Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

Szépséges illúziók

2017. szeptember 27., 09:252017. szeptember 27., 09:25

2017. szeptember 27., 11:472017. szeptember 27., 11:47

Prímán fognak beszélni angolul, németül, franciául a romániai gyerekek, hiszen 98,3 százalékuk sajátít el nemzetközi nyelveket – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának a Nyelvek Európai Napja apropóján közzétett felméréséből.

Manapság már mindennek van adott dátumon ünneplendő napja, az európai nyelveket 2001 óta szeptember 26-án népszerűsítik. A propagálásnak magasztos, hangzatos és magától értetődő a célja: olyan idealisztikus, de immár közhelyszámba menő fogalmakra összpontosít, mint a többnyelvűség, a nemzetek közti nyitás és kommunikáció, az interkulturális sokszínűség stb.

Az igyekezet, hogy világnyelveken meg tudjunk szólalni, önös érdektől függően vagy függetlenül immár teljesen kézenfekvő. Nem is kell felmérés ahhoz, hogy lássuk, az internet és tévé átkos-áldásos hatásának eredményeként már az óvodások is értenek angolul, a diákok mind lendületesebben tanulnak idegen nyelveket, oktatási rendszerünk pedig erőteljesen támogatja ezt.

A világnyelvek egyre szélesebb körű ismerete ugyanakkor lassan megkerülhetetlen követelménye a boldogulásnak: útlevelet jelent a külföldi munkavállaláshoz, hiszen az angolul, franciául, németül, olaszul, spanyolul beszélő fiatalok könnyedén érvényesülhetnek az európai országokban, ahová sokan már érettségi után nyílegyenesen és szélsebességgel igyekeznek. Sőt már itthon is szaporodnak a munkalehetőségek, ahol előnyt jelent az idegennyelv-ismeret.

A pénzszerzési, boldogulási szempontokon túl azonban érdemes tekintetbe venni, másfajta vetületei is vannak annak, hogy valaki megismer, ezáltal elfogad egy másik nyelvet és kultúrát. Umberto Eco szellemes bon mot-ja, miszerint „Európa nyelve a fordítás”, természetesen arra is utal, hogy a nyelvek közti átjárhatóság a kultúrák és nemzetek közti hidak építését jelenti. De mielőtt felülnézetből tekintenénk az öreg földrész bábeli nyelvzavarában rendet teremteni képes tényezőkre, jó körülnézni a saját és szomszédaink háza táján, ahol hatalmas felkiáltójelként jelenik meg az anyanyelvhasználati jog kérdése.

Íme, bár nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került az új, kisebbségellenes, a kisebbségi nyelvek használatát visszaszorítani akaró ukrajnai oktatási törvény, mégis aláírta Petro Porosenko elnök. Vagy vegyük az áldatlan romániai viszonyokat, amelyek közepette számos fronton nap mint nap megkérdőjeleződik az anyanyelv használatához való jog.

Úgyhogy, bár folyékonyan tud angolul, németül, spanyolul az ifjú nemzedék, jó kérdés, hogy arra vajon megtanítja-e őket ez az ország, hogy tiszteletben illik, sőt kellene tartani nemcsak a nagy nemzetközi nyelveket, hanem a többségiek mellett élő kisebbségek anyanyelvét is. Amíg ez meg nem történik, addig korántsem mondhatjuk el, hogy a fordítás Európa nyelve. Addig a nyelvek, nemzetek, kultúrák közti valódi átjárhatóság – legalábbis nálunkfelé a gyakorlatban – nem több szépséges illúziónál.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés