VEZÉRCIKK – Várható volt, hogy az új, megengedőbb párttörvénynek nem csupán pozitív hozadékai lesznek.
2015. július 09., 19:512015. július 09., 19:51
Persze annak továbbra is örülhetünk, hogy az eddigi, durva korlátozáshoz képest, amely 25 ezer, az ország 18 megyéjében és Bukarestben összegyűjtött támogató aláíráshoz kötötte a pártalapítást, most már három fő is elegendő, és lehetővé válik például egy olyan, regionális párt megalapítása, amely mondjuk az erdélyi identitást és a regionalizmust zászlajára tűzve próbál politizálni.
Csakhogy emellett ugyanennyire megkönnyíti a szélsőséges, gyűlölködő eszmék hirdetőinek politikai szerveződését is – mint például most, amikor az Új Jobboldal nevű, fasisztoid, magyargyűlölő szervezet készül pártot bejegyeztetni.
Ez nemcsak azért rossz, mert ártana az országimázsnak, miután a kormány illetékesei immár nem tudnák azzal döngetni a mellüket a külföld előtt, hogy lám, Románia mennyire toleráns, hiszen itt nem sikerült szélsőjobb pártnak a parlamentbe jutnia. Ez ugyanis – bár tényszerűen igaz, hiszen hivatalosan „mélyromán”, kisebbségellenes doktrínájú párt valóban nincs a parlamentben – csak részben tudható be a nagy-románia párti szélsőségesek kiöregedésének és hitelvesztésének.
A legfőbb ok az, hogy a fősodratú pártok mindegyike előszeretettel lovagolja meg a soviniszta érzelmeket. Emlékezetes a kormányzó PSD egykori külügyminisztere, Titus Corlăţean Trianon-ajnározása, illetve hogy Mircea Duşa védelmi miniszter – megmutatandó, ki az „úr” a házban – óriási román zászlót állíttatott Csíkszeredában.
De nem jobb a helyzet a legfőbb ellenzéki párttal, a PNL-lel sem. Arról a pártról van szó, amelynek társelnöknője félig viccesen, félig komolyan szerelmet vallott az RMDSZ-nek a szövetség legutóbbi kongresszusán, de amelynek olyan politikusai vannak, akik mindent megtesznek a kommunizmus idején elrabolt ingatlantulajdonok visszaszolgáltatása ellen csak azért, mert a tulajdonosok magyarok.
Márpedig ebben a közegben egy új szélsőjobbos román párt megalakulása még inkább arra kényszerítheti a soviniszta gesztusok iránt amúgy is fogékony „közép” pártokat, hogy a szélsőséges érzelmű szavazók megtartása érdekében versenybe szálljanak magyarellenesség terén az új alakulattal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!