Balogh Levente
2025. december 19., 19:562025. december 19., 19:56
2025. december 19., 22:112025. december 19., 22:11
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Hiszen egyrészt jól időzítve, közvetlenül azt megelőzően hozták nyilvánosságra, hogy az alkotmánybíróságnak meg kellett vitatnia a bírói és ügyészi különleges nyugdíjak csökkentéséről szóló törvényt, ami egyfajta nyomásgyakorlásként is értelmezhető a talárosokra. Másrészt az általa kiváltott felháborodás elterelte a figyelmet a kormány drasztikus adóemelési terveiről, illetve a koalíción belüli konfliktusokról. Nem mintha az igazságszolgáltatásban amúgy nem lennének komoly problémák.
A riportból, amelyben a helyzetet belülről ismerő bírák és ügyészek szólalnak meg, kiderül, hogy
Arról is szó esett, hogy azon bírákat, akik nem hajlandóak a politikai megrendeléseknek engedelmeskedni, fegyelmi eljárásokkal zaklatják és próbálják ellehetetleníteni. Ha a vádak beigazolódnak, az újabb csapás a romániai igazságszolgáltatás – és általában véve az állami intézmények – még meglévő hitelességére.
Elég csak a legutóbbi, hónapok óta tartó, a kormány és az igazságszolgáltatás közötti, fentebb már említett iszapbirkózásra gondolni, amely során a kabinet a rekordméretű költségvetési hiány lefaragása érdekében kísérletet tett a bírák és ügyészek luxusnyugdíjának lefaragására. Ám az alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás vezetőinek panasza alapján az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította az erről szóló törvényt, majd, miután a kabinet ismét elfogadta a tervezetet, újfent panaszt tettek ellene. És könnyen elképzelhető, hogy ha a Recorder leleplező filmje nem pont akkor kerül napvilágra, amikorra a talárosok kitűzték a tárgyalást, másodszor is elkaszálták volna – így „csak” az év végére napolták el a döntést.
abból is kiviláglik, hogy a luxusnyugdíjakhoz foggal-körömmel ragaszkodó talárosok képviseletében a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelni hivatott Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke néhány hónapja képes volt kimondani: az átlagosan 2000 eurós nyugdíj, amelyet a csökkentés után kapnának, nem elég a normális megélhetéshez – miközben a nyugdíjasok többségének ugyanennyi lejből kell havonta megélnie...
És akkor ott van még a korábbi visszaélések, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és titkosszolgálatok közötti, egyes, kényelmetlenné vált politikusok és üzletemberek lejáratását, meghurcolását eredményező, mérsékelten törvényes együttműködés, amely alaposan megtépázta a korrupcióellenes harc hitelességét is. Magyar ügyekben is sorolhatók a példák az igazságügyi szervek korrektségtől messze álló döntéseiről a két székely férfi terrorizmus miatti elítélésétől annak nyomán, hogy petárdát találtak náluk, addig, hogy
Mindez, tetézve a Recorder riportjában felsorolt visszaélésekkel, elegendő alapot jelenthetne ahhoz, hogy a romániai igazságszolgáltatást alapjaiban alakítsák át. Persze ehhez előbb az is szükséges, hogy az illetékes belső fegyelmi szervek és nyomozó hatóságok is beigazolják a riportban megfogalmazott, nagyon súlyos vádakat, nem szabad ugyanis abba a hibába esni, hogy – igazságügyi hasonlattal élve – még a tárgyalás kezdete előtt kihirdessük az ítéletet.
Érthető ugyan azok felháborodása és elkeseredése, akik a riport nyomán utcára vonulnak az igazságszolgáltatás reformja és a legfelsőbb bíróság elnökének, illetve a DNA főügyészének menesztését követelve, azonban
Igaz, a súlyos bűncselekmények korai elévülési idejének növelése és a bírák lecserélésének önkényes megváltoztatását lehetővé tevő jogszabályoknak a módosítása enélkül is aktuális. Az illetékes szervek – a kormány és az igazságügyi rendszer – feladata most mindenesetre az, hogy a végére járjon a vádaknak, és meghozza a szükséges intézkedéseket – ha menesztések indokoltak, azokat, ha pedig büntetőjogi feljelentések, akkor azokat. Emellett pedig a lehető legtranszparensebbé kell tenni a rendszert, és minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy a politikum megpróbáljon befolyást gyakorolni a bírák és az ügyészek fölött, mint ahogy arra is folyamatosan figyelni kell, hogy a titkosszolgálatok se juthassanak ilyen szerepkörbe.
a törvényhozóin, vagyis a parlamenten, illetve a végrehajtóin, azaz a kormányon. Amelyek kapcsán az elmúlt hetekben, hónapokban és években jórészt inkább az ingyencirkusz, az állandó, önös politikai és gazdasági érdekek motiválta konfliktusok és a felelősségkerülés a jellemző. Példaként lásd a kormánypártokat, amelyek összehozták a rekordméretű költségvetési hiányt, amit – szerencsés csillagzatuknak köszönhetően, mindennek ellenére hatalmon maradva – most a lakossággal akarnak megfizettetni a rá kivetett drasztikus adóemelések révén. Közben
hogy kitúrja az egyik koalíciós partnert, és visszaszerezze elpártolt támogatóit. Ilyen körülmények között kellene rendbe tenni a harmadik hatalmi ágat, az igazságszolgáltatást, ami borzasztóan nehéz feladatnak ígérkezik.
De ha nem sikerül megoldani, sőt még a szándék sem látszik arra, hogy valami érdemben jó irányba változzon, azzal mindhárom hatalmi ág hitelessége – és ezzel a demokráciába vetett bizalom is – végleg lenullázódhat.
Balogh Levente
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Páva Adorján
A diszkontáruházlánc visszaváltott palackoktól bűzlő kijárata előtt térdre kényszerített, földbe döngölt, maga alá temetett a bevásárlókosár.
Balogh Levente
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
Balogh Levente
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Rostás Szabolcs
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Balogh Levente
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Balogh Levente
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
1 hozzászólás