December 10-én, az emberi jogok napján hozták nyilvánosságra azt a felmérést, miszerint a romániaiak csaknem fele úgy gondolja, a kommunizmus jó volt az ország számára.
2013. december 11., 21:022013. december 11., 21:02
Az Adevărul napilap megrendelésére készült, a teljes lakosságra nézve reprezentatív közvélemény-kutatás – amelyet november második hetében, 1055 fős mintán végeztek – olyan generációs, földrajzi, de leginkább gondolkodásmódbeli szakadékra világít rá, amely könnyedén kikövetkeztethető, miért is beteg a romániai társadalom.
December 10-én a világ civilizált része arra emlékezett, hogy az ENSZ a második világháború borzalmai után, 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez többek között az élethez, a szabadsághoz, a magántulajdonhoz és a művelődéshez való jogot, a vallás- és véleményszabadságot, a kínzástól, a kegyetlen, embertelen bánásmódtól és büntetéstől való védelmet foglalja magában, olyan alapvető jogokat, amelyek fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül, minden embert megilletnek.
A klasszikus politikai és polgári jogokat, a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét rögzítő dokumentumot a világ összes állama ratifikálta, így Románia is, amely a felsorolt jogokat kivétel nélkül megsértő kommunista diktatúra bukása óta, lassan 24 éve civilizált, demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó európai országként van nyilvántartva.
A valós viszonyok azonban nem az államformából vagy az alkotmányból, hanem a nép hangjából szűrhetők le. Ezt hallva pedig egyértelmű, hogy Románia messze nem egységes – szakadék tátong a partiumiak és erdélyiek, illetve a havasalföldiek és moldvaiak gondolkodásmódja között, de ugyanúgy nagy a törésvonal a fiatalok és idősek, no meg az iskolázottak és tanulatlanok között.
Az a 44,7 százalék, amely most visszasírja a kommunizmust, még mindig éltető táptalajt biztosít egy igazságtalan, korrupt, hazug rendszernek, amelynek marionettjei ma is főszerepet játszhatnak Románia nagy sikernek örvendő, immár 24 éve műsoron lévő tragikomédiájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia jelenleg nem képes szavatolni polgárainak biztonságát – ez a szomorú következtetés szűrhető le az egy hete bekövetkezett galaci drónincidensből és a pénteki konstancai robbanásból.
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Érvényesült a papírforma, meghozta gyümölcsét a román baloldal és a szélsőjobb összeborulása: a vártnál is nagyobb arányban támogatta a parlament az Ilie Bolojan vezette kabinet menesztését.
Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!