
Márciusban valamennyi tagállamban nőtt mindkét típusú üzemanyag ára
Fotó: Borbély Fanni
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban, márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest – közölte kedden az Eurostat.
2026. április 21., 15:092026. április 21., 15:09
Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára szinte valamennyi tagállamban magasabb volt 2026 márciusában 2025-höz képest, a legnagyobb mértékű drágulást Németország (19,8 százalékkal), Románia (19,6), Hollandia (18,8), Lettország (18,5) és Ausztria (17,2) regisztrálta.
Idén márciusában a gázolaj és a benzin ára az EU-ban 19,8, illetve 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Idén februárhoz mérten a gázolaj 19,1, a benzin 10,6 százalékkal drágult.
Az Agerpres által ismertetett adatsorok szerint februárhoz viszonyítva márciusban valamennyi tagállamban nőtt mindkét típusú üzemanyag ára. A gázolaj esetében a legnagyobb növekedést Csehországban és Svédországban (egyaránt 27,6 százalék), Észtországban (26,8), Lettországban (25,4), Belgiumban (25,2) és Hollandiában (25,1) jegyezték, míg a legkisebb arányút Szlovéniában (2,9), valamint Szlovákiában és Magyarországon (egyaránt 7 százalék).
A benzin árának növekedése a gázolajénál kisebb arányú volt: Belgiumban 15,1 százalékkal, Svédországban 15, Ausztriában 14,8, Csehországban 14,6, Észtországban és Litvániában pedig 14,2 százalékkal drágult. A legkisebb növekedéseket Szlovénia (2,4 százalék), Szlovákia (3,8), Magyarország (4,7), valamint Olaszország (4,8) regisztrálta. Románia 11,1 százalékos növekedést jegyzett havi összevetésben.

Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.

Bálint Csaba közgazdászt, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagját arról faggattuk, hogy az új geopolitikai helyzet mennyiben módosítja korábbi prognózisát, illetve hogyan látja a kormány fellépését és mozgásterét a kialakult helyzetben.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma mostani jelentése egyértelmű üzenetet hordoz: az árakat visszafogó sokévi növekedés után a világ gabonapiaca egyre szűkösebbé, érzékenyebbé és drágábbá válhat a következő időszakban.
Idén áprilisban Romániában 4 682 638 nyugdíjast tartottak nyilván, ami 1 836 fővel kevesebb az előző hónaphoz képest.
Megerősítette Románia hosszú és rövid lejáratú adósságának ,,BBB mínusz/A-3Á” szintű besorolását az S&P Global Ratings, változatlanul negatív kilátás mellett. Ez azt jelenti, hogy az or
Az Európai Bizottság adatai szerint a román gazdaságoknál a sertéshús átlagára egyetlen hét alatt több mint 7%-kal esett vissza, ami az EU-n belül a legmeredekebb csökkenés.
A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.
Visszadobta Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaság (CFR SA) költségvetéseit abban a formában, ahogyan azokat neki benyújtották.
A magas üzemanyagárak miatt tanácsosabb idén hazai úti célt választani a nyaraláshoz – jelentette be Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
szóljon hozzá!