VEZÉRCIKK – A fiatalabb nemzedék csak szülei elbeszélései vagy olvasmányai alapján hallott róla, az idősebbek viszont nagyon is emlékeznek még a kommunista Románia egyik védjegyére, a sorban állásra.
2016. augusztus 15., 19:472016. augusztus 15., 19:47
Jóformán minden árucikkért sorba kellett állni a boltok előtt, ami létszükséglet az ember számára: élelmiszerért, gázpalackért, gyógyszerért. Annak idején az számított a rendszer kivételezettjének, amolyan „deszkurkörecnek\", aki a tisztségéből fakadó befolyásának, ismeretségi körének vagy egyszerűen a csúszópénz gyanánt elhintett márkás cigarettájának és kávéjának köszönhetően soron kívül jutott egy kilogramm húshoz, cukorhoz vagy különböző szolgáltatásokhoz. Pult alól kapta – járta az akkori közismert szólás. Bár a legtöbbeket a kényszer vitte rá a pultosok, hivatalnokok, tisztviselők megvesztegetésére, tény, hogy a kommunizmus idején uralkodó viszonyok kiváló táptalajt jelentettek a rendszerváltás után elburjánzó korrupció számára.
Ebben a rendszerben szocializálódott Călin Popescu-Tăriceanu is, aki sejtésem szerint világéletében soha nem kényszerült sorban állásra. A szenátus elnökének a napokban kirobbant ügye – amikor is rajta kapták, amint soron kívül újíttatta meg jogosítványát az illetékes bukaresti hivatalnál – első látásra pitinek tűnik ugyan, mégis hűen illusztrálja a Romániában uralkodó urambátyám rendszert. Azt, hogy miközben a földi halandók órákig kénytelenek kígyózó sorokat kiállni saját vagy gyerekük útleveléért, gépkocsijuk forgalomba íratásáért, gyakorlatilag mindenért, a Tăriceanu-félék megkülönböztetett bánásmódban részesülnek, és „pult alatt\", sürgősségi eljárásban intézhetik ügyes-bajos ügyeiket.
Nem árt emlékeztetni rá, hogy az elmúlt években a jogállamiság és a törvényesség bajnokaként tetszelgő, unos-untalan az ügyészállam veszélyével riogató liberális politikustól egyáltalán nem idegen a kivételezés, már kormányfői mandátumát azzal indította, hogy protekciót próbált kieszközölni dúsgazdag üzletember barátjának az akkori államfőnél. Egy restitúciós ügyben hamis tanúzással gyanúsítják, újabban pedig a Bogdan Olteanu-féle korrupciós botrányban is felmerült a neve. Ahhoz a politikusi nemzedékhez tartozik, amely számára a megélhetés és az előrelépés sarokkövének számít a meg nem érdemelt haszon, a soron kívül szerzett előjog. És amely úgy értelmezi az alkotmány cikkelyét, miszerint a törvény előtt mindenki egyenlő, ám vannak egyenlőbbek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarországi kormányváltás egyik „járulékos áldozatává” vált Erdélyben az MCC tevékenysége, amit az anyaországi alapítvány megszüntetésével takaréklángra csavartak. Sajnos a sorozatos politikai döntéseknek elsősorban gyerekek isszák a levét.
Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!