Az RMDSZ, a kormányzás és a feketeleves

Minden várakozás arról szól, hogy a román költségvetési hiány idén a 8 százalékot is túllépheti (a 2024-es költségvetés tervezetében a kabinet még 5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt), Brüsszel ugyanakkor még nem bólintott rá, hogy Bukarest csak hosszú távon, 2031-ig faragja le 3 százalékra a hiányt. A gazdasági növekedés lassulása, a tartós, még mindig közel 5 százalékos infláció, a költségvetési deficit és a kereskedelmi mérleghiány, továbbá az államadósság növekedése miatt fenntarthatatlan lesz a büdzsé.

A lakosság hosszú ideje úgy érzi, hogy a drágulás nagyobb mértékű a hivatalos inflációs rátához képest, az áremelkedések különösen az élelmiszerek esetében tetten érhető. A vállalkozói szféra is arra panaszkodik, hogy a tisztességtelen versenyen kívül az infláció jelenti a legfőbb problémát számára, továbbra is ez aggasztja a legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozókat.

A kormányzati vállalásokkal kapcsolatos szkepticizmus általános a versenyszféra, a munkáltatók képviselői körében is. A közelmúltban nagy visszhangot váltottak ki az Unicredit Bank Közép-Európáért felelős vezető közgazdászának szavai, miszerint a bukaresti politikusok – élen a miniszterelnökkel – „hazudnak”, amikor azt állítják, hogy 2025-ben nem lesz adóemelés Romániában. Dan Bucșa úgy tudja, a román kormány már háttértárgyalásokat folytat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a költségvetési hiány csökkentését célzó lépésekről, amelyek része az adó- és áfaemelés.

Tehát az ország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzete, kilátásai miatt jövőre elengedhetetlenek lesznek a megszorító intézkedések. Nevezzük ezeket a bukaresti kormányzati kommunikáció bikkfanyelvén fiskális konszolidációnak, adóügyi és költségvetési észszerűsítésnek, a közkiadások reformjának, a lényeg ugyanaz: jövőre jön a feketeleves a lakosság számára. Amit a román jegybank hosszú életű kormányzója, Mugur Isărescu is előrevetít, amikor sajátos stílusában „egészséges diétát”, elengedhetetlen fogyókúrát „ír fel” Romániának.

A szociáldemokrata kormányfő nyugodtan ígérhet ilyesmit, hiszen szinte bizonyos, hogy januártól már nem Marcel Ciolacunak fogják hívni Románia miniszterelnökét. Egyrészt a PSD elnökének van a legnagyobb esélye megnyerni az államfőválasztást, és ha Ciolacu beköltözik a Cotroceni-palotába, minden leendő intézkedést eltolhat magától, és a leendő kormány, valamint a majdani miniszterelnök nyakába varrhat. Ugyanakkor ha mégsem választják meg Iohannis utódjának, szinte borítékolható, hogy Ciolacu elveszíti pártelnöki tisztségét (ez esetben miniszterelnök sem maradhat), ez történt ugyanis elődei közül Adrian Năstaséval, Mircea Geoanával, Victor Pontával és Viorica Dăncilával egyaránt. Ugyanakkor nehéz lenne megjósolni, milyen összetételű koalíció fog színre lépni a választások nyomán, hogy kilendítse az ország szekerét a kátyúból.

Nos, ebben a rózsásnak egyáltalán nem mondható helyzetben igyekszik vissza a hatalomba az RMDSZ. A szövetség vezetői egyáltalán nem rejtik véka alá a kampány során, hogy a 2023. júniusi ellenzékbe kerülés, a másfél év „böjt” után egyik legfőbb célkitűzésük ismét kormányzati pozícióba kerülni. Amiből – mondani sem kell – egy politikai alakulatnak többnyire előnyei származnak, hiszen a költségvetési források fölött diszponálva előnyökhöz juttathatja saját közösségét is.

Jelenleg azonban nehéz megítélni, több pozitívummal járna-e a kormányzati részvétel. A fő kérdés az, adja-e a nevét az RMDSZ egy olyan bukaresti hatalomhoz, amely ha nem is kényszerül az Emil Boc vezette második kabinethez hasonló, bérlefaragások és adóemelések jelentette 2010-es megszorításokra, semmikép sem kerülheti el a népszerűtlen intézkedések végrehajtását, járjanak azok áfa- és adóemeléssel, a közszféra karcsúsításával, leépítésekkel. Az RMDSZ akkor is részese volt a Boc-kormány által foganatosított lépéseknek, és bizony nem tettek jót a megítélésének.

Persze megközelíthető a kérdés úgy is, hogy egy pártnak nehéz időkben sem szabad megfutamodnia a feladat elől, hanem akár a népszerűtlen, de szükséges döntésekért is vállalnia kell a felelősséget. És ha mondjuk a népszerűtlen intézkedésekkel „csomagban” az RMDSZ képes lenne kiharcolni a romániai magyarok kisebbségi jogainak bővítését, akkor esetleg ez jó vásárt jelentene. De persze itt is felmerül, vajon mekkora súlya, mozgástere lesz, lehet majd a magyar alakulatnak a majdani kormánykoalícióban, kialkudhat-e a magyar közösség számára lényeges dolgokat abban az esetben, ha mondjuk az az Ilie Bolojan kerül a miniszterelnöki székbe, akivel se, nagyváradi polgármesterként, sem a Bihar megyei önkormányzat elnökeként nem ápolt felhőtlen viszonyt az RMDSZ.

Nos, ezeknek a kérdéseknek az eldöntéséhez kell igazán a józan ész.

korábban írtuk

Ahelyett, hogy csökkenne, újra nőtt az infláció – Fogyókúrára fogná Romániát Mugur Isărescu

Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.