Adócsalók paradicsoma: mit kezd a kormány a pénzhiánnyal?

Az esetek többségében természetes személyek és a kisebb cégek éltek a kedvezményes törlesztési lehetőséggel, a legnagyobb adósok azonban változatlanul maguk előtt görgetik hosszú évek felelőtlen gazdálkodásának a terheit.

A román államkassza legnagyobb adósai olyan állami nagyvállalatok, amelyek esetében már nem is téma a tartozás törlesztése: a busás fizetésekkel kistafírozott igazgatóknak ritkán jár ,,fővesztés” az adóhátralékok miatt, így éveken, illetve évtizedeken át maguk előtt görgetik milliárdos tartozásaikat.

A hosszú sorból elegendő három notórius adóst kiemelni: a Román Államvasutak teherszállító részlege 1,5 milliárd, a Huilei Rt. bányaipari vállalat 1,46 milliárd, illetve a Román Államvasutak (CFR) személyszállító részlege tavaly év végén 675 millió lejjel tartozott a központi költségvetésnek.

Magáncégek esetében az adóhatóság csődeljárás keretében már felszámolta volna az adós vállalatot, itt azonban olyan helyzeti előnyben lévő állami monopóliumokról van szó, amihez nem mer hozzányúlni senki. Ahogyan a régi kormányok nem tették, a mostani sem fogja bevállalni, hogy kiseperje például a CFR csúcsvezetőségét, és helyébe olyan menedzsereket keressen, akik kezdeni tudnak valamit a vállalati csődtömeggel, merthogy az évtizedek óta veszteséges államvasutat nem lehet felszámolni.

Ez a romániai költségvetési gondok egyik vetülete, a látható hiány, ami könyvelési adatokból kimutatható, és amelyre bevételi oldalon számíthatna az államkassza, ha volna, aki behajtsa a temérdek kinnlevőséget.

Kezdve onnan, hogy a Romániában hivatalos munkaszerződéssel dolgozó 5,75 millió munkavállaló mellett még legalább 1,2 millió ember vállalt feketén munkát főleg a kiskereskedelemben, a mezőgazdaságban és az építőiparban. Becslések szerint minden hetedik ember és sok tízezer cég ilyen módon veri át az államkasszát.

Amikor egyik ismerősömmel megtörtént, hogy a cégvezető munkaszerződést íratott vele alá, de nem iktatta a munkaügynél, és ez egy év múlva derült ki, haragosan tovább állt, anélkül, hogy feljelentette volna a vállalkozót. Megpróbáltam rávenni, hogy tegyen feljelentést, mert ezzel nem csak saját magán, hanem sok más kollégáján segít, akik valószínűleg hasonló cipőben járnak, de a férfi elutasította, merthogy „mit mondanak az emberek, ha kiderül róla, hogy jelentget”.

nem csak a papírok nélküli feketemunkások foglalkoztatásával, hanem a minimálbéren bejelentett, és a bér ,,fekete” részét zsebből kifizetők esetében is. Az állami hatóságok szénakazalban keresik a tűt, amikor egy-egy ilyen cégre lecsapnak, hiszen olyan méretű jelenséggel állnak szemben, aminek feltérképezésére távolról sincs kellő kapacitásuk.

Az utóbbi hetek rendőrségi hírei mindenesetre arra figyelmeztetik az adócsalókat, hogy nincsenek biztonságban, üzelmeikre bármikor fény derülhet. Egyre több a házkutatás, a büntetőeljárás, sokasodnak a bűnügyi dossziék. Jó hír, hogy a feketézők szempontjából a ,,végtelen lehetőségek országaként” számon tartott Romániában is egyféle nagytakarítás indult. A kérdés csak az, hogy meddig nyúlik a hatósági akció, és kik bújhatnak ki alóla. Ha ugyanis csak a kis embereken csattan az ostor, és a nagyok megússzák, akkor az egész kampány hiteltelenné válik.

Az államkassza hiányait lefaragni akaró kormánynak egyértelmű üzenetet kell küldenie az országnak, hogy a tömegek támogassák a mindent átszövő adócsalás felszámolását.