
Mihai Tudosét nagyon szeretné visszaejtőernyőzni a kormányba a PSD elnöke
Fotó: Gov.ro
Egyre komolyabb az esélye, hogy ismét a bukaresti kormány tagja legyen Mihai Tudose volt szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, aki kormányfői ténykedése során többek között azzal vált hírhedtté, hogy akasztást emlegetett a magyar autonómiakövetelések, illetve a magyar és a székely zászlók kifüggesztése kapcsán.
2023. január 17., 15:532023. január 17., 15:53
Tudose kormánytagságának lehetőségéről Marcel Ciolacu, a kormányzó PSD és a képviselőház elnöke beszélt a România TV-nek nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy a májusban esedékes kormányzati cserék során – amelyek lényege, hogy a PSD átveszi a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Liberális Párttól (PNL), és több kulcsfontosságú miniszteri tárca is gazdát cserél – visszatér-e a valamilyen kormányzati tisztségbe Tudose, Ciolacu kijelentette: ő ennek a híve.
„Én nagyon szeretném, hogy Mihai Tudose a kormány tagja legyen. (…) A vele folytatott beszélgetések alapján ő is szeretne a kormány tagja lenni. Tapasztalt ember, volt gazdasági miniszter és miniszterelnök is” – emlékeztetett a pártelnök a hétfőn este adott interjúban.
Ciolacu azt is hozzátette, hogy a cserék során a koalíciós megállapodás szerint járnak el, amennyiben addig nem találnak jobb megoldást.

Kihágásnak minősítette Mihai Tudose volt kormányfőnek az autonómiát követelő erdélyi magyarokat áttételesen akasztással fenyegető, egy január 10-i tévéműsorban elhangzott kijelentését szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Mint ismeretes, a jelenleg a PSD európai parlamenti képviselőjeként tevékenykedő Tudose még 2018 januárjában tette az ominózus, akasztásról szóló kijelentést. A kormányfő a Realitatea hírtelevízió egyik műsorában, telefonon bejelentkezve ítélte el a három erdélyi magyar politikai alakulat – EMNP, MPP, RMDSZ – néhány nappal korábban aláírt autonómianyilatkozatát.
Ennek apropóján hangzott el a „fellógatós” mondat.
– hangzott Tudose kijelentése a hangfelvétel tanúsága alapján.
Ezt a legtöbben úgy értelmezték, hogy a román miniszterelnök akasztással fenyegette a Székelyföld lakóit. Ugyanakkor a hangfelvétel inkább azt jelzi, hogy Tudose elsősorban a helyi illetékeseket (hatóságokat, rendőröket) figyelmeztette, nehogy közintézményre felkerüljön – egy feltehetőleg magyar vagy székely – lobogó.
A volt miniszterelnök valószínűleg arra utalhatott kijelentésével, hogy az előző évben Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt (MPP) megpróbálta felvonni a címeres magyar zászlót egy rendezvényen, de a helyi hatóságok és a rendvédelmi szervek felszólítására elállt a tervétől.

Nyilvánosan bocsánatot kért Mihai Tudose volt kormányfő a magyar autonómiatörekvésekkel és a zászlóhasználattal összefüggésben tett „akasztásos, fellógatós” kijelentéséért. Az RMDSZ elfogadta a gesztust, sajnálkozva, hogy az ellenzék nem foglalt állást.
A székelyek felakasztásával való fenyegetőzésként értelmezte a kormányfő szavait többek között Porcsalmi Bálint, az RMDSZ akkori ügyvezető elnöke, aki a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatának visszavonására és bocsánatkérésre szólította Tudosét.
A CNCD megállapította: Tudose azon mondata, hogy „ha a (székely – a CNCD megjegyzése) zászló lobogni fog, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”, diszkriminációnak minősül, és sérti a méltósághoz való jogot. Az Asztalos Csaba vezette hatóság nem szabott ki bírságot, csak figyelmeztetésben részesítette a politikust, tekintettel arra, hogy Tudose azóta Facebook-oldalán bocsánatot kért mindazon közösségektől, amelyeket „félreérthető kijelentésével” megsértett, és korábban más ügyekben nem emeltek még panaszt ellene a diszkriminációellenes testületnél.
Megpróbáltunk RMDSZ-es politikusokat reagáltatni a hírre, miszerint Tudose ismét a bukaresti kormány tagja lehet, tekintettel arra, hogy a magyar alakulat jelenleg is együtt kormányoz a PSD-vel és a PNL-lel. Ám kedden sem Hegedüs Csilla szóvivőt, sem Csoma Botond képviselőházi frakcióvezetőt nem sikerült elérnünk.

Mihai Tudose kormányfő fenntartja az erdélyi magyar autonómiatörekvésekről a múlt héten kifejtett álláspontját, egyúttal cáfolja, hogy emberek felakasztásáról beszélt volna.
Az üzemanyag literenkénti ára akár a 10 lejt is elérheti Romániában, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 120-130 dollárra emelkedik, és tovább nő a gázolaj tonnánkénti ára – jelentette ki kedden Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
szóljon hozzá!