VEZÉRCIKK – Száz nappal ezelőtt még nagyon más világ volt. Klaus Johannis államelnökké való megválasztása már-már végleg eltemetett reményeket ébresztett a társadalomban, s ezek a remények száz nap múltán sem látszanak kihunyni.
2015. április 01., 20:162015. április 01., 20:16
Csakhogy száz nap oly kevés évtizedes – évszázados? – rossz beidegződések gyökeres kiirtásához. A tévé nyilvánossága előtt és a Facebookon vont mérleget eddigi elnökléséről Románia első nem román nemzetiségű államfője. A nem román nemzetiség ebben az esetben nem puszta szóvirág vagy kisebbségvédelmi megjelölés – és főleg nem abban az értelemben, ahogy mi, magyarok értelmezzük a kérdést –, hanem a társadalmat át és átszövő korrupcióval szembeni következetesség, a felelősségvállalással kapcsolatos mentalitás fokmérője.
Nem meglepő hát, hogy elemzőbeszédében Johannis elsősorban a bukaresti parlamentet bírálta, amely szerinte akadályozza az igazságszolgáltatást. Kétségtelen: a gyanúba keveredett képviselők és szenátorok parlamenti védettsége foggal-körömmel való védelmezésének akkor sincs túl jó üzenete, ha amúgy a „bilincscsörgés” többször is bántóan zajosnak tűnt.
Dan Şova legutóbbi esetétől látszik túlcsordulni a pohár. Miután a PSD-s honatya ügye eleve több sebből vérzik, legutóbbi parlamenti megvédelmezése már-már a bűnrészesség határát súrolja. És nem enged szabadulni attól az erősődő meggyőződéstől, hogy felszínen tartása már sokkal inkább Victor Ponta védelmét szolgálja, nem pedig a parlamenti társaknak a kolléga ártatlanságába vetett hitének kifejeződése. A Ponta-kormány épp Şova megvédésével veszítette el maradék morzsányi hitelét.
Johannis szemmel láthatóan nem hajlandó belemenni a parlament közvetlen megregulázásába, amit a Băsescun és társain szocializálódott román közvélemény szinte rossz néven vesz tőle. A szavazói többség általi legitimációt továbbra is többre tartja, mint bármilyen parlamenti konjunktúratöbbséget.
Talán még fel sem tudjuk mérni, merre, illetve milyen messzire vezet a száz nappal ezelőtt elkezdett út. Persze csak akkor, ha Johannis egyetlen percig sem téveszti szem elől, hogy övé a történelmi pillanat. És nemcsak a ponták pillanataihoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!