VEZÉRCIKK – Úgy járt Klaus Johannis az erdészeti törvénnyel, mint Victor Ponta néhány évvel ezelőtt a Verespatakra tervezett színesfémbánya-projektet előnyben részesítő jogszabálytervezettel: színt kellett vallania.
2015. május 11., 20:152015. május 11., 20:15
Az államfő minden bizonnyal belátta, óriási támadási felületet teremtett magának azáltal, hogy a minap visszadobta a parlamentnek a bizonyos piaci szereplők monopóliumát korlátozó erdőtörvényt, emiatt kénytelen volt visszavonulót fújni.
Nem véletlenül: Johannist sokan – köztük a Ponta-kabinet környezetvédelmi minisztere – azzal vádolták, hogy külföldi lobbit támogat az erdővédelem ellenében, ezáltal pedig nem Románia érdekeit tartja szem előtt. Részben az ország számos nagyvárosában rendezett tüntetések hatására az elnök bejelentette, a legfelsőbb védelmi tanács napirendjére tűzi az illegális erdőirtások ügyét.
A felismerés helyes és megalapozott: az erdőirtás nemzetbiztonsági kérdéssé terebélyesedett Romániában, amelynek orvoslása immár nem tűr halasztást. A kormány ellenőrző szervétől a nyomozó hatóságokon át az illetékes állami intézményekig mindenki tisztában van vele, hogy folyamatosan csökkenek az ország területének mintegy 27 százalékát borító erdős területek, a rendszerváltás óta több millió hektárt eltüntetett a térképről az illegális tarolás.
De a masszív erdőirtás nem csupán környezetvédelmi probléma, hiszen a különböző régiókban egyre gyakrabban tapasztalható természeti katasztrófákat – árvizek, földcsuszamlások – többnyire ugyanez okozza. Az állami költségvetésnek okozott kárról nem is beszélve, amely a számvevőszék szerint az elmúlt három évben összesen 80 millió euróra rúgott.
Sok esetben sikerült feltárni a számos helyen pártokkal, politikusokkal összefonódó famaffia tevékenységét is, ám a hatóságok a legtöbbször úgy viselkedtek, mintha nem látnák a fától az erdőt. Ideje belátni azt is, hogy az uniós versenyszabályok paravánja mögé bújó, a hazai erdőkitermelésben élen járó multinacionális cégek kizárólag a saját hasznukat veszik figyelembe, ez pedig homlokegyenest ütközik az ország érdekeivel.
Az utcára vonuló zöldek szóltak a leselkedő veszélyekről, itt az ideje, hogy az állam is mindent megtegyen az ésszerű erdőkitermelés és -gazdálkodás érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!