Kiss Judit
2017. szeptember 27., 09:252017. szeptember 27., 09:25
2017. szeptember 27., 11:472017. szeptember 27., 11:47
Prímán fognak beszélni angolul, németül, franciául a romániai gyerekek, hiszen 98,3 százalékuk sajátít el nemzetközi nyelveket – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának a Nyelvek Európai Napja apropóján közzétett felméréséből.
Manapság már mindennek van adott dátumon ünneplendő napja, az európai nyelveket 2001 óta szeptember 26-án népszerűsítik. A propagálásnak magasztos, hangzatos és magától értetődő a célja: olyan idealisztikus, de immár közhelyszámba menő fogalmakra összpontosít, mint a többnyelvűség, a nemzetek közti nyitás és kommunikáció, az interkulturális sokszínűség stb.
Az igyekezet, hogy világnyelveken meg tudjunk szólalni, önös érdektől függően vagy függetlenül immár teljesen kézenfekvő. Nem is kell felmérés ahhoz, hogy lássuk, az internet és tévé átkos-áldásos hatásának eredményeként már az óvodások is értenek angolul, a diákok mind lendületesebben tanulnak idegen nyelveket, oktatási rendszerünk pedig erőteljesen támogatja ezt.
A világnyelvek egyre szélesebb körű ismerete ugyanakkor lassan megkerülhetetlen követelménye a boldogulásnak: útlevelet jelent a külföldi munkavállaláshoz, hiszen az angolul, franciául, németül, olaszul, spanyolul beszélő fiatalok könnyedén érvényesülhetnek az európai országokban, ahová sokan már érettségi után nyílegyenesen és szélsebességgel igyekeznek. Sőt már itthon is szaporodnak a munkalehetőségek, ahol előnyt jelent az idegennyelv-ismeret.
A pénzszerzési, boldogulási szempontokon túl azonban érdemes tekintetbe venni, másfajta vetületei is vannak annak, hogy valaki megismer, ezáltal elfogad egy másik nyelvet és kultúrát. Umberto Eco szellemes bon mot-ja, miszerint „Európa nyelve a fordítás”, természetesen arra is utal, hogy a nyelvek közti átjárhatóság a kultúrák és nemzetek közti hidak építését jelenti. De mielőtt felülnézetből tekintenénk az öreg földrész bábeli nyelvzavarában rendet teremteni képes tényezőkre, jó körülnézni a saját és szomszédaink háza táján, ahol hatalmas felkiáltójelként jelenik meg az anyanyelvhasználati jog kérdése.
Íme, bár nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került az új, kisebbségellenes, a kisebbségi nyelvek használatát visszaszorítani akaró ukrajnai oktatási törvény, mégis aláírta Petro Porosenko elnök. Vagy vegyük az áldatlan romániai viszonyokat, amelyek közepette számos fronton nap mint nap megkérdőjeleződik az anyanyelv használatához való jog.
Úgyhogy, bár folyékonyan tud angolul, németül, spanyolul az ifjú nemzedék, jó kérdés, hogy arra vajon megtanítja-e őket ez az ország, hogy tiszteletben illik, sőt kellene tartani nemcsak a nagy nemzetközi nyelveket, hanem a többségiek mellett élő kisebbségek anyanyelvét is. Amíg ez meg nem történik, addig korántsem mondhatjuk el, hogy a fordítás Európa nyelve. Addig a nyelvek, nemzetek, kultúrák közti valódi átjárhatóság – legalábbis nálunkfelé a gyakorlatban – nem több szépséges illúziónál.
Balogh Levente
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Somogyi Botond
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Balogh Levente
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
szóljon hozzá!