Balogh Levente
2023. január 20., 10:502023. január 20., 10:50
2023. január 20., 11:122023. január 20., 11:12
Nehéz időkben hozzáértő államférfiakra van szükség – a kérdés csak az, hogy jelenleg rendelkezésre állnak-e ilyenek Romániában.
Marcel Ciolacu, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke a jelek szerint minden esetre úgy véli, hogy ismer ilyent, ezért aztán közölte, nagyon szeretné, ha előbb-utóbb ismét visszatérne a kormányba Mihai Tudose volt miniszterelnök, aki jelenleg brüsszeli „száműzetésben” tengődik EP-képviselői illetményéből.
Pedig a korábbi gazdasági miniszteri vagy a kormányfői tevékenysége nem feltétlenül indokolná, hogy nélkülözhetetlennek tekintsék bármely román kormányban. Igaz, utóbbi mandátum időtartama sem igazán tette lehetővé, hogy maradandót alkosson, lévén hogy Liviu Dragnea pártelnökségének idejére esett, amely alatt több kormányfő is áldozatává vált annak, hogy ellent mert mondani a Teleormanból a PSD csúcsára került pártvezérnek – így ért dicstelen véget Tudose kormányfői karrierje is.
Sajátos, az élclapok számára állandó poénforrásként szolgáló, folyamatos elgyötörtséget sugalló arcberendezésén kívül nem is lenne sok okunk emlékezni a nevére, hacsak rövid regnálása alatt történetesen nem pont a magyar autonómiakövetelések és nemzeti jelképek kapcsán tett volna olyan kijelentést, amellyel örökre beírta magát azon vezető román politikusok sorába, akik, ha már javítani nem tudták, legalább ártani igyekeztek a magyar-román viszonynak.
Mint ismert, még 2018 januárjában a három magyar politikai szervezet közös autonómianyilatkozatát bírálva a magyar és a székely zászlóra is kitért, és arról beszélt, hogy világossá tette az illetékesek számára: ha a zászló lobogni fog, a helyi felelősök is ott lengenek majd mellette.
Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a magyarok felakasztását helyezte kilátásba, bár valójában inkább a hatalom helyi képviselőinek szólt.
Nem mintha nem lenne ugyanolyan ordenáré, hungarofób megnyilvánulás, ha valaki nem magyarokat akasztana magyar vagy székely zászlók kitűzése miatt, hanem „csupán” prefektusokat vagy rendőröket.
Sovány vigasz, hogy nem sokkal a jókora botrányt kiváltó kijelentés elhangzása után távoznia kellett a miniszterelnöki tisztségből, hiszen nem a magyarellenes hangulatkeltés fogalmát egyértelműen kimerítő fenyegetés, hanem a Dragneával kialakult konfliktus volt az ok.
Mint ahogy most sem tekinti román részről senki a kormányba való visszatérést kizáró oknak a kijelentést, amely nyomán Tudosénak nem hogy a kormányban, de még egy magára valamit is adó pártban sem lenne helye.
Még azt követően sem, hogy bocsánatot kért – mindez nem fedi el, hogy mit gondol az országban élő őshonos magyar közösségről.
Persze naivok sem vagyunk, hiszen Klaus Iohannis államfő legendás, „Ionapotchivanoc, PSD!” kezdetű kirohanásának sem volt semmilyen következménye, amelyben azzal vádolta meg a magyarokat, hogy a szociáldemokraták cinkosságával vissza akarják szerezni Erdélyt.
Nem hogy Romániában semmisítette meg az igazságszolgáltatás a diszkriminációellenes tanács által rá kirótt soványka megrovást, de még az eddig rangosnak tartott nyugati kitüntetést, a Károly-díjat odaítélő bizottság tagjait sem tántorította el a kitüntetés átadásától az, hogy a kitüntetett államfői minőségében uszított egy őshonos kisebbség ellen.
Így aztán semmilyen illúziónk sincs azt illetően, hogy Tudose bármikor tagja lehet a bukaresti kormánynak.
A kérdés igazából az, hogy mi predestinálja erre?
Nos, semmiképpen sem az, hogy ne lenne az országban olyan személy, aki nem lenne képes nála nagyobb hozzáértéssel irányítani a gazdasági, az energiaügyi vagy a védelmi tárcát. Hanem egyrészt az, hogy a volt kormányfő „rehabilitálásával” Ciolacu a lekötelezettjévé teheti a politikust, így saját hátországát erősítheti a párton belül. egy régi „jó elvtárssal”.
Másrészt az is fontos tényező lehet, hogy Tudose karrierje során a nemzetbiztonság terén is képezte magát, többek között a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akadémiáján is. Márpedig Romániában, ahol a történéseket nagymértékben befolyásolják a politikai és gazdasági élettel összefonódott, titkosszolgálati hátterű mélyállami tényezők, egy ilyen előélettel – és vélhetően megfelelő kapcsolatrendszerrel – rendelkező személy rendkívül értékes.
Vagyis ha esetleges hozzáértése nem is, ez mindenképpen jó érv amellett, hogy Bukarestben miniszteri – és talán egyszer megint miniszterelnöki – tisztséget kapjon.
Ja, és még a magyarokat sem szereti.

Bár az RMDSZ viszonya Mihai Tudoseval nem volt a legjobb, egyelőre nem veszik készpénznek, hogy a magyar autonómiatörekvések és zászlók kapcsán tett „akasztós” kijelentése miatt hírhedtté vált korábbi miniszterelnök valóban ismét kormánytag lesz.

Egyre komolyabb az esélye, hogy ismét a bukaresti kormány tagja lehet Mihai Tudose volt miniszterelnök, aki azzal vált hírhedtté, hogy akasztást emlegetett a magyar autonómiakövetelések, illetve a magyar és a székely zászlók kapcsán.
Balogh Levente
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Balogh Levente
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Somogyi Botond
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
szóljon hozzá!