Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Démonizálástól a ravasz meghúzásáig

2024. július 19., 12:202024. július 19., 12:20

2024. július 19., 12:242024. július 19., 12:24

Vélhetően sokan örülnénk annak, ha Donald Trump esélyei az idei elnökválasztás megnyerésére nem attól nőttek volna meg, hogy a rá kilőtt puskagolyó éppen csak a fülét súrolta, így túlélte az ellene elkövetett merényletet.

Az természetesen jó hír, hogy az immár hivatalos republikánus jelölt életben maradt, és az is kétségtelen tény, hogy a merénylet növeli a népszerűségét – amihez az az ikonikus, várhatóan a világtörténelem meghatározó momentumait megörökítő képek közé bekerülő felvétel is hozzájárul, amelyen Trump a merénylet után talpra állva, véres arccal, felemelt ököllel azzal biztatja híveit, hogy Harcolni fogunk! – , ezzel pedig annak az esélyét, hogy

újraválasztása esetén új időszámítás kezdődjön a globális politikában.

Azonban a támadás egyrészt súlyos látleletet állít fel az amerikai – és igazából az egész nyugati – politikai kultúra helyzetéről, másrészt további inspirációt jelenthet a további, hasonló szörnyű cselekedetek számára. Hiszen nem ez az első ilyen merénylet idén, a Robert Fico elleni, szerencsére szintén sikertelen támadás már megadta a kezdő lökést az orvtámadások számára.

Egyértelmű, hogy a cselekedet okaként az utóbbi egy-másfél évtizedben egyre jobban elfajuló politikai szembenállás keresendő.

Bár a jobboldal sem megy a szomszédba összeesküvés-elméletekért és az ellenfél dehumanizálását célzó jelzőkért, azért azt is meg kell állapítani, hogy a bal-, illetve balliberális oldal – a velük egyre jobban összeolvadó szélsőbalról nem is beszélve – elképesztő, ellenfelénél jóval nagyobb energiákat öl abba, hogy a politikai ellenfeleit ellehetetlenítse.

A magát toleránsnak, befogadónak és a liberalizmus kizárólagos letéteményesének tekintő oldal képviselői – politikusok és sajtóorgánumok egyaránt – sokszor már-már a hisztéria határát súroló nyilatkozatokban és anyagokvab támadják ellenlábasaikat. Trump kapcsán még a legártatlanabb jelzők közé tartozik, hogy Hitlerhez hasonlítják, az pedig a minimum, hogy a „szélsőséges”, „megosztó” és egyéb hasonló jelzőkkel illetik, illetve hogy katasztrófaforgatókönyveket vázolnak fel arra az esetre, ha ő nyeri a választást. Arról nem is beszélve, hogy nehéz elhessegetni annak a gyanúját, hogy az igazságszolgáltatást is politikai alapon próbálják bevetni ellenfelük kiiktatására.

A jelenség pedig nem csupán a politikumot és a fősodratú sajtót érinti:

akárcsak a Fico elleni merényletet követően, most is hallatták a hangjukat a közösségi oldalakon a be- és elfogadó, veszettül toleráns oldal azon „egyszerű” képviselői, akik sajnálkozásukat fejezték ki a merénylet sikertelensége miatt, mert – „érvelnek” – ha sikerül, akkor jobb lenne a világ.

Sőt olyanok is akadnak, akik további „ügyfeleket” is javasolnának a potenciális merénylőknek – többek között a magyar kormányfőt.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egy zavaros elméjű, azonos korú társai által kirekesztett, könnyen befolyásolható, az életének valamilyen értelmet kereső fiatalember úgy érezte: azzal válhat „valakivé”, ha megszabadítja a világot a patás főgonosznak kikiáltott Trumptól.

Már természetesen ha egyedül cselekedett.

Vannak ugyanis kérdőjelek szép számmal a merényletkísérlet körül, hiszen tény:

egyes politikai és üzleti körük érdekeit igencsak sértené, ha az önjáró, a világban kizárólag a saját gazdasági és politikai érdekeit érvényesíteni akaró hagyományos washingtoni establishmenten, a klasszikus katonai-ipari komplexumon kívüli Trump ismét elnök lenne.

Az is nagyon furcsa, hogy a világ vezető szuperhatalma professzionális biztonsági szerveinek – élen az elnökök és volt elnökök testi épségére vigyázó Secret Service-szel – orra előtt, az elkövetőt már korábban kiszúró jelen levők előzetes figyelmeztetései ellenére egy terepszínű ruhás, húszéves srác simán felmászik egy közeli épület tetejére egy félautomata fegyverrel, és tüzet nyithat az ország egyik legjobban védett emberére.

Persze ne essünk az összeesküvés-elméletek fabrikálásának csapdájába, nagy az esélye, hogy itt is a klasszikus módszer, Occam borotvája működik a legjobban. Vagyis ellenkező tartalmú bizonyítékok megjelenéséig zárjuk ki az összes, bonyolult és kevésbé reális forgatókönyvet, és tartsuk meg a legvalószínűbbnek tűnőt: azt, hogy a biztonsági szolgálatok egyszerűen ennyire pancserek.

Ami egyrészt mégiscsak nehezen hihető, másrészt

felveti a felelősség kérdését, azt, hogyan hibázhat ekkorát az Egyesült Államok elit biztonsági szolgálata.

Annyi bizonyos, hogy a felelősök megtalálása és szankcionálása mellett a vonatkozó protokollok átvizsgálása, illetve az emberállomány alkalmasságának, illetve kiválasztási kritériumainak felülvizsgálata sem megspórolható, az alkalmasság legfőbb kritériumának ugyanis a szakmai felkészültségnek kell lennie, nem mindenféle ideológiai követelményeknek való megfelelés.

Az mindenképpen pozitívum, hogy a merénylet sikertelensége miatt úgy tűnik, hogy a szándékolttal éppen ellenkező hatást ér el:

ahelyett, hogy kiütötte volna Trumpot a Fehér Házért folytatott csatából, épp hogy növeli az esélyeit arra, hogy végül visszatérhessen az Ovális irodába.

Már csak azért is, mert annak nyomán Trump korábbi republikánus ellenfelei – a most alelnöknek és hasonló meggyőződése nyomán politikai utódnak jelölt J. D. Vance-től Nikki Haley-n át a sokáig potenciális elnökjelöltnek tartott floridai kormányzóig, Ron DeSantisig – feltétlen támogatásukról biztosították őt.

Mindazonáltal nem érdemes előre inni a medve bőrére, hiszen a merénylet az eddig belső konfliktusok tépázta ellenkező oldalt is arra kényszerítheti, hogy félretegye az ellentéteket, és egységesen felsorakozzon a saját jelöltje mögé.

Joe Biden elnök a merényletkísérlet után megpróbálta a higgadt, konszenzusteremtő politikus pózát felvenni, aki nyugalomra és kulturált, erőszakmentes fellépésre inteni mindkét oldal képviselőit, amivel a saját térfelén is üzent azoknak, akik alkalmatlanságára hivatkozva szeretnék visszaléptetni őt az elnökjelölti versenyből.

Ha tényleg sikerül megbékítenie belső ellenzőit, akkor talán izgalmassá tehetik a befutót.

Mint ahogy akkor is, ha mégis félreállítják, mert egy ismert és népszerű új jelölt új lendületet adhat a kampánynak – bár tény, hogy Trump előnye, amely már eddig is kétségtelen volt, most nehezen behozhatóvá nőtt.

Már csak azért is, mert

az amerikaiak többsége mind gazdasági, mind külpolitikai téren – akár az ukrajnai háború további finanszírozásának kérdése, akár a NATO-szövetségesek védelmi hozzájárulásának további növelése, a saját biztonságuk szavatolására való képesség növelése, akár Tajvan védelme kerül szóba – inkább Trump álláspontjával értenek egyet, bármilyen riasztó ez a világ egy része számára.

Minden esetre kijelenthető: a világ tényleg rosszabb hely lett. De nem azért, mert Trump életben maradt – hanem azért, mert sikertelen merénylet ide vagy oda, a Fico- és a Trump-affér után egyre többen érezhetik úgy: fegyverrel kell „megoldani” a fennálló politikai problémákat.

És ami Juraj Cintulának vagy Thomas Matthew Crooksnak nem jött össze, az nekik végül majd sikerül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Hirdetés