Egy bukaresti sajtófigyelő ügynökség összeállítása szerint Victor Ponta miniszterelnök augusztusban 260 percet töltött román televíziók stúdióiban.
2013. szeptember 22., 19:522013. szeptember 22., 19:52
2013. szeptember 22., 20:012013. szeptember 22., 20:01
A kép azonban még így sem teljes, mivel a felmérés csak az öt legnézettebb hírcsatornában való szereplést vette górcső alá, ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy a múlt hónapban a kormányfő több mint egy hétig Miamiban töltötte pihenőszabadságát. A PSD elnökénél mediatizáltabb politikusnak Corneliu Vadim Tudor számít a román politikai palettán, a Nagy Románia Párt éléről megpuccsolt európai parlamenti képviselőt augusztusban összesen 341 perc erejéig látták vendégül a tévéstúdiók. Ez a statisztika a bukaresti kormány vezetőjének tevékenységéről, valamint a központi román média színvonaláról egyaránt hiteles bizonyítvánnyal szolgál. A bukaresti televíziók többségének – tisztelet a kevés kivételnek – szakmai mércéjéről sok mindent elárul, hogy C. V. Tudor minden témában házi szakértőnek számít, legyen szó a kisebbségi (különösen a romániai magyar) kérdésről, a kóbor kutyák helyzetéről vagy a verespataki bányaprojektről. Hasonlóképpen nevetséges ugyanakkor, ahogyan a kormányfő rátelepszik a központi médiára, ahol gyakorlatilag még a csapból is Victor Ponta folyik. Megkockáztatható, hogy Észak-Koreán vagy Kínán kívül nincs még olyan ország a földkerekségen, amelynek valamelyik közméltósága annyit szerepel stúdiókban vagy a mikrofonok gyűrűje előtt, mint Románia miniszterelnöke. Miközben igazi showmanként adja elő kormánya terveit, sajtómegjelenései általában nem térnek ki a be nem váltott korábbi ígéretekre. De a polgárok rendszerint az igazán lényeges kérdésekről sem kapnak tájékoztatást az ilyen alkalmakkor: a kormány hatáskörébe tartozó autópályaépítések, az adóemelések, a munkahelyteremtés ügye általában homályba vész. Hiszen ezeket a szerepléseket Ponta inkább a politikai ellenfelei, mindenek előtt a Traian Băsescu elleni támadásokra használja ki előszeretettel, az ilyesmit ugyanis nehéz számon kérni a választásokon. A médiában való megjelenés túlsúlya ideiglenesen magával hozza ugyan a népszerűség emelkedését, a választók azonban végül a munkája, és nem a szónoki kvalitásai alapján fogják kiértékelni egy kormányfő teljesítményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!