Toró T. Tibor úgy véli: érződött, hogy változás lesz Magyarországon, de szerinte az erdélyi magyar közösség nagy része nem akart ezzel szembenézni
Fotó: Pinti Attila
Nem lepte meg a magyarországi választások eredménye, legfeljebb az eddig kormányzó Fidesz-KDNP-re és a Tisza Pártra leadott szavazatszámok közötti különbség mértéke – jelentette ki a Krónika kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a vasárnapi országgyűlési választásokat értékelve. A korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) volt elnöke, a magyar nemzetpolitika erdélyi műhelyének számító Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik szülőatyja szerint a Magyar Péter vezette Tisza Párt kétharmados győzelmével végződött szavazás nem fog törést hozni a magyar–magyar kapcsolatokban. Toró T. Tibor úgy véli, meg kell előlegezni a bizalmat az új magyar kormánynak, amely reményei szerint támogatja majd a külhoni magyar politikai pluralizmust.
2026. április 14., 18:042026. április 14., 18:04
2026. április 15., 11:102026. április 15., 11:10
Két ciklusban volt az RMDSZ parlamenti képviselője, a magyar érdekvédelmi szövetség belső ellenzékének számító Reform Tömörülés tagjaként később a romániai magyar választóknak alternatívát kínáló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) mozgalom kezdeményező bizottságának tagja, később az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aztán az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetőségében is tevékenykedett Toró T. Tibor. Tehát „látott egyet s mást” a politikában, ezért kérdeztük a jelenleg az EMNT ügyvivő elnöki tisztségét betöltő egykori honatyától, hogy meglepte-e a vasárnapi magyar országgyűlési választások eredménye, a 16 éve kormányon lévő Fidesz-KDNP-t kétharmados többséggel a trónról letaszító Tisza Párt győzelme.
Szerinte érződött, hogy változás lesz, de – mint fogalmazott – az erdélyi magyar közösség nagy része nem akart ezzel szembenézni, „illetve a saját buborékában volt eltemetkezve, és kizárólag a kormánypárti propagandaforrásokat fogyasztotta, vagy ezeknek hitt leginkább.”
Az EMNT ügyvezető elnöke számára az volt inkább megdöbbentő, hogy bár a közvélemény-kutatások eléggé pontosan jelezték hosszú hónapok óta, hogy ez fog bekövetkezni, a választópolgárok nagy része, sőt a politikai elitnek is a jelentős része nem hitt a szakmának. „Ezt mutatta meg ez a választási eredmény, hogy igazából azokra, akik a társadalomtudományi szakmát komolyan veszik, azokra igeni érdemes odafigyelni, és remélem, hogy ez az egyik tanulsága ennek a választásnak” – fogalmazott.
A választási eredményre adott erdélyi – legalábbis a közösségi oldalakon megnyilvánuló – reakciók többsége alapján Toró T. úgy érezte, sokan azt a következtetést vonták le, hogy a magyarországi többség „elárulta a nemzeti ügyet”. Holott erről szerinte szó sincs, ez is „az emberek egymástól való elszigetelésének, a buborékok kialakításának, árkok mélyásásának, és annak a következménye, hogy ennyire párhuzamos valóságban létezünk, és képesek vagyunk elbeszélni egymás mellett, párhuzamos monológokat folytatni.”
„Ezt veszélyesnek tartom a jövő szempontjából. Most már ezen a választáson túl vagyunk, ezt kéne megtanulni, figyelni a dolgokra, és nem a propagandának hinni” – jelentette ki, remélve, hogy az új kormány „ezt a tanulságot levonja”, és megpróbál ezen az úton járni, legalábbis a kommunikáció szempontjából.
ezért is kérdeztük meg, hogy szerinte mire számíthat – Magyar Péter eddigi megnyilvánulásai alapján – az erdélyi magyar polgár, a civil szféra, illetve az RMDSZ az új magyar kormánytól. Mint fogalmazott, a Tisza kampányában a külhoni magyarság nem szerepelt a kiemelt témák között.
„Nagyon ügyesen észlelték azt, hogy ezen a területen nekik semmilyen haszon nem fog teremni ebben a kampányban, úgyhogy ebből sok következtetést nem lehet levonni. Aki az elmúlt hetek vagy hónapok történéseiben keresgéli a Tisza nemzetpolitikáját, konkrétan a határon túli magyarokhoz való viszonyát, az túl sok támpontot nem fog találni, mert igazából nem ezek voltak ennek a kampánynak a prioritásai. De azokból, amik elhangzottak a korteshadjáratban, vagy akár a leendő miniszterelnöknek az eredményvárón elmondott beszédében, azt olvastam ki, hogy
Tehát nem várok egy radikális cezúrát a magyar nemzetpolitikában” – fejtette ki.
Batthyány Lajos székében ülve, miniszterelnökként minden nap és a nap minden órájában hazánk biztonságáért és fejlődéséért, valamint a magyar emberek jólétéért fogok dolgozni – szögezte le Magyar Péter.
„Például a határon átívelő nemzetegyesítés programját nem hiszem, hogy valaki meg akarja változtatni, vagy el akar ettől térni. Nem ismerek olyan embert – akinek a szavaira érdemes figyelni –, aki azt mondta volna, hogy ezzel szakítani kell, és akkor tessék, mindenki vonuljon vissza a saját területére, és ne érdekelje, hogy mi van az anyaországban, vagy ne érdekelje az anyaországot, mi van az elszakított közösségekkel. Én azt olvastam ki, hogy ezeket folytatni kell, és mindent, ami ebből ered, s ha lehet, fokozni kell” – fogalmazott.
Toró T. Tibor szerint a mindenkori magyar nemzetpolitikának szakítania kell „az egy ország, egy szervezet” doktrínával. „Ezekben a határon túli közösségekben, társadalmakban van igény a pluralizmusra. Legfeljebb segíteni kell abban ezeket a közösségeket, hogy egyrészt tudják megélni ezt a sokszínűséget, másrészt pedig amikor össze kell fogjanak a többség elleni érdekérvényesítésben, például Erdélyben, amikor a román politikummal szemben kell érvényesíteni jogokat, akkor az együttműködés kerüljön előtérbe. Olyankor a magyar nemzetpolitika feladata az, hogy megteremtse az együttműködés feltételeit, például egyeztető kerekasztalok, vagy hasonló típusú műhelyek kialakításával, amivel az egységes fellépést elősegítheti, de semmiképp sem fojtja el a pluralizmust” – jelentette ki.
Meglátása szerint az elmúlt tíz évben a magyar nemzetpolitika „mindenhol kijelölt egy szervezetet, nyilván a legerősebbet, és azt tekintette egyetlen partnerének, és a többiekről nem vett tudomást, vagy ha igen, akkor nem olyan mértékben, ahogyan talán a közösség tagjai elvárták volna.” Ennek az lett az eredménye – vélte Toró T. –, hogy egyesek úgy éreztek, kiszorultak a nemzetből.
„Azt várom, hogy ez valamilyen módon változzon meg. Ha lehet hinni a megnyilatkozásoknak, akkor itt nem a politikai klientúra lesz a hívó szó, hanem a meritokrácia, és akkor
Én legalábbis ezt szorgalmaznám, és ezt próbálom majd előremozdítani. Várok mindenképp egy elemzést, egy átvilágítást, és sok-sok egyeztetést a hogyan továbbról azokkal az aktorokkal, akiknek a hangja hitelesen cseng. Ezek közül az egyik nyilván az RMDSZ, és meg vagyok győződve, hogy az RMDSZ vezetői – vagy ezek, vagy azok, akik utánuk jönnek – meg fogják találni a módját, hogyan is alakítsák a továbbiakban a kapcsolatukat. Nagyon elítélném azt, hogyha az RMDSZ most egyből átállna az új kormányhoz, mint ahogy azt ajánlom az összes politikai szereplőnek, hogy a kapcsolatrendszerét több lábon tartsa. Most, hogy a Fidesz ellenzékbe került, nem azt jelenti, hogy akkor nem kell velük kapcsolatot tartani, mert a Fidesznek markáns emberei a közéletben maradnak. Sok értékes ember van, aki most ellenzékből fog politizálni. Nem jelenti azt, hogy velük nem kell kapcsolatot tartani” – vélekedett a politikus.
Közbevetésünkre, hogy nem indult túl jól Magyar Péter és az RMDSZ kapcsolata – emlékezetes, hogy tavalyi nagyváradi sajtótájékoztatóján a Tisza Párt elnöke azt mondta, az RMDSZ a Fidesz „kémszervezete”, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig nyíltan Orbán Viktort és a Fideszt támogatta a kampányban –, Toró T. Tibor úgy reagált: „aki politikával foglalkozik, attól elvárható, hogy racionális legyen”, és a kampányban elhangzottakat tudni kell a helyükön kezelni.
Bár Magyar Péter szerint az RMDSZ is szerepet vállalt az erdélyi magyarok félrevezetésében és a Tisza elleni „hazugságkampányban”, a párt elnöke úgy nyilatkozott: kész félretenni a sérelmeket, és miniszterelnökként együtt kíván működni Kelemen Hunorral.
„Magyar Péternek az ominózus nyilatkozata a kémszervezetről igazából egy európai parlamenti állapotnak volt a lecsapódása. Akkor a Tisza Párt berobbant a politikába, és az Európai Néppárt pártcsaládjában találta meg a helyét, amelyben az RMDSZ-es képviselők is ültek. Ugyanakkor a Fidesz és az RMDSZ politikai közelsége, kapcsolatrendszere miatt, és ahogy a Fidesz eltávolodott a Néppártól és a Patrióta pártcsalád kialakításában játszott fontos szerepet,
Egyáltalán nem irigyeltem az RMDSZ vezetőit ebből a szempontból:
Azt hiszem, eléggé lehetetlen állapotba került az RMDSZ. Én nem dimenzionálnám túl Magyar Péternek ezt a kijelentését, biztos meg volt neki a maga személyes tapasztalata az RMDSZ-es képviselőkkel, amelyekkel egy párcsaládba került, és nézte, hogy azok hogyan szavaznak, hogyan nyilvánulnak meg. Biztos, hogy ez nem segíti elő a bizalmat, de ez a bizalom azon fog múlni majd, hogy a következő hónapokban ki, mit csinál, hogy nyilvánul meg.
Tudom, hogy mindenki azt gondolja, most világvége van, de ezek a dolgok elülnek, a normalitás, a pragmatizmus, a bölcsesség elő fog jönni, feltételezem” – mondta.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Toró T. Tibor felidézte, hogy az EMNP elnökeként szoros stratégiai partnerséget kötött a Fidesszel a 2010-es évek elején, de akkor is azt szorgalmazta, hogy az EMNP kapcsolatrendszere több lábon álljon. Ezért a Lehet Más a Politikával (LMP) és a Jobbikkal is felvették a kapcsolatot, de aztán eltávolodtak egymástól ezek a szervezetek, amelyek maguk is átalakultak.
„Most is normalitásnak tartom azt, hogy például az Erdélyi Magyar Szövetség állítsa több lábra a kapcsolatát, tartsa fenn a viszonyt a Fidesszel, még akkor is, ha ellenzékben van. Nagyon sok barátom van a Fideszben, például Németh Zsolt, akivel a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet csináljuk már több mint három évtizede, de vannak mások is. Ugyanakkor azt gondolom, hogy lesznek olyan típusú emberek az új kormányban, akikkel nagyon jól fog találni a szó.
Menet közben kell megtanulják a politikacsinálásnak a módozatait, és azt gondolom, hogy nekünk az a dolgunk, hogy ebben nekik segítsünk, főleg, ami a határon túli és a nemzetpolitika ügyeket illeti. Hiszen a közös cél az, hogy a nemzetpolitika jól működjön, nem az, hogy pártpolitikai megfontolásokból ide vagy oda álljunk. Különben én arról ábrándozom, hogy valahogy a nemzetpolitikát próbáljuk a pártpolitikai csatározások fölé emelni, és aki ebben partner, az nekem is partnerem” – szögezte le.
Az EMNT ügyvezető elnöke szerint nagy baj, hogy „az erdélyiek most »letáposoznak« mindenkit, mert csalódtak az egészben.” „Felszakadt a buborék, az történik most tulajdonképpen. Még nem tudatosult az erdélyi magyar társadalom többségében, hogy itt van egy másik valóság, és nem biztos, hogy ördögtől való az a másik valóság. Ezeket a párhuzamos valóságokat jól lenne valahogy közelíteni egymáshoz, összegyúrni egy egységes valósággá, és úgy közelíteni a dolgokhoz. Ez iszonyú nehéz feladat, nagyon sok munkát igényel. Elsődleges felelőssége a politikai elitnek van, ugyanakkor a civil társadalomnak, az egyházaknak, mindenkinek oda kell tennie a magáét ehhez, hogy itt valami új alakuljon ki. Ebben a szempontból lehet választóvonal ez a változás.
Szerintem ez nem fog bekövetkezni, nemcsak azért, mert nemzetidegen lenne egy ilyen új valami, hanem azért, mert a józan ész győzni fog, miután felébredünk a választási kampány lázából, és jönnek a mindennapok. Most békeidő jön, abban reménykedem. Amikor a párbeszéd van előtérben, olyan típusú konstruktív viták vannak, ami valahova visz, s nem a párhuzamos monológok és az állandó háborús helyzet” – fejtette ki Toró T. Tibor.
Magyarország és a magyar emberek történelmet írtak, a Tisza Párt óriási felhatalmazást kapott, ami óriási felelősséget jelent – mondta Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
Öt év alatt egyszer sem lankadt a gyülekezet lelkesedése, elhivatottsága Almásmálomon, ahol bár érkezett külső segítség is, döntő részben a hívek adományainak és a közmunkának köszönhetően sikerült felújítani a református műemléktemplomot.
A Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István-épületének amfiteátrumában került sor pénteken az idei Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Wagner Nándor szobrászművész szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány pályázati díjkiosztójára.
Nyílt levélben fordult Toroczkai László, a Mi Hazánk mozgalom elnöke Orbán Anita külügyminiszterhez a nagyváradi premontrei rendház és templom ügyében. A politikus szerint a román hatóságok jogsértő módon próbálják kiszorítani a rendet az épület
Egy 12 éves kislány nemi erőszak áldozata lett Kolozsvár egyik utcáján. Az édesapja feljelentése nyomán a rendőrök két hét alatt fogták el a 42 éves, kolozsvári illetőségű gyanúsítottat.
Uzsorakamatokra pénzt kölcsönző Brassó megyei nőt vett őrizetbe a rendőrség. Az uzsorabűncselekményt elkövető gyanúsított zsarolta és megfenyegette áldozatait.
Sokan tartanak otthon lejárt szavatosságú orvosságokat, korábbi kezelések után megmaradt gyógyszereket, és újra beszedik őket, amikor hasonló tünetek jelentkeznek. Azonban a lejárt szavatosságú gyógyszerekkel körültekintően kell bánni.
Románia legfiatalabb repülőtere engedélyt kapott a hatalmas Jumbo Jet repülőgépek fogadására.
Másfél tonna, katalizátorokból származó kerámia monolitot lopott el öt Maros megyei férfi. A mintegy 100 ezer eurós kárt okozó gyanúsítottakat őrizetbe vette a rendőrség, majd elektronikus nyomkövetéssel járó bírósági felügyelet alá helyezték őket.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás