolom így, hanem egy mélyen vallásos költőként és bloggerként jellemzett úriember, bizonyos Marius Ianuş, aki olyannyira komoly hendikepnek tekinti Johannis evangélikus vallását, hogy már petíciót is indított annak érdekében, hogy átkeresztelkedjék a bizánci rítus szerinti egyház hívévé, mivelhogy ezt korábban Románia más idegen vezetői is elfogadták.
Érvelése lehengerlő: szerinte ellenkező esetben Johannis nevét nem említhetik majd meg az ortodox liturgiákon. Mit mondjunk: tényleg főben járó ügyről van szó. Nem is értjük, miért is nem szerepel az államfő jogait és kötelezettségeit felsoroló dokumentumokban, miszerint Románia élére csakis olyan személy kerülhet, akinek a neve megemlíthető az ortodox szertartásokon.
Azt is el bírjuk képzelni, hogy a szász politikus számára már eddig, Nagyszeben polgármestereként is rengeteg álmatlan éjszakát okozott, hogy egyetlen alkalommal sem hangzott el a neve az istentiszteleteken. De ha Románia államfője akar lenni, akkor idomulnia kell a szokásjoghoz, hiszen a hitbuzgó blogger szerint ő „idegen” attól függetlenül, hogy román állampolgárnak született.
Sőt mi tovább is mennénk az átkeresztelkedésnél. A családneve sem valami ortodox még akkor is, ha a hivatalos okmányaiban Iohannis szerepel a helyes Johannis helyett. Legyen Ionescu, azt könnyebben megjegyzik a románok, és sokkal otthonosabb is. És akkor már a Klausszal is kezdeni kell valamit, mert az sem eléggé neolatin-görögkeleti. Legyen mondjuk Claudiu, az mindjárt más.
És ha még emellett esetleg alkotmányos hatáskörét áthágva még a belpolitikai életbe is saját politikai preferenciái szerint avatkozik be, és a korrupció ellen sem küzd olyan elszántsággal, akkor már minden szempontból megfelel majd az oly nagyra értékelt bizánci szellemiségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!