
Lassan olyan szerepet tölt be a román labdarúgásban a nemzetközi Sportdöntõbíróság, mint a kormányzatban a Nemzetközi Valutaalap: megkérdezése és beleegyezése nélkül semmilyen döntés sem születik meg.
2013. augusztus 04., 20:292013. augusztus 04., 20:29
2013. augusztus 04., 20:302013. augusztus 04., 20:30
A szövetség lassan házhoz jár a pofonért a lausanne-i sportjogászokhoz, mintha a vezetõk egyszerűen képtelenek lennének a szabályoknak megfelelõ döntéseket hozni.
Most éppen a román futballban amúgy elhanyagolható tényezõnek számító Concordia Chiajna nyert pert Svájcban az FRF ellen, a Rapid megmentésére kitalált osztályozó ügyében. A bukaresti futballvezérek pedig megint szívhatják a fogukat, hiszen ezek a „lausanne-i bölcsek\" (a gúnyos idézet Valentin Alexandrutól, a profi liga fõtitkárától származik) ezúttal is érvénytelenítették a szabályok megkerülésével hozott döntésüket.
Nem az a gond, hogy borult a program, hogy a Concordia csapata érdemi felkészülés és igazolások nélkül kell hogy fejest ugorjon a már tíz napja zajló bajnokságba. Az sem gond, hogy két mérkõzést újra kell játszani, egynek pedig új idõpontot találni. És még az sem, hogy a Rapid alászáll az alsóbb ligák poklaiba.
A probléma továbbra is a futballvezérek lassan negyed évszázada változatlan gondolkodása és hozzáállása. Még mindig azt hiszik, hogy nekik mindent lehet, hogy az általuk létrehozott szabályok pont rájuk nem vonatkoznak. Még mindig azt hiszik, hogy mindent megúszhatnak, miközben alig van köztük olyan, akinek ne zajlana éppen valamilyen köztörvényes pere. Jórészük ellen elmarasztaló ítélet is született elsõ- vagy másodfokon, de õk még mindig reménykednek a fellebbezés utáni felmentésben.
A futballból és nem a futballért élõ alakok irányítják még mindig a romániai labdarúgást, akiknek egyetlen érdekük, hogy a lehetõ leggyorsabban a szõnyeg alá söpörjék mocskos ügyekeit, hogy aztán nyugodtan tovább halászhassanak a zavaros vizekben. Mihai Eminescunak fogalma se lehetett a labdarúgásról, mégis tökéletesen jellemzi ezeket az embereket: „Káoszból jöttem, hagyd, Uram, / hogy abba visszamenjek.\"
Mert a román fociban csak egyetlen dolog megváltoztathatatlan: a káosz.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
szóljon hozzá!