VEZÉRCIKK – Nyilvánosságra kerülése óta valóságos össztűz zúdult a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet „gyöngyhalászakciójára”, amelynek lényege, hogy az erdélyi szórványvidékeken toboroznának diákokat a tömbvidékeken létesítendő szórványkollégiumok számára.
2015. június 01., 19:552015. június 01., 19:55
A bírálók attól tartanak, hogy ennek révén előbb-utóbb kiürülnének a szórványterületek. Eközben a folyamat szimbolikus töltete sem mellékes, hiszen azt sugallja, hogy a magyarság önszántából ad fel újabb területeket.
A kezdeményezés rációja talán az lehet, hogy a szórványvidékről származó diák nemzeti identitása a tömbben tanulva megerősödik, ezáltal pedig nagyobb az esély arra, hogy elkerüli az asszimilációt.
Csakhogy éppen azért, mert a tömbben megszokja a jót, könynyen úgy dönthet, hogy már nem akar visszatérni oda, ahol a magyarság megtartása mindennapos küzdelmet igényel. Ennek nyomán ürül ki magyar szempontból előbb-utóbb a szórvány – igaz, legalább a tömb megerősödik. Legalábbis ideig-óráig, amíg tart az utánpótlás.
Az akció a jelek szerint hamvába holt, miután a magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is jelezte: a kabinet nem támogat semmilyen, a szórvány kiüresítését célzó akciót.
Jelen állás szerint marad az eddigi szemlélet, miszerint minden magyar közösséget és egyént azokon a vidékeken próbálnak támogatni, ahol élnek. A kérdés most az, hogy a szórványvidékeken létesített és létesítendő szórványkollégiumok mellett milyen egyéb eszközöket sikerül kitalálni arra, hogy megállítsák az asszimilációt.
Maga a magyar nyelvű oktatás ugyanis elengedhetetlen feltétele a nemzeti önazonosság megőrzésének, de nem elegendő. A magyar diákok számára valós perspektívákat kell felvázolni, nem elég csak azt hangoztatni, hogy megéri magyarul tanulni, de meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy valóban a szülőföldön, román többségi környezetben tudjanak boldogulni az anyanyelven szerzett tudással.
Ennek kidolgozása és megvalósítása pedig lényegesen átgondoltabb előkészítést, több energiát és pénzt igényel, mint a szórványkérdés megoldását a szórványterületek lassú feladására egyszerűsítő gyöngyhalász-stratégia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!