Kárpátaljai pártelnök a Krónikának: nagy a bizakodás, a magyar kormány a szomszédok számára is kikaparta a gesztenyét

„Az elmúlt két évben azért igen jelentőset haladtak előre a tárgyalások, és a múlt év augusztusára a most végigtárgyalt fejezeteknek több mint a fele már készen volt és jóváhagyásra várt. Tehát megfelelő politikai szándék esetén tavaly nyár végére, szeptember elsejére a felek ha nem is minden kérdésben, de több ügyben dűlőre juthattak volna” – ismertette lapunknak a politikus.

Felvetésünkre, hogy kinek a részéről nem állt fenn ez a megfelelő politikai szándék, Zubánics László azt válaszolta: a magyar kormány már készült a választási kampányra, emiatt „Ukrajna, mint esetleg a potenciális együttműködés fő partnere, harmadik vagy negyedik sorba szorult vissza, tehát
emiatt nem történt előrelépés a múlt évben”.

Kérdésünkre, miszerint a magyar kormány hozzáállása változott, vagy a kijevi is, hogy épp mostanra sikerült megállapodni, a pártelnök elmondta: mindkét fél részéről változásról beszélhetünk. „Gondolom, az új magyar kormány szeretett volna bizonyítani, hogy azok a kérdések, amelyeket a kampány során fölvetettek – többek között a határon túli magyar közösség megfelelő képviselete – már a korai szakaszban alátámasztást nyerjenek.

– ecsetelte a politikus.

Konkrét, mindenre kiterjedésű dokumentum szavatolhatja a kárpátaljai magyarok jogait

Kérdésünkre, hogy a kétoldalú megállapodás minden problémát megold a kisebbségi kérdések terén, illetve van-e már konkrét dokumentum vagy még csak elvi megállapodásról van szó, az UMDSZ elnöke kifejtette: tudomása szerint konkrét, mindenre kiterjedő törvénytervezet született, amelyet a felek áttekintettek, illetve a végrehajtás szempontjából konkrét dátumokhoz is kötöttek.

– hangsúlyozta.

– fogalmazott a pártelnök.

Zubánics László elmondta: az egyeztetésekbe a kárpátaljai politikai szervezeteket és az egyházakat is bevonták, illetve a későbbiekben a végső dokumentumot véleményezték, és mind az UMDSZ, mind a KMKSZ írásban üdvözölte, és támogatásáról biztosította a folyamatot.

Szakértő: a megállapodás az elmúlt évtized legjelentősebb diplomáciai elmozdulása a magyar–ukrán viszonyban

A megállapodást Bendarzsevszkij Anton fehéroroszországi születésű, Magyarországon élő külpolitikai szakértő is pozitívnak minősítette. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében rámutatott:

A szakértő szerint legtöbbet végül Ukrajna engedett: Kijev belement az oktatási, nyelvhasználati és szimbolikus jellegű kérdésekbe. Magyarország pedig lenyelte, hogy a legkeményebb, szuverenitás-érzékeny pontok kompromisszumos vagy szűkített formában kerüljenek be.

„Végeredményben nagyrészt az a 11 pontos magyar követeléslista érvényesült, amelyet a magyar fél még 2024 januárjában, Ungváron nyújtott át az ukrán partnernek. Ennek alapvető célja az volt, hogy a kárpátaljai magyarság kapja vissza a 2015 előtti szerzett jogait, amelyeket a későbbi oktatási és államnyelvtörvények szisztematikusan szűkítettek” – hangsúlyozta.

Kifejtette:

• A nemzetiségi iskolai státusz: a 2024-es követelések kulcspontja volt a jogilag felszámolt „kisebbségi iskola” kategória visszaállítása. A mostani egyezséggel ez megtörténik, a magyar nyelv nemcsak a tanórákon, de az intézményi kommunikációban és adminisztrációban is hivatalos lesz.
• Érettségi és felvételi: ugyancsak magyar követelés volt korábban, hogy a diákok anyanyelvükön vizsgázhassanak, és ne kényszerüljenek az ukrán nyelvű tesztekre a szaknyelvi tantárgyakból. Ez a jog most teljesülhet.
• A 10 százalékos küszöb. Korábban a jogszabályok bizonytalanságot szültek a nyelvhasználati jogok települési szintű alkalmazásánál (gyakran magasabb arányokhoz vagy egyedi mérlegeléshez kötve). A megállapodás rögzíti a 10%-os számszerű határt a szimbólumhasználatra, a közigazgatásra és a politikai kampányokra.

„Van ezekben azért némi irónia, hiszen az ukrán sajtó korábban kifejezetten ultimátumként és vörös vonalakat érintő nyomásként írta le a 11 pontot. Most mégis belementek.

Gondolom, biztosan lesz majd kritika radikálisabb és erősen nemzeti vonalat képviselő ukrán médiumok részéről, de mivel még végleges, publikált szöveg sincs a megállapodásról, ezért egyelőre visszafogottak a reakciók” – mutatott rá az elemző.

Azt is jelezte: Magyarország végül engedett a 10 százalékos küszöb eltörlése és a magyar kisebbségi parlamenti képviselet kapcsán. A 2015 előtti állapotokhoz képest a politikai jogok (például a kétnyelvű szavazólapok és kampányok) mereven a 10 százalékos cenzushoz kötődnek, ami a háborús migráció és a demográfiai változások miatt Kárpátalja bizonyos részein a jövőben kihívást jelenthet a jogok tényleges érvényesítésében. Ezeket az ukrán sajtó már 2024-ben is a legproblémásabb pontok közé sorolta.

Igazából

– idézte fel.

A szakértő szerint a felsoroltak mellett két következtetés adja magát. „Végleges megszövegezett dokumentum egyelőre nincs, az ukrán média is alapvetően a magyar nyilatkozatokat idézi. A kárpátaljai magyarság számára fontos eredmény született, de érdemes megvárni a végleges szöveget. Mindez ugyanakkor lehetővé fogja tenni a legmagasabb szintű találkozót a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök között, és ezek után szinte biztosak lehetünk benne, hogy arra még június folyamán sor kerülhet. A végleges megállapodást várhatóan ott fogják majd aláírni.

– hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.

Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter miniszterelnök szerdán este jelentette be, hogy Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére.

korábban írtuk

Magyarország megállapodott Ukrajnával a kárpátaljai magyarok jogainak bővítéséről

Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a miniszterelnök szerdán este a Facebookon.

Magyar Péter azt írta, hogy a megállapodás pár hét intenzív magyar-ukrán szakértői szintű tárgyalás eredménye, amelyben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.

– közölte a kormányfő. Hozzátette: az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is.
Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyissák az első csatlakozási klasztert Ukrajna vonatkozásában.
„Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat” – idézte Magyar Pétert az MTI.

Hozzátette,

A kormányfő a videóban hangsúlyozta, hogy három hét alatt sikerült elérnie a kabinetjének, amit az Orbán-kormánynak hosszú éveken át nem: áttörést értek el az ukrán tárgyalópartnerekkel a kárpátaljai magyar honfitársaink nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogai terén. „Ahogy azt a magyar kormány és személyesen én is többször egyértelművé tettük, abban az esetben tudunk új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére" – jelentette ki Magyar Péter.