Az emlékműhöz hajigált kőkeresztek Brassó-Bertalannak a Spreng-hegy lábánál fekvő temetőjében
Fotó: Bencze Mihály
Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban egy néhány évig Sipos Lajos magyar irodalom szakos tanár is kollégám volt, ő mutatta meg Wildt Józsefnek, az egykori Római Katolikus Főgimnázium igazgatójának sírhelyét, amit évente diákjaimmal megkoszorúztunk.
2026. április 09., 19:562026. április 09., 19:56
Innen jött az ötlet, hogy járjuk végig a többi temetőt is, és keressük meg a főgimnázium egykori tanárainak, Brassó művészeinek, értékes egyéniségeinek a sírhelyeit.
A Cenk alatti haditemető aránylag rendben volt, az elesettek nevei olvashatóak. Ellenben a Spreng-hegy lábánál fekvő temető esetén a lélegzetünk is elállt, amikor megláttuk az elesett magyar katonák eltüntetett sírjait, megrongált emlékművét. Jeleztük az érdekelt intézeteknek, de akkor ezek „fontosabb” kérdésekkel küszködtek, talán ma is.
Brassó-Bertalan temetője
Fotó: Bencze Mihály
Azt is meg kell említeni, hogy ha idáig fajultak a temetői visszaélések, akkor ehhez közrejátszott a brassói magyarság tunyasága, közömbössége, érdektelensége, hisz az itteni temetőben rengeteg magyarnak van sírhelye, és láthatta legalább halottak napján a szomorú „szemétdombot”, az egykori világháborús emlékművet. Ha az élet mindennapjaiban nem tudunk a jogainkkal élni, ha nem tudjuk, vagy nem merjük érvényesíteni, akkor mások kihasználják ezt, és a múltunk emlékeit lassan, „békésen” eltüntetik.
„Érdemes elidőznünk néhány percre a Spreng-hegy lábánál fekvő temetőkertben. Talán városunk legelhanyagoltabb temetőkertje ez. A sírok tulajdonosai fizetik ugyan lelkiismeretesen a »hozzájárulást» – mely után nem kell a tulajdonosnak adót fizetni –, mégis az ortodox egyház, a temetőkert mai patrónusa cseppet sem törődik azzal, hogy sem bal felén, sem felső részén a temetőkertnek nincs kerítése. Az itteni másik érdekesség a két világháború magyar, szász és német hőseit tartalmazó sírhelyek eltüntetése. Ezeket eladták új vevőknek, s az alacsony kőkereszteket az erdő felé eső, kerítés nélküli helyen sorakoztatták fel. Itt van a szemétdomb is. Látván, hogy a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház és Brassó hivatalosai elnézik a sírgyalázást, várják, hogy talán a szemetesek, vagy a közeli romák emeljék el épületanyagnak a hősök sírjait. Sinaian például a magyar és német hősök emlékműveit senki sem bántalmazza. Brassóban viszont az ortodox egyház csúfolódik velük és pénzkereseti forrásnak tekinti az ezek hamvait tartalmazó sírhelyeket. S érdekes, hogy sem a Brassói Lapok, sem a brassói magyar TV-t nem érdekli a bertalani sírgyalázás”.
Fotó: Bencze Mihály
A világháborúk óta a két ország közt a hadisírokra vonatkozóan többször is írtak alá „megállapodásokat”. 2008. március 6-án a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt írt alá Bukarestben Szekeres Imre magyar és Teodor Meleşcanu román védelmi miniszter. Az aláírást követően Szekeres kifejtette: a dokumentum mindkét fél számára megnyugtatóan rendezi a két ország területén található hadisírok helyzetét. A 94/2008. (IV. 23.) Kormányrendelet 2 cikk értelmében: (1) A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával.
Továbbá a Szerződő Felek biztosítják a hadisírok és háborús emlékművek azonosítását, nyilvántartását, létesítését, javítását és gondozását, valamint a földi maradványoknak az érdekelt Szerződő Fél államának területére való esetleges áthelyezésével kapcsolatos egyeztetéseket. c) a hadisírok, valamint háborús emlékművek rongálásáról, újjáépítésük érdekében tett intézkedésekről, valamint a hasonló esetek megakadályozását célzó erőfeszítésekről. (6) A Szerződő Felek támogatják egymást a másik állama területén lévő hadisírok és háborús emlékművek kutatása, azonosítása, megjelölése és védelme területén. 3. Cikk (1) A Szerződő Felek kölcsönösen, térítésmentesen egymás rendelkezésére bocsátják azokat a földterületeket, ahol a hadisírok és háborús emlékművek találhatók, vagy ahol a későbbiekben létesülnek. (2) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a hadisírokat és a háborús emlékműveket az eredeti helyükön őrizzék meg. 4. Cikk (1) A háborús elesettek földi maradványainak újratemetése, vagy pedig az érdekelt Szerződő Félnek történő átadása céljából végzendő exhumálása kizárólag annak kérésére, a másik Szerződő Fél beleegyezésével történhet meg. A kérelmet és a választ diplomáciai úton, írásban közlik egymással. (3) A földi maradványok exhumálását a Szerződő Felek illetékes hatóságai engedélyével hajtják végre.
Fotó: Bencze Mihály
A megjelent könyv óta tovább romlott az egykori hadisírokról eltávolított fejfák, keresztek állapota. A hősi halottak nevei kiolvashatatlanok. Az emlékműre és köré egyre nagyobb szemétdomb keletkezett. 2025. szeptember 25-én jártam végig a fenti temetőt, Pásztori Géza egykori munkatársam társaságában. Felháborító a látvány, hogy idáig fajult el a helyzet, ebben a brassói magyarság is hibás. Kérem, nézzék végig a mellékelt fényképeket, és tegye meg mindenki a megfelelő jogi lépést, hogy mentsük meg az első világháborús magyar emlékművet és a hadisírokat Brassó-Bertalanban!
Bencze Mihály
A szerző négyfalusi matematikus, nyugalmazott tanár, költő
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!