VEZÉRCIKK – Várható volt, hogy az új, megengedőbb párttörvénynek nem csupán pozitív hozadékai lesznek.
2015. július 09., 19:512015. július 09., 19:51
Persze annak továbbra is örülhetünk, hogy az eddigi, durva korlátozáshoz képest, amely 25 ezer, az ország 18 megyéjében és Bukarestben összegyűjtött támogató aláíráshoz kötötte a pártalapítást, most már három fő is elegendő, és lehetővé válik például egy olyan, regionális párt megalapítása, amely mondjuk az erdélyi identitást és a regionalizmust zászlajára tűzve próbál politizálni.
Csakhogy emellett ugyanennyire megkönnyíti a szélsőséges, gyűlölködő eszmék hirdetőinek politikai szerveződését is – mint például most, amikor az Új Jobboldal nevű, fasisztoid, magyargyűlölő szervezet készül pártot bejegyeztetni.
Ez nemcsak azért rossz, mert ártana az országimázsnak, miután a kormány illetékesei immár nem tudnák azzal döngetni a mellüket a külföld előtt, hogy lám, Románia mennyire toleráns, hiszen itt nem sikerült szélsőjobb pártnak a parlamentbe jutnia. Ez ugyanis – bár tényszerűen igaz, hiszen hivatalosan „mélyromán”, kisebbségellenes doktrínájú párt valóban nincs a parlamentben – csak részben tudható be a nagy-románia párti szélsőségesek kiöregedésének és hitelvesztésének.
A legfőbb ok az, hogy a fősodratú pártok mindegyike előszeretettel lovagolja meg a soviniszta érzelmeket. Emlékezetes a kormányzó PSD egykori külügyminisztere, Titus Corlăţean Trianon-ajnározása, illetve hogy Mircea Duşa védelmi miniszter – megmutatandó, ki az „úr” a házban – óriási román zászlót állíttatott Csíkszeredában.
De nem jobb a helyzet a legfőbb ellenzéki párttal, a PNL-lel sem. Arról a pártról van szó, amelynek társelnöknője félig viccesen, félig komolyan szerelmet vallott az RMDSZ-nek a szövetség legutóbbi kongresszusán, de amelynek olyan politikusai vannak, akik mindent megtesznek a kommunizmus idején elrabolt ingatlantulajdonok visszaszolgáltatása ellen csak azért, mert a tulajdonosok magyarok.
Márpedig ebben a közegben egy új szélsőjobbos román párt megalakulása még inkább arra kényszerítheti a soviniszta gesztusok iránt amúgy is fogékony „közép” pártokat, hogy a szélsőséges érzelmű szavazók megtartása érdekében versenybe szálljanak magyarellenesség terén az új alakulattal.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.
Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.
Egy nemzet jövője a gyermekeken, a szülőanyákon-édesanyákon múlik. És az édesapákon.
Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.
Traian Băsescu után szabadon Nicușor Dan is a „játékos” államfők útjára lépett – az más kérdés, hogy ha minden rosszul megy, a szélsőjobboldali erők jelentőségét növeli azzal, hogy a királycsinálói szerep közelébe juttatja őket.
Javában zajlik a foci-világbajnokság. Meglehet, a fanatikus futballrajongók sem kelnek fel valamikor éjjeli, hajnali órában megnézni félálomban egy-egy meccset, legfeljebb az estieket követik. A legalkalmasabb reggelente megnézni az összefoglalókat.
szóljon hozzá!