VEZÉRCIKK – Victor Ponta miniszterelnök gyakorta próbál a modern, toleráns, „európai” politikus szerepében tetszelegni.
2015. május 04., 20:162015. május 04., 20:16
Legutóbb egy interjúban a bevándorlás témájában úgy nyilatkozott: minden európai ország megengedheti magának, hogy bevándorlókat fogadjon be, és azokat a „populista és szélsőséges” politikusokat ostorozta, akik – szerinte – hasznot akarnak húzni a migráció témájából, ami ellentmond az európai értékeknek.
Elvileg akár még egyet is érthetünk a miniszterelnökkel – csakhogy őt, illetve a romániai valóságot ismerve valamiért az az érzésünk, hogy nyilatkozata révén ő maga is azon politikusok sorába került, akik bizony politikai tőke kovácsolására próbálják a bevándorlás témáját fölhasználni.
Köztudott ugyanis, hogy az Európai Unió számára az egyik legnagyobb problémát jelenleg az Afrikából érkező bevándorlók ezrei jelentik. Az EU-n belül vannak olyan hangok, amelyek szerint meg kell vizsgálni: mennyi, az európaitól gyökeresen eltérő normák alapján szocializálódott, eltérő kultúrájú bevándorlót képes még az unió befogadni. Többek között az EU-ban „szabadságharcos”, a fősodorral néha szembemenő retorikája miatt fekete bárányként kezelt magyar kormányfő, Orbán Viktor is a bevándorlás bátorítását ellenző politikusok közé tartozik.
Olybá tűnik, hogy Ponta, akit a nyugati kancelláriákon és Brüsszelben még mindig gyanakodva figyelnek, kétségbe vonva a jogállamiság iránti elkötelezettségét, most éltanulóként akar viselkedni, és a jól hangzó, mainstream álláspontot felmondva próbál baráti fejsimogatásokat kicsikarni a nyugati vezetőktől.
Csakhogy a lóláb kilóg, hiszen az a kormányfő populistázik és szélsőségesezik, aki eleve egy kisebbségellenes lépéssel, a MOGYE magyar főtanszékeinek megtorpedózásával került hatalomra, és akinek kormányzása idején megszaporodtak a román hatóságok magyarellenes lépései. És akinek külügyminisztere olyan „kisebbségvédelmi” konferenciát szervezett, amelyre például a magyar kisebbség képviselőit meg sem hívták.
Ponta bizonyára azt reméli: amíg a bevándorlókkal kapcsolatosan a nyugati füleknek tetsző álláspontot hangoztat, addig sem fogják az őshonos kisebbségekkel való bánásmóddal kapcsolatos kérdésekkel „zaklatni”.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
szóljon hozzá!