Makkay József
2025. február 26., 13:432025. február 26., 13:43
2025. február 26., 15:062025. február 26., 15:06
A romániai bűnüldöző szervek zéró toleranciát hirdettek az adócsalás ellen, ez tűnik ki a rendőrségi vizsgálatok ugrásszerű növekedéséből. Közben az adóhatóság is vadászik az adócsalókra, ami üdvözlendő lenne, ha tudnánk, hogy a nagytakarítás a legmagasabb szintekig is eljut.
Európai uniós összehasonlításban Romániában példátlanul kevés pénz folyik be adókból és illetékekből a központi költségvetésbe az adócsalók és a be nem fizetett adóhátralékok miatt. Egy tavaly szeptemberi adat szerint a román államkasszának 180 milliárd lejes (36 milliárd eurós) behajtatlan kinnlevőségei voltak, ami a hazai össztermék (GDP) 8 százalékának felelt meg. Az adatok annak kapcsán láttak napvilágot, hogy tavaly szeptemberben a kormány adóamnesztiát hirdetett azok számára, akik 2024 végéig kifizetik adóhátralékukat, így mentesülnek a kamatok és büntetőkamatok kifizetése alól.
Az esetek többségében természetes személyek és a kisebb cégek éltek a kedvezményes törlesztési lehetőséggel, a legnagyobb adósok azonban változatlanul maguk előtt görgetik hosszú évek felelőtlen gazdálkodásának a terheit.
A román államkassza legnagyobb adósai olyan állami nagyvállalatok, amelyek esetében már nem is téma a tartozás törlesztése: a busás fizetésekkel kistafírozott igazgatóknak ritkán jár ,,fővesztés” az adóhátralékok miatt, így éveken, illetve évtizedeken át maguk előtt görgetik milliárdos tartozásaikat.
A hosszú sorból elegendő három notórius adóst kiemelni: a Román Államvasutak teherszállító részlege 1,5 milliárd, a Huilei Rt. bányaipari vállalat 1,46 milliárd, illetve a Román Államvasutak (CFR) személyszállító részlege tavaly év végén 675 millió lejjel tartozott a központi költségvetésnek.
Magáncégek esetében az adóhatóság csődeljárás keretében már felszámolta volna az adós vállalatot, itt azonban olyan helyzeti előnyben lévő állami monopóliumokról van szó, amihez nem mer hozzányúlni senki. Ahogyan a régi kormányok nem tették, a mostani sem fogja bevállalni, hogy kiseperje például a CFR csúcsvezetőségét, és helyébe olyan menedzsereket keressen, akik kezdeni tudnak valamit a vállalati csődtömeggel, merthogy az évtizedek óta veszteséges államvasutat nem lehet felszámolni.
Ez a romániai költségvetési gondok egyik vetülete, a látható hiány, ami könyvelési adatokból kimutatható, és amelyre bevételi oldalon számíthatna az államkassza, ha volna, aki behajtsa a temérdek kinnlevőséget.
Kezdve onnan, hogy a Romániában hivatalos munkaszerződéssel dolgozó 5,75 millió munkavállaló mellett még legalább 1,2 millió ember vállalt feketén munkát főleg a kiskereskedelemben, a mezőgazdaságban és az építőiparban. Becslések szerint minden hetedik ember és sok tízezer cég ilyen módon veri át az államkasszát.
Amikor egyik ismerősömmel megtörtént, hogy a cégvezető munkaszerződést íratott vele alá, de nem iktatta a munkaügynél, és ez egy év múlva derült ki, haragosan tovább állt, anélkül, hogy feljelentette volna a vállalkozót. Megpróbáltam rávenni, hogy tegyen feljelentést, mert ezzel nem csak saját magán, hanem sok más kollégáján segít, akik valószínűleg hasonló cipőben járnak, de a férfi elutasította, merthogy „mit mondanak az emberek, ha kiderül róla, hogy jelentget”.
nem csak a papírok nélküli feketemunkások foglalkoztatásával, hanem a minimálbéren bejelentett, és a bér ,,fekete” részét zsebből kifizetők esetében is. Az állami hatóságok szénakazalban keresik a tűt, amikor egy-egy ilyen cégre lecsapnak, hiszen olyan méretű jelenséggel állnak szemben, aminek feltérképezésére távolról sincs kellő kapacitásuk.
Az utóbbi hetek rendőrségi hírei mindenesetre arra figyelmeztetik az adócsalókat, hogy nincsenek biztonságban, üzelmeikre bármikor fény derülhet. Egyre több a házkutatás, a büntetőeljárás, sokasodnak a bűnügyi dossziék. Jó hír, hogy a feketézők szempontjából a ,,végtelen lehetőségek országaként” számon tartott Romániában is egyféle nagytakarítás indult. A kérdés csak az, hogy meddig nyúlik a hatósági akció, és kik bújhatnak ki alóla. Ha ugyanis csak a kis embereken csattan az ostor, és a nagyok megússzák, akkor az egész kampány hiteltelenné válik.
Az államkassza hiányait lefaragni akaró kormánynak egyértelmű üzenetet kell küldenie az országnak, hogy a tömegek támogassák a mindent átszövő adócsalás felszámolását.
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Páva Adorján
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Gazda Árpád
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Rostás Szabolcs
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Balogh Levente
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Somogyi Botond
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
szóljon hozzá!