Bizakodás. A kárpátaljai magyarok helyzete javulhat a megállapodás gyakorlatba ültetése esetén
Fotó: Kozán István
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. A kárpátaljai politikus elmondta: a megegyezéshez a korábbi magyar kormány által felvetett 11 pont szolgáltatta az alapot. Zubánics szerint konkrét, mindenre kiterjedő törvénytervezet született, amelyet a felek áttekintettek, illetve a végrehajtás szempontjából konkrét dátumokhoz is kötöttek.
2026. június 05., 19:132026. június 05., 19:13
2026. június 05., 19:222026. június 05., 19:22
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. A kárpátaljai politikust a Magyar Péter miniszterelnök által szerdán bejelentett megállapodás kapcsán többek között arról faggattuk: a korábbi magyar kormány által megkezdett tárgyalásokat folytatták, vagy újabb egyeztetések indultak?
Az UMDSZ elnöke elmondta:
„Az elmúlt két évben azért igen jelentőset haladtak előre a tárgyalások, és a múlt év augusztusára a most végigtárgyalt fejezeteknek több mint a fele már készen volt és jóváhagyásra várt. Tehát megfelelő politikai szándék esetén tavaly nyár végére, szeptember elsejére a felek ha nem is minden kérdésben, de több ügyben dűlőre juthattak volna” – ismertette lapunknak a politikus.
Felvetésünkre, hogy kinek a részéről nem állt fenn ez a megfelelő politikai szándék, Zubánics László azt válaszolta: a magyar kormány már készült a választási kampányra, emiatt „Ukrajna, mint esetleg a potenciális együttműködés fő partnere, harmadik vagy negyedik sorba szorult vissza, tehát
emiatt nem történt előrelépés a múlt évben”.
Kérdésünkre, miszerint a magyar kormány hozzáállása változott, vagy a kijevi is, hogy épp mostanra sikerült megállapodni, a pártelnök elmondta: mindkét fél részéről változásról beszélhetünk. „Gondolom, az új magyar kormány szeretett volna bizonyítani, hogy azok a kérdések, amelyeket a kampány során fölvetettek – többek között a határon túli magyar közösség megfelelő képviselete – már a korai szakaszban alátámasztást nyerjenek.
– ecsetelte a politikus.
Kérdésünkre, hogy a kétoldalú megállapodás minden problémát megold a kisebbségi kérdések terén, illetve van-e már konkrét dokumentum vagy még csak elvi megállapodásról van szó, az UMDSZ elnöke kifejtette: tudomása szerint konkrét, mindenre kiterjedő törvénytervezet született, amelyet a felek áttekintettek, illetve a végrehajtás szempontjából konkrét dátumokhoz is kötöttek.
– hangsúlyozta.
Megoldás. Zubánics László szerint Ukrajna szeretné mindenképpen megkezdeni az uniós csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitását, ezáltal Kijev is sokkal rugalmasabban kezelte a kérdést
Fotó: Facebook/Zubánics László
Kérdésünkre, mekkora esélyt lát arra, hogy ezt be is fogják tartani a kijevi hatóságok, kifejtette: jelenleg is nagyon sok jogharmonizációs folyamat zajlik.
„Van egy bizakodás, mivelhogy az európai uniós törvények prioritást élveznek, és ez gyakorlatilag ehhez kapcsolódik. Tehát
– fogalmazott a pártelnök.
Zubánics László elmondta: az egyeztetésekbe a kárpátaljai politikai szervezeteket és az egyházakat is bevonták, illetve a későbbiekben a végső dokumentumot véleményezték, és mind az UMDSZ, mind a KMKSZ írásban üdvözölte, és támogatásáról biztosította a folyamatot.
A megállapodást Bendarzsevszkij Anton fehéroroszországi születésű, Magyarországon élő külpolitikai szakértő is pozitívnak minősítette. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében rámutatott:
A szakértő szerint legtöbbet végül Ukrajna engedett: Kijev belement az oktatási, nyelvhasználati és szimbolikus jellegű kérdésekbe. Magyarország pedig lenyelte, hogy a legkeményebb, szuverenitás-érzékeny pontok kompromisszumos vagy szűkített formában kerüljenek be.
„Végeredményben nagyrészt az a 11 pontos magyar követeléslista érvényesült, amelyet a magyar fél még 2024 januárjában, Ungváron nyújtott át az ukrán partnernek. Ennek alapvető célja az volt, hogy a kárpátaljai magyarság kapja vissza a 2015 előtti szerzett jogait, amelyeket a későbbi oktatási és államnyelvtörvények szisztematikusan szűkítettek” – hangsúlyozta.
Kifejtette:
„Van ezekben azért némi irónia, hiszen az ukrán sajtó korábban kifejezetten ultimátumként és vörös vonalakat érintő nyomásként írta le a 11 pontot. Most mégis belementek.
Gondolom, biztosan lesz majd kritika radikálisabb és erősen nemzeti vonalat képviselő ukrán médiumok részéről, de mivel még végleges, publikált szöveg sincs a megállapodásról, ezért egyelőre visszafogottak a reakciók” – mutatott rá az elemző.
Azt is jelezte: Magyarország végül engedett a 10 százalékos küszöb eltörlése és a magyar kisebbségi parlamenti képviselet kapcsán. A 2015 előtti állapotokhoz képest a politikai jogok (például a kétnyelvű szavazólapok és kampányok) mereven a 10 százalékos cenzushoz kötődnek, ami a háborús migráció és a demográfiai változások miatt Kárpátalja bizonyos részein a jövőben kihívást jelenthet a jogok tényleges érvényesítésében. Ezeket az ukrán sajtó már 2024-ben is a legproblémásabb pontok közé sorolta.
Igazából
– idézte fel.
A szakértő szerint a felsoroltak mellett két következtetés adja magát. „Végleges megszövegezett dokumentum egyelőre nincs, az ukrán média is alapvetően a magyar nyilatkozatokat idézi. A kárpátaljai magyarság számára fontos eredmény született, de érdemes megvárni a végleges szöveget. Mindez ugyanakkor lehetővé fogja tenni a legmagasabb szintű találkozót a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök között, és ezek után szinte biztosak lehetünk benne, hogy arra még június folyamán sor kerülhet. A végleges megállapodást várhatóan ott fogják majd aláírni.
– hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.
Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter miniszterelnök szerdán este jelentette be, hogy Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére.
Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a miniszterelnök szerdán este a Facebookon.
Magyar Péter azt írta, hogy a megállapodás pár hét intenzív magyar-ukrán szakértői szintű tárgyalás eredménye, amelyben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.
– közölte a kormányfő. Hozzátette: az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is.
Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyissák az első csatlakozási klasztert Ukrajna vonatkozásában.
„Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat” – idézte Magyar Pétert az MTI.
Hozzátette,
A kormányfő a videóban hangsúlyozta, hogy három hét alatt sikerült elérnie a kabinetjének, amit az Orbán-kormánynak hosszú éveken át nem: áttörést értek el az ukrán tárgyalópartnerekkel a kárpátaljai magyar honfitársaink nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogai terén. „Ahogy azt a magyar kormány és személyesen én is többször egyértelművé tettük, abban az esetben tudunk új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére" – jelentette ki Magyar Péter.
Nacsa Lőrinc: a kormány hozza nyilvánosságra az ukránokkal aláírt jegyzőkönyvet!
A magyar kormány hozza nyilvánosságra az ukránokkal aláírt jegyzőkönyvet a magyar kisebbségi jogok ügyében, ha van ilyen! – ezt szorgalmazta Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese csütörtökön. Az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának elnöke a Facebook-oldalán azt is követelte, hogy a nemzetközi megállapodás, szerződés keretében a vállalásokat, garanciákat és határidőket fogadja el a magyar és az ukrán parlament is, így később sem tudnak visszakozni, „amikor megkapták, ami nekik kellett”, vagy amikor egy másik ukrán vezetés lesz egy választás után. Ez lenne az igazi garancia – közölte. Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott: ha sikerült közelebb kerülni bármilyen módon a kárpátaljai magyaroktól 2015 óta folyamatosan elvett oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogok visszaszerzéséhez, az jó dolog és üdvözlendő.
Kitért arra, hogy két évvel ezelőtt az akkori kormány hozta létre a 11 pontos tárgyalási keretet, és arról azóta több alkalommal is szakértői és politikai egyeztetések folytak, amelyekbe a kárpátaljai magyarság képviselőit mindig bevonták. A 11-ből 9 pontban lényegét tekintve a választások előtt sikerült nagyjából szóbeli megegyezést, kompromisszumot elérni az ukránokkal. Tudomásuk szerint Magyar Péter bejelentése ugyanezen 9 pontra vonatkozik, a maradék 2 pontban nem sikerült áttörést elérni – jegyezte meg, hozzátéve: furcsa, hogy az állítólagos megegyezés előtt magyar–ukrán magas vagy magasabb szintű politikai tárgyalás nem volt, az ukrán fél, Zelenszkij elnök semmit nem kommunikált az ígéretekről, megállapodásról.
Megjegyezte: részleteket nem hozott a kormány nyilvánosságra, de úgy tudják, hogy az oktatási törvényeket 2026 végére, a nyelvi és egyéb kisebbségi törvényeket 2027-re ígérte az ukrán fél. „A kárpátaljai magyarok jól tudják, hogy ukrán ígéretekből volt már sok, az EU-s társulási megállapodás jóváhagyásakor is, aztán pont az ellenkezője lett. Reméljük, most másként lesz” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
Észak-Macedónia vezeti annak a súlyos repülőgép-incidensnek a vizsgálatát, amelynek során a Szalonikiből a németországi Memmingenbe tartó repülőgép egyik ablaka betört, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében pedig egy utas részben kisodródott a gépből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!